- Az unió illetékes biztosa és az osztrák kancellár is szolidaritást sürget a magyaroktól, lengyelektől és csehektől az olasz menekülthelyzet enyhítésére
- Orbán Viktor azzal igyekezett megnyugtatni a hazai zsidó szervezeteket, hogy szó sincs antiszemitizmusról: a náci plakátokra emlékeztető Soros-poszterek az üzletember jogtalan törekvéseinek akarna megálljt parancsolni
- Kovács Zoltán levelet írt az Economistnak, avagy ha hallgattál volna, bölcsebb maradtál volna!
Kelet-Európa úgy érzi, hogy Trump varsói beszéde megerősítette: a térség képviseli a földrész olyan, klasszikus értékeit, mint a szabadság, nemzet és kereszténység. Berlin és Brüsszel viszont egyáltalán nem lelkes az elnöki megnyilatkozás miatt. Nem kétséges, hogy a politikus sok lengyelt meghódított, miután úgy mutatta be a lengyel történelmet, mint hősi eposzt a külföldi elnyomókkal szemben. De ezen túlmenően az egész régió felfogta a mondandót, hogy ti. az USÁ-nak és Közép-Európának kéz a kézben kell megmentenie önmagától a kontinens nyugati részét. Meg hogy Lengyelország mindenki másnál inkább megtestesíti az európai értékeket. Németország és a Bizottság pontosan az ellenkezőjét mondja, hogy ti. Varsó lábbal tiporja a közös normákat. Igen fontos volt egyúttal, hogy ugyancsak a lengyel fővárosban, a 3-tenger konferencián Trump világosság tette: támogatja a 12 állam szorosabb együttműködését, és hogy a régiót kulcsfontosságúnak tekinti a földrész jövője szempontjából.
Brüsszel és Berlin ezzel szemben úgy látja, hogy az USA megpróbálta megosztani Európát, hiszen a konzervatív világkép mellett tette le a garast, szemben a nyugat-európaiak nemzetek feletti, multikulti megközelítésével. Egyes kijelentései úgy hangzottak, mintha azokat közvetlenül Lengyelországtól vagy Orbán Viktortól vette volna át. És amikor a lengyelek túlélési ösztöneit méltatta, akkor a magyarok és mások is úgy érezték, róluk van szó, hiszen évszázadokon át szenvedtek agresszív nagyhatalmak hegemóniatörekvéseitől. Az elnök egyúttal a nyugat megmentéseként állította be a keletiek kemény menekültpolitikáját. Fontos az is, hogy megerősítette a Nato kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségét. Az oroszokhoz címzett figyelmeztetés azonban kevésbé tetszett a magyaroknak, cseheknek és szlovákoknak, mert ők sokkal barátságosabb viszonyt ápolnak Moszkvával, mint ahogy azt az amerikaiak és a lengyelek szeretnék.
Az unió belügyi biztosa élesen bírálta a tagállamokat, ideértve a magyarokat, a lengyeleket és a cseheket, mert Olaszországban elviselhetetlenné vált a menekülthelyzet. Avramopulosz ugyanakkor elismerte, hogy a korábbinál sokkal több embert kell visszaküldeni hazájába, mert a nagy többség ezúttal gazdasági migráns. De ettől még szükség van az összes tagország szolidaritására. A legfőbbnek azt nevezte, hogy az EU már korábban avatkozzon be az áradat feltartóztatására, mert ily módon meg lehet előzni a tragédiákat a Földközi-tengeren. Ám ehhez elengedhetetlen, hogy Líbiában stabilizálódjanak a viszonyok.
Az osztrák kancellár ismét élesen bírálta, hogy egyes keleti tagállamok nem hajlandók átvenni egyetlen menedékkérőt sem. A német Handelsblattnak adott interjúban Kern megerősítette, hogy bizonyos kormányok úgy tesznek, mintha az EU készpénz automata volna és nem értékközösség. Elítélte, hogy ezek az országok bezárkóznak, jóllehet Európán belül nyitott határok kellenének – az emberek érdekében. Kiemelte, hogy az unió azért lett sikeres, azért tudott ilyen jólétet teremteni, mert nyílt és plurális társadalmat épített. És európai ellenmodellre van szükség, tekintve az amerikai, kínai és orosz fejleményeket. A politikus épp ezért támogatja a szankciókat Magyarország és Lengyelország ellen. Mint mondta, Brüsszel hiába próbált meg hatni Budapestre és Varsóra a szolidaritás ügyében, ám nem maradhat következmények nélkül, ha valaki nem tesz eleget a kötelezettségeinek. Mert az nem megy, hogy a lengyelek évente 14 milliárdot kasszíroznak a közös alapokból, de magára hagyják az EU-t a menekültválságban. Az sem fér össze, hogy a magyarok nettó kedvezményezettek és közben 9 %-ra viszik le a társasági adót.
Orbán Viktor csütörtökön zsidó szervezetek képviselőivel találkozott és azt mondta nekik, hogy az óriásplakátok csupán arra hívják fel a figyelmet, hogy Soros illetéktelenül beleavatkozik a magyar migrációs politikába. Ezt Kovács Zoltán szóvivő közölte, hozzátéve, hogy a kampánynak semmi köze e beruházó vagy bárki más örökségéhez. Előzőleg a Mazsihisz sürgette, hogy mielőbb fejezzék be az akciót, ezt a rossz álmot a bevándorlás és a külföldi befolyás ellen. A jelentés felidézi, hogy a kormányfő összekülönbözött más uniós tagokkal, mivel ellenzi a migrációt, valamint a liberális értékeket, továbbá egyre élesebben bírálta Sorost a demokrácia és az emberi jogok nagy támogatóját. A választásokra készülő politikus jó ideje zéró toleranciát hirdetett a zsidóellenességgel szemben, de az utóbbi időben olyan kijelentéseket tett, amelyekkel nyilvánvalóan szélsőjobbos szavazókat igyekszik elhódítani, ám a megjegyzései alkalmasak arra, hogy feldühítsék Izraelt és a zsidókat. Lydia Gall, az Amnesty Internationaltől úgy látja, hogy a kampány a náci poszterekre emlékeztet a 2. világháború idejéből, mert azokon szerepelt „a nevető zsidó”. Vagyis gerjeszti az antiszemitizmust.
A Soros-ellenes plakátok a legújabb támadást jelentik a pénzember ellen szülőhazájában, ahol Orbán Viktor célpontként választotta, mivel a befektető nem ért egyet bevándorlás-ellenes politikájával, illetve mert Soros olyan szervezeteket segít, amelyek az emberi jogokért és a kormányzati munka átláthatóságáért dolgoznak, ám a kormányfő szerint igazából alá akarják ásni hatalmát. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a fideszes képviselők törvényt hoztak a külföldi támogatással működő civil szervezetek ellen, miután előzőleg arra hívtak fel, hogy söpörjék ki az országból ezeket a csoportokat. Majd egy olyan jogszabály következett, amely a CEU bezárásával fenyeget. Az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy az Orbán-kabinet esetében egyértelmű a veszély, hogy súlyosan megsérti a jogállamot.
A kormányszóvivő olvasói levélben igyekezett helyre tenni a hetilapot, amely másfél hete azt írta, hogy a miniszterelnök lebontja a demokráciát. A vezércikk épp ezért cselekvésre hívta fel az uniót. Kovács Zoltán szerint a világ sokat változott 1989 óta, de Orbán Viktor nem, hiszen továbbra is azért harcol, hogy az erős és független Magyarország otthon legyen egy erős Európában. Azon kívül a magyar demokrácia köszöni szépen, jól van. A választások szabadok és tisztességesek, a régi viták már mind elültek a Bizottsággal. A szóvivő inkább ott látja a gondot, hogy 2010 óta a miniszterelnök ki mert állni a nemzeti érdekekért. Hazaküldte az EU szakértőit, amikor azok kemény megszorító intézkedéseket javasoltak. Így azután mára remekek a gazdasági eredmények. Ugyanakkor Orbán szembeszállt Brüsszel migrációs politikájával, de a szervezetnek hálásnak kellene lennie, amiért a magyarok a kerítéssel a földrészt védelmezik. Az üzenet végül azt hangsúlyozza, hogy a tét az erős unió, amely az erős nemzetállamokra épül és korlátozza a senki által meg nem választott brüsszeli bürokrácia túlterjeszkedését. Ebből a szempontból a kormányfő nem lett más, de Európa esetleg igen.
