• A lengyelek a háborús kártérítés ürügyén megint a németellenes kártyára játszanak;
• A magyar kormány militarizálja a közoktatást, pedig a kormányfő annak idején hogy gyűlölte a drillt!
• Orbán Viktor felszítja a nacionalizmust, de azért zsebrevágja Brüsszel pénzét.
A lengyel vezetés egyre hangosabban követel kártérítést a 2. világháborús veszteségekért, ami várhatóan csak mélyíti a törésvonalat az unió legnagyobb keleti tagja és Németország között. Pár hete Kaczynski arról beszélt, hogy a náci megszállás miatt országának erkölcsi joga segítséget kapni az EU-tól. (Mint emlékezetes, Brüsszel szankciókat fontolgat, miután Varsó semmibe veszi a közös demokratikus, illetve jogállami normákat.) A lengyel kijelentések kapcsolódnak ahhoz, hogy némely tagállam, köztük Magyarország a nemzeti érdekeket hangsúlyozza, ám ez kiélezi a feszültséget a többiekkel. A tudósítás hozzáteszi, hogy a rendszerváltás után több lengyel kormány is lezártnak minősítette a háborús kompenzáció kérdését. Hogy most mégis újranyitják, annak oka egy varsói szakértő az lehet, hogy a PiS meg akarja mutatja: nem félemlítik meg az uniós bírálatok. Meg egyébként is gyakran játssza ki a németellenes kártyát.
Csaknem 8 ezer menekült rekedt Szerbiában, miután Nyugat-Európa nem engedi be őket, így most berendezkednek szerb földön. A legtöbben a 18 állami menedékközpontban élnek, ahol minimális ellátást kapnak. Belgrádban az egyik iskola az idén kísérletképpen megnyitotta a kapuit 25 idegen gyerek előtt, nekik a tantárgyak között külön is szerepel a szerb nyelv. Viszont a tanárok azt mondják, hogy az újak nagyobb kedvvel tanulnak, mint bárki más, akivel idáig találkoztak. A tapasztalatokat az UNICEF felhasználja, hogy javítson a különleges helyzetben lévő diákok oktatásán. A szerb kormány közben bővíti a menedékkérők jogát, hogy azok dolgozni tudjanak, mert idáig csak nagyon kevesen tudtak elhelyezkedni közülük. Hiába mérnökök, vagy számítástechnikai programozók, nem beszélték a nyelvet és a hatóságok nem vették figyelembe a diplomájukat. Ugyanakkor Szerbia tavaly több mint ezer menedékkérelem közül csupán 70 sorsáról döntött. Magyarország pedig naponta mindössze öt embert enged be. Egy menekült azt mondja, a családja fogoly a tranzitközpontban, ha valamelyiküknek ki kell mennie, négy rendőr veszi közre.
A magyar kormány militarizálja az oktatást. Orbán Viktor már kellő időben vonzóvá akarja tenni a diákok számára az olyan foglalkozásokat, mint a katona, vagy a határvadász, ezért még a tantervet is átdolgoztatja. Szó van arról, hogy lőgyakorlatok is lesznek a fiataloknak. Pedig annak idején a miniszterelnök – hasonló életkorban – nem bírta elviselni a vakfegyelmet és az engedelmességet. A militarizmus és az államilag elrendelt hazafiság egy cseppet sem volt ínyére. Nagy gondjai támadtak pl. amikor a kötelező szolgálatot teljesítette, többször ült fogdában, mert engedély nélkül kiment a laktanyából futbalmeccset nézni. Most viszont pont azt akarja előírni az ifjúság részére, amit egykor annyira utált, hogy ti. a gyerekek több hazaszeretetet, honvédelmet tanuljanak.
Nagy Attila Tibor a Méltányosság Intézettől azt mondja, nincs baj önmagában a hazafisággal. Ám a hatalom úgy akarja bevinni a politikát az iskolákba, hogy a tanulók az ő ideológiájára álljanak rá. Ráadásul az van mögötte, amit a kormány már régóta követel, hogy ti. meg kell erősíteni az ország védelmi képességét, bár Orbán a sorkatonaságot nem akarja visszaállítani. A szakminiszter pedig azt sürgeti, hogy a gyerekeket fordítsák a sportos, hazafias életmód felé, mert túl sokat ülnek a számítógép előtt és nem sokat törődnek a közösségi élettel, a társadalmi felelősségtudattal. A pedagógus szakszervezetek, szakértők viszont óvnak az iskolák és a társadalom militarizálásától. És nem is alaptalanul, hiszen a közelmúltban a hatóságok komolyan fontolgatták a lövészet bevezetését a fiatalok számára. De a polgárőrségekben már most 80 ezer önkéntes teljesít szolgálatot, nem beszélve a több ezer mezőőrről. Továbbá több ezer határvadászt is toboroztak, a rendőrség ez ügyben rendszeresen járja a tanintézményeket.
Kérdéses azonban, hogy mennyire felel meg a jövő kívánalmainak a magyar oktatás, mennyire segít a diákoknak, hogy helytálljanak az életben. A legutóbbi Pisa-felmérés minden eddiginél rosszabb eredményt hozott, a magyar iskolások mélyen az OECD-átlag alatt teljesítettek.
Fegyverbe, ifjúság! Így vezeti fel a német közszolgálati tévé híradója, hogy Magyarországon a katonai nevelést is beleveszik az oktatási programba. Csak éppen szépen becsomagolják, hogy miről is van szó. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár pl. arról szónokolt, hogy a diákok tanuljanak a hazaszeretetről, mert a demokratikus társadalmak számára az a jó, ha a polgárok készek megvédeni a hont. De a honvédelem nem lenne önálló tárgy, ám az fontos, hogy új életérzés jöjjön létre. Pedagógusok és szülők ugyanakkor már régen óvnak az iskolák fenyegető militarizálásától. Radó Péter azt kifogásolja, hogy a kisdiákokat ideológiával bombázzák az iskolákban. Meg kell tanulniuk alkalmazkodni, hogy azután Orbán Viktor engedelmes alattvalói legyenek. A jelentés felidézi, a kormány már átíratta a tankönyveket, hogy azokban nyomatékosabb legyen a hazafias tartalom és a konzervatív családkép. A bírálók mindebben kísérletet látnak arra, hogy olyan nemzedékek neveljenek ki, amely alkalmas katonai célokra. Idevág, hogy országszerte 200 lőteret kívánnak létesíteni, ahol a fiatalokat is kiképzik majd.
A non-profit brit hírportál, amely főként egyetemi oktatók és kutatók írásait közli, azt kérdezi, miért nem beszél senki arról, hogy Magyarországon a szakadék szélére jutott a demokrácia. Orbán Viktor már jó ideje nacionalista politikát folytat, de legutóbbi megnyilvánulásai fokozták az idegengyűlöletet. Kormánya lecsapott a sajtóra és a civil szervezetekre, amelyekről úgy gondolják, hogy nem hűségesek a nemzethez. Részeként annak, hogy az ország a jelek szerint egyre távolabb kerül a liberális demokráciától. A miniszterelnök makacsul elutasítja a multikulturalizmus és a bevándorlást. Úgy állítja be, hogy az országot védi. Úgy tűnik, hogy a nacionalizmus felszításával próbálja orvosolni azt, amit történelmi igazságtalanságnak tekint. Összecsap az EU-val minden olyan ügyben, amelyet úgy lehet feltüntetni, hogy az támadás a nemzetállam ellen. Ezen belül különösen éles vitatéma az unió kvótadöntése.
Közben a hatalom egyre terjeszkedik a sajtóban. A Freedom House legutóbbi értékelése szerint a demokráciát tekintve Magyarország áll a legrosszabbul a régióban. A jelentés külön kitér a korrupt hálózatokra, valamint a baráti oligarchák megjutalmazására. Az EU azonban sokáig tétlenül szemlélte a fejleményeket és csupán az idén tavasszal kezdett vitát arról, hogy a magyarok illiberális irányban sodródnak. Akkor született meg ugyanis a Lex CEU. De a kormánynak ez nem volt elég, folyamatosan nekirontott Soros Györgynek, egy alig leplezett antiszemita kampány keretében. Orbán hasonlóképpen bírálja a liberális értékeket, mint a populista vezetők sok helyütt a világban, az ő esete azonban különösen aggasztó. Egyre erősödő retorikája, illetve mind nagyobb közönyössége a demokrácia iránt, amihez a demokratikus intézmények módszeres lebontása társul, azt bizonyítja, hogy folyamatosan halad az illiberális állam felé. Ez nem azt jelenti, hogy az ország ki akar válni az unióból, de veszélyes játékot űz. Kihasználja a nacionalizmust és Brüsszelt támadja, miközben rövid távú politikai előnyökért cserében elfogadja annak pénzét.
