- Szijjártó: a menekültek tehetnek róla, hogy ilyen keményen bántak velük a magyar hatóságok.
- Az Orbán-kormány Juncker ellen is municiót igyekszik szerezni a nemzeti konzultációval.
- A V4-ek szétverik az uniót, ugyanakkor kerülik, hogy feldolgozzák saját, kommunista múltjukat.
Nem jutottak előbbre az unió jövője ügyében Tallinnban az EU állam- és kormányfői. Úgy hogy maradtak abban, amit a végén a Tanács elnöke közölt: még sok mindent tisztázni kell, ezért Tusk két hét múlva dokumentumban foglalja össze a reformelképzeléseket. A francia államfő ugyan pár napja kifejtette, miként gondolja a szervezet radikális átalakítását, csakhogy ebben kulcsszerep jutna a német kancellárnak, ám neki a legfőbb gondja az, hogy működőképes koalíciót hozzon össze, miután meggyengült a választásokon. Ettől azonban a csúcskonferencián Merkel nagy érdeklődést tanúsított Macron terve iránt, ám odahaza potenciális szövetségesként a szabaddemokraták várják, akik nem lelkesednek a francia vezető egy sor gazdasági javaslatáért. Orbán Viktor egy szót sem mondott az államfő programjáról, ellenben kijelentette, hogy támogatja az őcsényieket, akik részben erőszakos akcióval tiltakoztak néhány befogadott menedékkérő gyerek ottani üdültetése ellen. Ez is része az európai valóságnak.
A magyar külügyminiszter rendkívül igazságtalannak tartja a menekültügyben érkező bírálatokat. Szíjjártó Péter a több mint 25 perces beszélgetésben azzal érvelt, hogy valóban van eltérés Magyarország és mások álláspontja között, mivel mi úgy gondoljuk, hogy az illegális migráció biztonsági fenyegetést jelent Európa számára, mások viszont nem találnak abban semmi kivetnivalót. De ettől még senkinek sem szabadna azt állítania, hogy a magyar kormány nem tartja tiszteletben az európai értékeket, mert az unió tagjaként elfogadjuk a játékszabályokat. Hogy akkor miért nem fogadunk be mégsem menedékkérőket, arra a politikus úgy válaszolt, hogy a magyar fél mindig is teljesítette nemzetközi kötelezettségvállalásait. Amikor jöttek a migránsok, a hatalom megfelelő ellátást és gondoskodást ígért nekik, ám ezek az emberek eltorlaszolták az autópályát, pályaudvart szálltak meg. Nem voltak hajlandók együttműködni a helyi szervekkel, táborba menni. Nagyon fontos európai normákat sértettek meg.
A miniszter kedvezőtlen jelenségnek minősítette a jogellenes bevándorlást, és úgy hiszi, hogy a migránsügy a felelős a biztonságot ért fenyegetésekért. Szerinte a legújabbkori történelemben e tekintetben még sosem volt annyira rossz a helyzet Európában, mint most, ideértve, hogy minden eddiginél súlyosabb a terrorfenyegetés. Ez pedig annak a következménye, hogy 1,5 millióan jöhettek a földrészre, minden ellenőrzés nélkül. Ily módon terroristák is beszivároghattak. Mint kifejtette, a magyar álláspont az, hogy nem kellene még többeket csábítani Európába. Inkább arra kellene rávenni őket, hogy maradjanak közel a hazájukhoz, amennyire ez csak lehetséges. Azt is megismételte, hogy Magyarország az EU tagja kíván maradni, ellentétek ide vagy oda. A televízió hozzáteszi, hogy a válság kirobbanása óta az Orbán-kabinet a bírálatok kereszttüzében áll ellentmondásos és kemény migrációs politikája miatt. Ugyanakkor az Európai Bíróság pár héttel ezelőtti döntése feljogosítja Brüsszelt, hogy a jövőben is bizonyos számú menekült átvételére szólítsa fel a tagokat.
Orbán Viktor 2 év alatt már a 3. nemzeti konzultációval igyekszik mozgósítani a választóit. A célpont ezúttal Soros György, akit a miniszterelnök azzal vádol, hogy az a migránsáradattal meg akarja fojtani az uniót. Európán belül a miniszterelnök a menekültek befogadását elutasító erők zászlóvivőjének számít. A meglehetősen drága, közpénzből finanszírozott kampány célpontja a « Soros-terv ». A hatalom már hosszú hónapok óta az állam elsőszámú közellenségévé kiáltotta ki az emberbarát befektetőt. A kormány biztos abban, hogy tömegesen támogatják, és így megerősödik helyzete Junckerrel szemben, akinek a magyar fél azt hányja nyíltan a szemére, hogy a menedékkérők áttelepítésére tett javaslattal Soros programját valósítja meg. A hadjáratot emellett azzal is igazolják, hogy a Bizottság nemrégiben jelezte: állandó mechanizmust kíván kialakítani a menekültek átköltöztetésére. A civil szervezetek ugyanakkor attól félnek, hogy a legújabb akció csak tovább ront az amúgy is kártékony magyarországi politikai légkörön.
Gulyás Márton úgy értékeli, hogy itt átléptünk egy mérföldkövet, mivel Őcsényben halállal fenyegették meg a hoteltulajdonost, aki menekültgyerekeket akart nyaraltatni, Orbán Viktor pedig nyilvánosan e vélemény mellé állt. Soros hallgat, megszólalt viszont a Nyílt Társadalom Alapítványok képviseletében Goran Buldioski európai igazgató, aki arra az egyszerű igazságra emlékeztet, hogy szó sincs semmiféle nemzetközi összeesküvésről Magyarország ellen. Az Orbán-kabinet simán az egészségügy, az oktatás és a vidékfejlesztés súlyos gondjairól próbálja meg ily módon elterelni a figyelmet. A nemzeti konzultáció eredményét egyébként várhatóan januárban jelentik be – éppen akkor amikor eljön az ideje, hogy Orbán Viktor megindítsa a maga választási korteshadjáratát.
A visegrádi csoport szétrobbantja az uniót, ám hogy a magyarok, lengyelek és a többiek semmiféle szolidaritást nem mutatnak a menedékkérők befogadásánál, azt az uniós pénzek megvonásával kell megtorolni. Így látja a helyzetet az osztrák zöldek egyik alapító tagja, aki nagyjából 30 éve parlamenti képviselő, ám ezúttal külön listán indul a két hét múlva rendezendő választáson. Peter Pilz szerint meg kell értetni ezekkel az országokkal, hogy ezen a területen nincs külön út. Mint mondta, a nettó befizető államok a lengyel költségvetés 15 %-át finanszírozzák, ám ezt az összeget a nullára kell csökkenteni, ha Varsó csak a pénzre tart igényt, ellenben hallani sem kíván a menekültekről. A négyek megakadályozzák a közös politikát. Ez teszi tönkre az EU-t, nem a pénzügyi retorzió.
Egy francia történész szerint a közép-európai államok nem akarnak szembenézni saját kommunista múltjukkal. Muriel Blaive, aki tanácsadó a tekintélyuralmi rendszerek történetével foglalkozó prágai intézet igazgatója mellett, úgy értékeli, hogy a németek képesek voltak a fő vonalakban egyetértésre jutni az ügyben: mind a nácizmus, mind a kommunizmus autoriter rezsim volt, az áldozatokat tisztelet és kártérítés illeti meg. Azt is el tudták kerülni, hogy bármelyikre lehessen hivatkozni a másik védelmében.
Ám 25 évvel később a neoliberális retorika járványos korrupciót és urambátyám-rendszert takar. Az egyenlőtlenségek fokozódnak, a társadalom egy része szegénységbe zuhant és ennek megfelelő a kiábrándulás. A múltat illetően ezek az államok megosztottak. Magyarországon, amely az illiberális demokrácia útján halad, működik a Terror Háza, hogy bemutassa a totalitárius rendszerek által okozott szenvedéseket, ám a New York Times a történelem marketingjének minősítette a tárlatot. Az 56-os forradalom emlékeinek felhasználására alakult a Veritas Intézet, amelynek jelszavául Orbán Viktor azt választotta: „Nem fogsz hazudni”. Ez is azt bizonyítja, hogy kisajátítják a történelmet, illetve a nemzet emlékezetét, helyére színlelt hazafias igazságot állítanak.
A CEU bezárására tett kísérlet szintén azt tanúsítja, hogy a kritikus szellemet alávetik a miniszterelnök politikájának. Az egyetem nehéz helyzetben van, mivel a hatalom át akarja írni a történelmet. Mivel a kutatások javarészt az állami forrásokból zajlanka, ha valaki ragaszkodik a szakmai előrejutáshoz, az állásához, és nem akarja, hogy nevét sárba döngölje a konzervatív sajtó, akkor annak tanácsos a közmegegyezéses témákra összpontosítania (szenvedés és ellenállás), illetve idegen nyelven dolgozni. De még a történészek fizikai épsége is veszélybe kerülhet, ha felvetik, hogy a szenvedések mértéke nem volt azonos a kommunizmus, illetve a nácizmus alatt, a közvélemény egy része annyira radikalizálódott.
A helyzet nagy visszalépést jelent, a múlttal szemben tanúsította tolerancia és kritikus szellem arányban áll azzal, mennyire elégedettek az emberek a jelennel. Vagyis esik vissza. A kutató intézetek a fennálló hatalomtól függnek. Utóbbi jogot formál arra, hogy beleszóljon a tudományos munkába. Vagyis újból a politika szabja meg a történelemről folyó vitákat, akárcsak a szocializmus alatt. Németország más, de ott komoly erőfeszítéseket tettek az egykori NDK-ban a civil társadalom megteremtésére. A régió egésze afelé tart, hogy belezuhanjon a populizmusba. A Nyugat megfizeti majd az árat saját közönyösségéért. Ennek csak az első megnyilvánulása, amit a visegrádiak csinálnak a menekültválság kapcsán.
