B1 blogcsalád



Elítélték és ezzel Orbán ajándékot kapott Brüsszeltől

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. szeptember 7.

2017. szeptember 07. - Szelestey
  • Orbán gigászi pofont kapott az EU Legfelsőbb bíróságától, de még ebből is jól jöhet ki - a maga céljai érdekében;
  • Magyarország és Lengyelország legalább akkora probléma az unió számára, mint a Brexit;
  • Érdemes volna elgondolkodni azon, hogy külön gazdasági szervezetbe tereljék azokat az államokat, amelyek csak az EU-tagság gazdasági előnyeit igyekeznek lehalászni.

 

 

New York Times

new_york_times.jpg

  1. Fontos győzelmet aratott az unió a kvótáról született bírósági ítélettel, miközben szétaprózott erőfeszítéseket tesz, hogy megbirkózzon a menekülthullámmal. Az ügy megvilágítja az EU mély megosztottságát, hiszen a szervezet közös megoldást keresett, amikor több mint egymillió migráns érkezett a földrészre. Sok tagállam kezdettől fogva langymelegen fogadta az elosztási programot, de Magyarország és Szlovákia még közülük is kilógott, mivel nyíltan megtagadta, hogy bárkit befogadjon. A nagy kérdés most az, hogy a Bizottság megpróbálkozik-e újra a menedékkérők szervezett áttelepítésével. A Migrációpolitikai Intézet európai igazgatója úgy látja, hogy jobb, ha ezzel most Brüsszel nem erőlteti, tekintettel a belső szolidaritás körül kialakult feszültségre. Hozzávetőleg még 22 ezer ember vár arra, hogy rendeződjön a sorsa, de csak a felük számíthat arra, hogy valamely más tagállam átvegye.

 

  1. 2. A lap rögtönzött közvélemény kutatást közöl arról, hogy a magyar és a lengyel lakosság miként viszonyul az unióhoz, miután a két kormány füstölög az EU miatt. Mint írja, a két gazdaság hatalmasat profitált a tagságból, de a jelenlegi vezetés mindkét államban maga ellen fordította Brüsszelt, mivel lecsapott az igazságszolgáltatásra és a médiára, nem volt hajlandó menekülteket betelepíteni és elitistának, illetve antidemokratikusnak minősítette a szervezetet. Az újság csaknem kétezer ember véleményét gyűjtötte össze, és ezek eléggé eltérnek. Egy magyar villamosmérnök pl. azt írta, hogy az integráció csupán azt a demokráciát ismeri, amely hatalomra segítette a vezetőit. Mezey Katalin írónő azt fejtegette, hogy Magyarország olyan pénzekért folyamodik, amit saját maga fizetett be a közösbe, de nem valóban szükséges célokra fordítja ezeket, hanem olyanokra, amelyeket az unió szabott meg. Egy karmester ezzel szemben lehangolónak nevezi, hogy a hatalom uralja a sajtót, így még érvelni is nehéz, mivel nincsenek hozzá információk. Egy másik válaszadó azt fejtegeti, hogy elfásult az ország, annyian mentek külföldre. A lakosság jó része pedig kiábrándult, mert nem nő jelentősen az életszínvonal.

 

FT

financial_times.jpg

Magyarország megerősítette, hogy nem kér a menekültekből, ami kiélezi a viszályt az unió és a kelet-európai tagok között. A magyar kormány, amely az ellenállást vezeti, hangsúlyozta, hogy továbbra is elzárkózik a befogadás elől. Hogy két éve jó egymillió migráns érkezett, az továbbra is diplomáciai feszültséget kelt és gerjeszti az elégedetlenséget Nyugat-Európában. A beszámoló emlékeztet arra, hogy a vasárnapi tévévitában Merkel Orbánt tette felelőssé a két évvel ezelőtti helyzetért, mondván, hogy semmilyen szolidaritásra nem volt hajlandó. A kancellár hozzátette, nem gondolja, hogy napjainkra, akár jottányit is változott volna a magyar politikus hozzáállása. Krekó Péter szerint a bíróság véleménye felemás eredménnyel jár a miniszterelnök számára. Egyfelől ugyanis még inkább úgy állíthatja be, hogy Brüsszel migránsokkal igyekszik elárasztani a földrészt. Másfelől ugyanakkor továbbra is elszigetelt marad.

 

Reuters

reuters.jpg

  1. Újabb kelet-nyugati ellenségeskedést váltott ki, hogy az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák panaszt, noha a vita már eddig is megrendítette az összefogást a szervezeten belül. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a migrációs nyomás mostanában enyhült, ezért nem nehezedik akkora erő a nacionalista politikusokra sem, noha választási tőkét kovácsoltak abból, hogy ostorozzák az EU-t, miközben jócskán profitálnak a brüsszeli támogatásokból. Ugyanakkor egy-két volt szocialista állam, amelyet az unió a demokratikus normák aláásásával vádol, kihívóan szembeszállt a mostani ítélettel. Magyarország pl. azt közölte, hogy politikai okokból megerőszakolták a közösségi jogot és ez arra utal, hogy nem csillapodnak az ellentétek, ami próbára teszi az együttműködést a tagok között. A német belügyminiszter jogi lépésekkel fenyegette meg azokat az államokat, amelyek megtagadják a kvóta teljesítését.

 

  1. Orbán Viktor számára ajándék a luxemburgi ítélet a választások előtt - írja a lap. A nyilvános elmarasztalás nem változtat az elutasító magyar állásponton, de még segítheti is a miniszterelnök kampányát. A megingathatatlan hozzáállást a hazai szavazópolgárok jól fogadták, a Fidesz jelentősen vezet a közvélemény kutatásokban. És az első budapesti hivatalos reakciók azt jelzik, hogy a jogi vereség folytán a párt igencsak képes napirenden tartani a migráció ügyét. Az Andrássy Egyetem egyik professzora szerint a miniszterelnök arra használhatja a magyar igény elutasítását, hogy EU-ellenes érvekkel támassza alá a választási hadjáratot. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Intézettel azt mondja, a bevándorlás egyébként is nyerő téma a hatalom számára, függetlenül attól, mit akar az Európai Bíróság.

 

The Times

the_times.jpg

  1. A kommentár szerint Magyarország és az EU kulturális ellentéte akkora kihívás, hogy az vetekszik a brit kilépéssel. A magyarok és a lengyelek ellenállása a kvótákkal szemben, ugyanolyan fenyegetés az unió léte számára, mint az Ukrajna elleni orosz agresszió, vagy az, hogy a Törökország tántorog a tekintélyelvűség felé. Mind a magyar, mind a lengyel kormány harcosan nacionalista, és most nyíltan kontrázza az Európai Bíróság határozatát, ami azt jelenti, hogy szembemennek a közösségi joggal. A kesztyűt a harcra mindig kész Orbán Viktor hajította oda, amikor tavaly Lengyelországban a Brexitet arra használta fel, hogy meghirdesse a kulturális ellenforradalmat. A lengyel vezetés támogatja a tervet, mármint hogy az uniót el kell téríteni a nyugati liberalizmustól. Olyan politika kell, ami a történelmi, vallási és nemzeti identitáson alapul. A kvóta ebből a szempontból nagyon jól jött neki. Kulturálisan hatalmas a különbség a keleti és a nyugati életmód között. Sok magyar és lengyel másodrendű európainak hiszi magát, akit csak rosszul fizetett munkára tartanak alkalmasnak, ugyanakkor kigúnyolnak maradi beállítottságáért. Junkcer ma, az EU helyzetéről tartandó beszédében arra szólít fel, hogy építsenek hidakat a kontinens két része között. De lehet, hogy már késő.

 

  1. Fennáll a veszélye annak, hogy folyamatosan meglévő szakadék lesz az egyre komolyabb kelet-nyugati törésvonalból. Szíjjártó Péter válasza arra utal, hogy migránskérdés csak súlyosbította a politikai és kulturális ellentéteket az unió szívében - írja a lap. Magyarország és Lengyelország elvesztheti az EU-támogatást, ha nem tesz eleget a bíróság akaratának, és itt a két ország éves GDP-jének nagyjából 3 %-ról van szó. A varsói kormány tegnap gyorsan felsorakozott magyar szövetségese mellé. A német belügyminiszter viszont arra figyelmeztette a két vonakodó partnert, hogy szerződésszegési eljárás vár rájuk, ha nem hajtják végre a döntést. Ugyanennek a lehetőségét pendítette meg a bevándorlásért felelős biztos is. Az uniót bátorítja, hogy a szlovák miniszterelnök nem állt be az ellenkezők közé és békülékeny hangot ütött meg. Brüsszel abban bízik, hogy újabban sokkal kevesebb migráns jön, és ez lehetővé teszi a kompromisszumot.

 

Daily Telegraph

daily_telegraph.jpg

A luxemburgi ítélet brutálisan feltárta, milyen mélyen megosztott Európa a migráció ügyében. Magyarország és Lengyelország azonnal ellenállását jelentette be, Szlovákia viszont azt közölte, hogy tiszteletben tartja a döntést, noha a kvótarendszert továbbra is elhibázottnak tekinti. Ugyanakkor a magyar vereség újabb csavar Orbán és Juncker mind inkább mogorva viszonyában. A Bizottság eljárást indított Budapest ellen az elosztási rendszer mellőzése miatt. Ráadásul a testület elnöke a héten gúnyt űzött a magyar vezetőből, amiért az pénzt követelt a határkerítésért. A brüsszeli levél felhívja a figyelmet, hogy a szolidaritás kétirányú utca, egyben segítséget ajánlott a magyar félnek a migráció kapcsán.

 

Guardian

guardian.jpg

Az Európai Néppárt frakcióvezetője megkönnyebbüléssel fogadta, hogy az Európai Bíróság fenntartotta Brüsszel jogát a kvóták kikényszerítésére. Weber egyben reményét fejezte ki, hogy minden tagállam tiszteletben tartja és eleget is tesz a verdiktnek. A lap szerint az ítélet csapást mér Orbán Viktor és kelet-európai szövetségeseire a menedékkérők befogadása ügyében. Vagyis az EU lényeges győzelmet aratott, ám a fejlemény kiélezi a feszültséget az unió és a kakaskodó magyar miniszterelnök között, aki az “Állítsuk meg Brüsszelt!”-kampány középpontjába állította a közösség menekültpolitikájának elutasítását.

 

BBC

bbc_1.jpg

Magyarország dühöng az Európai Bíróság által hozott határozat miatt. A budapesti válasz gyors volt és felháborodott. A migráció kérdése igen érzékeny a magyar politikában, és a Fidesz ügyesen kiaknázza azt, hogy újabb szavazókat nyerjen meg a választások előtt. Persze a hatalom számított az ítéletre, ezért 440 millió eurót követelt a Bizottságtól a kerítés felépítésének fejében. Szíjjártó Péter szerint a kormány így értelmezi a szolidaritást. A Bizottság azonban elutasította az igényt, ám a magyar fél szerint a labda Brüsszel térfelén pattog. Az EU azonban bizonyosan megkérdőjelezi a magyar értelmezést, miszerint az Európai Bíróság semmire sem kötelezte Magyarországot. A tudósítás beszámol arról, hogy a Bevándorlási Hivatal szerint az idén 444 kérelmező kapott menedékjogot, ami 60 %-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Emberi jogi szervezetek szerint az ugrás onnan van, hogy főként nőket és gyerekeket engednek be a tranzitövezetekbe, no, meg az egyébként leginkább rászorulókat. Egyedülálló férfiaknak kevés az esélyük. Ők legfeljebb csempészek közreműködésével juthatnak el Nyugat-Európába.

 

NZZ

neue_zurcher.jpg

Az újság a Visegrádi Csoporton belüli törés bizonyítékának tekinti, hogy Magyarország csatába száll és nem tartja magára nézve kötelezőnek a tegnapi bírósági döntést, ezzel szemben Szlovákia belenyugszik abba. Szíjjártó Péter harcias kijelentéssel kommentálta a luxemburgi hírt, de azt még nem tudni, hogy milyen jogi lépéseket vet be most a magyar fél. Trócsányi László maga is elismerte, hogy nincsenek további eszközök. A magyar kormány már hónapok óta azt bizonygatja, hogy az elosztási kulcs rossz jelzést küld. Ugyanakkor még az sem világos, hogy mi következik a közép-kelet-európai államok számára az ítéletből. Az valószínű, hogy folytatódik a kötelezettségszegési eljárás a magyarok, lengyelek és a csehek ellen, mert ők hallani sem akarnak menekültekről. A V4-ek ugyanakkor újabban megosztottak, mert míg Magyarország és Lengyelország a makacs konfrontációt nyomatja, addig Prága és Pozsony feltűnően közeledni próbál Németországhoz, illetve Franciaországhoz. Márpedig ez arra utal, hogy a csehek és a szlovákok nem szeretnék, ha romlana viszonyuk Brüsszellel a pária magyarok és lengyelek miatt. Vagyis úgy néz ki, hogy utóbbi kettőnek egymagának kell megvívnia a csatát.

 

FAZ

frankfurter_allgemeine.jpg

  1. Az elemzés rámutat, hogy Magyarország bírálhatja ugyan a berlini és a brüsszeli menedékpolitikát, a játékszabályokat és az ítéleteket azonban el kell fogadnia, mert így működik az EU. A magyar és a cseh panasz teljes kudarcot vallott Luxemburgban, ehhez képest az Orbán-kormány arról beszél, hogy politikai döntés született, amelyet nem kíván elismerni. Ez olyan kihívás, amely arról árulkodik, hogy a magyar fél nem érti az unió lényegét. A kontinentális békeprogramnak fontos része a támogatás, a jólét ígérete, de az alapja az, hogy a közösen hozott szabályokat minden tagállam tiszteletben tartja, a vitákat békésen oldják meg, időnként persze az Európai Bíróság előtt. Természetesen sem Németország, sem a Bizottság nem írhatja elő, hogy Magyarország és Lengyelország minden migránsban az ég ajándékát lássa. Viszont azt minden tag elvárhatja a másiktól, hogy tartsa magát a közösségi, illetve nemzetközi joghoz. Láthatólag nem véletlen, hogy épp a budapesti és a varsói kormánynak van gondja a bíróságokkal, hogy éppen ők korlátozzák a szabadságot, és azt gondolják, hogy egyedül ők vannak az abszolút igazság birtokában. Kelet-Közép-Európában az emberek egykor nem tekintélyelvű rendszerekért és a bezárkózásért vonultak utcára.

 

  1. Orbán Viktor habzik a dühtől, Fico viszont mérsékelte magát - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az előzményekhez képest meglepő, hogy ennyire eltér a két reakció. Szlovákia nem örül, de nem is ágál, gyakorlatilag úgysem változik semmi. Magyarország viszont szitokáradatba kezdett, aminek a csúcsa Szíjjártónak az a kijelentése volt, hogy megerőszakolták a jogot. Itt is felvetődik, hogy mit tud tenni ezek után Magyarország, hiszen az Európai Bíróság fölött nincs további ítélőszék. Vagyis nincs mód felülvizsgálatra. De hogy a magyar és a szlovák álláspont ennyire különbözik, annak okát a Német Külpolitikai Társaság szakértője abban látja, hogy 2015 óta alaposan megváltoztak a körülmények. A válság már nem olyan súlyos, nem érkeznek nap mint nap tömegek. Ahol gyakorlatias a hozzáállás, amögött az van, hogy pár száz menekültet elfogadnak ugyan, de ott sem szeretnék, ha ezáltal megnyílna a kapu egy állandó elosztási rendszer felé. Ezek ugyanis homogén társadalmak és súlyos politikai következményekkel járna, ha tömegesen kellene integrálniuk idegeneket. De Ficónak a választások előtt jól jött a kérdés, akárcsak most Orbánnak. Utána viszont ejtette, már kipréselte belőle, amit lehetett.

 

Die Welt

die_welt_1.jpg

1. A konzervatív újság úgy ítéli meg, hogy inkább csak jelképes fontossága van a bírósági állásfoglalásnak, gyakorlati következménye nemigen lesz. De azért nagy pofon a magyar és a szlovák kormánynak. Most mindkét államnak ki kell vennie részét a menedékkérők ellátásából, legalábbis elméletileg ez következne most. Azaz érzékeny vereség Orbán Viktornak. Ő kezdettől fogva azt állította, hogy migránsok beözönlése nem Európa, hanem a németek problémája. Vagyis itt nem szükséges szolidaritást tanúsítani. Az ítélet ugyanakkor lényeges jelzés az eddigi menekültpolitika támogatására. Ily módon ugyanis folytatódhat a közös irányvonal kialakítása, nem kell mindent a nulláról újrakezdeni. Ellenben továbbra is nyitott, miként lehet a vonakodó országokat rávenni, hogy fogadják be és lássák el a rájuk jutó migránsokat.

Graf Lamsdorff, az EP alelnöke azt fontolgatja, hogy pénzbüntetést kellene kiszabni Magyarországra. Meg egyébként is jó lenne – teszi hozzá – ha Orbán abbahagyná a brüsszeli diktátumról szóló mesét. Ám ha a magyar kormány valóban figyelmen kívül hagyja a döntést, akkor az nem maradhat következmények nélkül. Ez pedig leginkább a brüsszeli támogatások visszatartását jelentené. A kereszténydemokraták strasbourgi frakciójának vezetője mindenkit nyomatékosan arra figyelmeztet, hogy el kell fogadni és alkalmazni kell, amit a bíróság előírt. Ugyanakkor Molnár Balázs, a miniszterelnöki hivatal Európa-ügyi államtitkára meglehetősen biztos abban, hogy Magyarország inkább hajlandó a bírságra, semmint hogy befogadja a menekülteket. De azt sem zárja ki, hogy olyan egyezség jön létre, mint Szlovákiával, amely Ausztriából átvett embereknek létesített tábort. Völner Pál már júliusban azt állította, hogy az Európai Bíróság csatlakozott a Soros-féle összeesküvéshez. De Orbán egyébként sem mulasztana el egyetlen alkalmat sem, hogy ütközhessen. Lásd a legutóbbi pénzkövetelést.

 

2. A kommentár az unió koporsószögének minősíti az egyhangú döntés elvét. Nem véletlen, hogy főleg a kisebb tagállamok ragaszkodnak hozzá. Miközben amiatt két éve még az olyan csekély segítségről sem voltak képesek dűlőre jutni, hogy legalább egy részt átvegyenek a görögöknél és olaszoknál rekedt menekültekből. Viszont van a Lisszaboni Szerződésben egy külön pont, amely lehetővé tette, hogy 4 kormány ellenkezése dacára többségi erővel keresztül vigyék a kvótajavaslatot. De azt a bíróság is aláhúzta most, hogy abszolút kivételről volt szó, amit csak az akkori válság igazolt. Ám miként akar az EU továbbfejlődni, ha egyes, nemzeti-konzervatív kormányok leplezetlenül túl akarnak lépni az európai jogon? Ha megkérdőjelezik a jogállamot, a hatalmi ágak megosztásával és a sajtószabadsággal együtt? Szankcióra alig van mód, mert itt megint belép a képbe az egyhangúság elve. Az alapgond azonban igazából az eltérő irány. Merthogy a nyugat az integráció elmélyítését szeretné, az új „keleti tömb” viszont a gazdasági támogatást célozza meg, de intenzív politikai összeolvadás nélkül. Így azonban az EU nem jut előbbre. Csakhogy paradox módon éppen ez okból védelmezik oly hevesen az egyhangú határozatok rendszerét olyanok, akik azt a legkevésbé akarják.

 

Süddeutsche Zeitung

suddeutsche.jpg

1. Az elsőoldalas kommentár felveti a bírósági ítélet körüli bonyodalmak láttán, hogy meg kellene próbálkozni a két Európával. Merthogy látnivalóan nem minden ország illik bele az egyetlen unióba. Vagyis el kell gondolkodni az alternatív modelleken. Ha nem tartják be a szerződéseket, a szabályokat, akkor szétesik a szervezet. Az EU alapelvei közé tartozik, hogy a tagok alávetik magukat a közös akaratnak. Ám ha egy kormány következetesen figyelmen kívül hagyja a jogos döntéseket, akkor szétrombolja az integráció alapjait. Fel kell tennie a kérdést, hogy van-e még helye a közös Európában. Magyarország és Lengyelország mindmáig egyetlen menekültet sem vett át.
A jogi érvet most elvetette a bíróság. A másik, amire ezek az államok hivatkoznak, hogy a menekültek között terroristák lehetnek. Csakhogy eltaszítson sok százezer rászorulót a keresztény-humanista örökségéhez, valamint az emberi jogokhoz ragaszkodó Európa, csupán azért, mert nem szeretne a földjén látni egy-két veszélyes alakot? A 3. indok az szokott lenni a vonakodó országok részéről, hogy meg akarnak maradni homogén társadalomnak. Csakhogy ilyen alapon azonnal kiléphetnének az EU-ból, mert az az alapvető szabadságjogokkal éppen nem az etnikailag egységes nemzeteket célozza meg. És az öregedő kontinensnek szüksége van a lakosság külső utánpótlására. A kiválásig azonban sem Orbán, sem Kaczynski nem kíván elmenni. De közben megpróbálják tekintélyelvű, illiberális, nacionalista alapokon megreformálni országukat. Ez pedig állandó viszályhoz vezet Brüsszellel. Csak remélni lehet, hogy a magyaroknál és a lengyeleknél újra mérsékelt, Európa-barát erők kerülnek hatalomra. Ám közben mások követhetik a jelenlegi budapesti és varsói példát. Ezért nem kellene kizárni hogy két Európa szükséges. Az egyik szövetség, szoros együttműködéssel, a másik gazdasági unió, ahol a nemzetállamok között Nagy-Britannia is helyet kaphat.

2. Orbán Viktor a világgal harcol – jelenti az újság Budapestről, hozzátéve azonban, hogy mostantól az ország köteles befogadni csaknem 1300 menedékkérőt, de ettől még nem sokat módosul az elriasztást és a bezárkózást szolgáló magyar politika. Sőt, a kormány tőkét kovácsolhat az ítéletből, mert a migránsözön ellen uszíthat a választási hadjáratban. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól azt mondja, nem egészen 600-an folyamodtak az idén menekültstátuszért, ez semmi, válságról szó sincs. De még szükséghelyzetről sem. Ám a hivatalos hozzáállás ismeretében nem lehet meglepődni azon, hogy a hatalom dühkitöréssel reagált a luxemburgi állásfoglalásra. A fő frontvonal persze Magyarországon húzódik, a migráció érzelmektől fűtött kérdése ideális eszköz Orbán számára uralma megtartásához. A bevándorlók ellen állami szinten uszítanak. Így akarják bizonyítani, hogy az ország nyomás alatt áll, és hogy a kormánynak meg kell azt védenie a külső ellenségektől. A hatalomnak ugyanakkor nem kell attól tartania, hogy a kvóta értelmében menekültek érkeznének. Németország április óta senkit sem toloncol vissza a nálunk uralkodó állapotok miatt. Sokatmondó a Fidesz jelszava, amely úgy hangzik: „Orbán vagy a kerítés”.

 

Die Zeit

die_zeit.jpg

Ameddig az unió fizet, addig Orbán Viktornak nincs baja vele. De emellett ellenségnek használja. És ehhez jól jön most neki a legújabb ítélet. A szolidaritás fontos fogalom, szerepel az EU-jogban. Orbánnal és Magyarországgal az a gond, hogy visszaél a szolidaritás elvével a maga önző politikájához. Hiszen a kormányfő állításával ellentétben az ország semmilyen formában nem mutatkozott szolidárisnak a menekültválság kezdete óta. A magyarok az unió tagjai, amióta csak a miniszterelnök hozzálátott az állam teljes átalakításához, és a tagság miatt szégyellnie kell magát minden meggyőződéses Európainak. A bíróság döntése politikai szempontból három ok miatt is figyelemreméltó. Először is egy igen fontos téma kapcsán mondja ki, hogy nem kell okvetlenül egyhangúságra törekedni. Másodszor, megerősíti Merkel álláspontját a menedékkérők elosztása ügyében. Végül azonban azt is látni kell, hogy a luxemburgi verdikt cseppet sem téríti el az Orbán-féle euroszkeptikusokat az eddigi irányvonaltól. Úgy hogy Budapestről jönni fog újabb levél is. A kormányfő a legokosabb nacionalista az EU-ban. Tanácsadói pontosan tudják, miként lehet következmények nélkül kijátszani a jogot, illetve hogyan lehet élni a tagság előnyeivel. A helyzet mégsem reménytelen, mert jönnek a választások és a népszavazáson a többség Orbán ellen voksolt.

 

Die Presse

die_presse.jpg

A vezércikk azt hangsúlyozza, helyénvaló az Európai Bíróság döntése, csak éppen az nem erősíti a kelet-nyugati együttműködést. Így azután nem javul a helyzet. Magyarország, Szlovákia és Lengyelország évek óta sértettnek érzi magát büszkeségében. Úgy gondolják, hogy másodosztályú tagok az EU-ban. Most meg még a keresetüket is elvesztették. De ha Brüsszel nem akarja tovább ásni az árkot, akkor érzékenyen kell eljárnia. A szlovákok várhatóan beadják a derekukat, ellenben Orbán és Szydlo annyira előszaladt a belpolitikában, hogy onnan már nemigen tud visszakozni. Annyira felturbózták az emberek előítéletét, hogy azok már nem képesek változtatni a véleményükön. Feltüzelték a félelmeket. Ez iránt semmiképpen sem kell megértést tanúsítani, annál inkább viszont ezen országok büszkesége iránt. Hiszen úgy érzik, hogy leváltak az unióról, részben anyagi viszonyaik, részben a nyugat nagyképűsége miatt. A kéznyújtáshoz persze kell a másik fél is, aki elfogadja a baráti jobbot. Hát, Orbán és Szydlo éppen nem ilyen. Ők egész jól megvannak odahaza a nyugattal szembeni gyűlölettel. Félő, hogy a mostani ítéletet sem fogadják el. Ha a Bizottság büntetést szab ki, akkor a helyzet előreláthatólag eszkalálódni fog. És Keleten még kevésbé értik meg, hogy az EU önkéntes társulás, amelynek alapja a közös jog. A szervezet csak akkor működhet, ha méltányolják és alkalmazzák a jogállami normákat.

 

Der Standard

der_standard.jpg

Az unió legfelső bírái megerősítették a migrációs politikában a szolidaritás elvét, vagyis az igazságszolgáltatás malma lassan ugyan, de a végén mégiscsak jól őrölt egy ilyen alapkérdésben. Az indoklás nem lehet egyértelműbb. A Bizottság és a miniszteri tanács is jól dolgozott, amikor elszánta magát a menedékkérők elosztására. Orbán Viktor, a szélsőjobbos miniszterelnök, valamint szlovák társaa azt hitték, jogi szőrszálhasogatással mindent semmissé tehetnek. De a konkrét ügynél is fontosabb, hogy az is kimondatott ezúttal: egy közösségnek egységesen szolidárisnak kell lennie és egyes államoknak csatlakozniuk kell a többség akaratához. A szuverenitás egy részének elvesztéséért kárpótol a közös haszon, lásd az anyagi támogatást, de még ennél is lényegesebb, hogy bizonyos nemzeti jogok helyébe a közösségi felelősség lép. Nem véletlen, hogy Magyarországnak és főként Lengyelországnak ezzel folyton baja van. A többség dönt. Ami a jövőt illeti, nem lehet arra számítani, hogy a magyar vezetés egyhamar jobb belátásra tér. Orbán választások elé néz, ezért kitart a merev, Brüsszel-ellenes vonal mellett. Ez azonban nem akadályozhatja meg a partnereket abban, hogy kemények legyenek ha alapvető jogokról és kötelezettségekről van szó. CrID: 107355606325 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr9712808870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsindex isis alkajda mind CIA projekt 2017.09.07. 09:57:21

Senkit nem ítéltek el.
maximum a szerzőt kell majd hazaárulásért.
Egyik tagállam sem tolakdodik Ámeriká mérsékelt fegyveres lázadóiért, ISIS- terroristáiért és egyéb iszlámista mocskáért

mandiner.hu/cikk/20170906_alulteljesiti_europa_a_migranskvotat
süti beállítások módosítása