B1 blogcsalád



Jön a kétsebességes Európa, bár még vannak kétségek

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2017. június 07. - Szelestey
  • A Spiegel korainak tartja a európai összefogás elmélyítését, a Frankfurter Allgemeine elhibázottnak minősíti a többsebességes EU-t;
  • Románia szerint száműzni kell az unióból a populizmust;
  • Újabb pofon Magyarországnak a német igazságszolgáltatástól.

merkel_macron.jpg

Wall Street Journal

wsj_2.jpg
A Bizottság elnöke szerint Európának saját kezébe kell vennie a védelmét, mert túl sokáig támaszkodott másokra ezen a területen. Vagyis új terv kell, hogy fokozzák a katonai együttműködést és kiadásokat. Az EU éppen ma hozza nyilvánosságra, hogy melyek az együttes védelem fő alternatívái 2025-ig. Juncker a cseh kormányfővel írt közös cikkében rámutat, hogy a békét és a biztonságot nem lehet és nem szabad örökké valónak tekinteni, erre utal a legutóbbi londoni terrortámadás is. De pl. a klímaváltozás, az erőforrások szűkössége és a népességnövekedés szintén gerjeszti a feszültséget.


A jövő szempontjából alapvető marad az EU és a NATO közti kooperáció, ám a földrésznek emellett el kell végeznie a saját házi feladatát is, azaz reagálnia kell a külső veszélyekre. Erre szolgál a héten a Prágában megrendezendő Biztonsági és Védelmi Konferencia. Merthogy ma már egyetlen ország sem képes sikeresen szembeszállni a kihívásokkal. Az unió idáig véletlenszerűen határozott a védelméről, a tagállamok fegyveres erői pl. 178 különböző fegyverrendszert használnak. Márpedig ez gyengíti a közös fellépés lehetőségét, viszont megnyomja a költségeket. Ha közösen intéznék a beszerzéseket, azzal 25-100 milliárd euró közti összeget lehetne megtakarítani. Brüsszel éppen ezért vetette fel, hogy hozzák létre az Európai Védelmi Alapot. Vagyis a súlypontokat a tagok szabnák meg, a Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség összehangolná az erőfeszítéseket.

Spiegel

der_spiegel_1.jpg


Merkel azt sürgette, hogy Európa ezután saját maga döntsön a jövőjéről, mert nem jó az, ha ki van szolgáltatva Trump politikai bakugrásainak. Csak éppen a helyzet az – mutat rá a kommentár -, hogy Németország meglehetősen magányos a földrészen. Merthogy a németek érdekei nem okvetlenül esnek egybe mások törekvéseivel. Itt vannak pl. a magyarok és a lengyelek, akiknél a nemzeti-konzervatív kormány élesen bírálta Berlint. Magyarországon megzabolázzák a sajtót és a civil szervezeteket. A német vezetés már ott tart, hogy a Bizottsággal ellenőriztetné, meg lehet-e tagadni a szerkezeti támogatásokat, ha valamely tagállam nem tartja be a jogállami normákat. Hogy az új francia államfő Európa híve, az jó, ám a kancellár aligha lép bármi fontosat a szeptember 24-én esedékes németországi választásokig. Azután ott vannak az olaszok, akik bírálják a német gazdaságpolitikát. A migránsválság esetleges kiéleződése ugyanakkor újraélesztheti a viszályt az EU-n belül. Ezek a példák mind azt igazolják, hogy Merkel kijelentése az egységes Európáról jelenleg nem több mint frázis.


FAZ

frankfurter_allgemeine.jpg
Az első oldalon megjelent kommentár úgy látja: az rendben van, hogy több Európa kell, ám azért itt vannak jócskán kérdőjelek. Mindjárt az első, hogy miként kívánja megvédeni magát az unió az amerikai és brit erők nélkül? Azon kívül a migránsok ügyében Németország továbbra is teljesen el van szigetelődve. Ugyancsak eltérnek a vélemények az euróövezet jövője kapcsán. A földrész éppen azért sikeres és izgalmas, mert sokszínű, versengenek a régiók. Pénzzel nem lehet kikényszeríteni az egységet, hiszen jó pár északi és keleti tag nem szeretné bevezetni a közös fizetőeszközt. A védelmi erőfeszítések összehangolásából ezzel együtt kinőhet a politikai unió. Viszont Berlinnek nem szabad támogatnia a többsebességes EU-t, mert jól mondta Tusk, hogy ilyen már volt: 1989 előtt.


Bloomberg

bloomberg.jpg
Macron populista-ellenes programja vegyes fogadtatásra talál az amúgy is megosztott Kelet-Európában. Az elnök már a nagy választási győzelem előtt szóvá tette, hogy Lengyelország a nacionalista populizmus felé imbolyog, továbbá olyan javaslatokat karolt fel, amelyek szembemennek az Orbán Viktor által megfogalmazott illiberális demokráciával is. Romániát viszont cseppet sem zavarja az EU-párti lelkesedés. Olyannyira nem, hogy a román kormányfő katalizátort lát a politikusban az EU régóta esedékes megújulásához. Grindeanu most kifejtette, hogy a populizmusnak semmi keresnivalója az unióban, és hogy az irányzat egymás után veszti el támogatóit. Brüsszel éppen az osztrák, holland és francia fejlemények láttán szorosabb összefogást akar, ami azzal járhat, hogy lemaradnak a lengyelek és a magyarok, akik vitatják a szervezet szabályait és értékeit. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy Románia a szervezet 2. legszegényebb állama és januárban hatalmas tüntetések voltak, miután a mostani kormány enyhíteni akart a korrupcióellenes büntetéseken. Grindeanu különben a héten Párizsban találkozik az új francia vezetővel, Johannis elnök pedig pénteken Washingtonban Trumppal ül le tárgyalni.



Kurier

kurier.jpg


Ausztrián belül a szociáldemokraták támogatják, a néppártiak viszont csak hümmögnek, amikor szóba kerül a német javaslat, hogy az uniós támogatásokat a jövőben kössék a jogállamiság és az uniós elvek tiszteletben tartásához. A szankciók főleg a magyarokat és a lengyeleket fenyegetik. Brüsszelben a színfalak mögött már a következő pénzügyi időszak sarokszámairól egyeztetnek, így merült fel a berlini elképzelés, amely éppen a németek súlya miatt kap nagy jelentőséget. Persze Budapest és Varsó megvétózhatja az indítványt. A bécsi pénzügyminisztériumban közben csupán annyit árultak el az ügyben, hogy Ausztria a britek távozása után nem szeretne még többet befizetni a közös költségvetésbe.



FT

financial_times.jpg


Egy új magyar vállalkozás kifejlesztette a biztonságos, lehallgathatatlan telefonbeszélgetések rendszerét, ám a találmány csaknem fennakadt az Orbán-kormány terrorellenes hadjáratán. A CryptTalk elnevezésű alkalmazás a gyártó cég számára is kizárja, hogy figyelje, mi hangzik el telefonon, ha valaki már letöltötte a programjukat. Magyarország azonban a múlt márciusban éppen be akart tiltani minden olyan kommunikációs szolgáltatót, amely lehetetlenné teszi a lehallgatásokat, de azután elállt az ötlettől. Mellesleg ugyanazon a héten az állami támogatással működő Magyar Innovációs Szövetség az év díját adományozta a CryptTalknak. A felhajtás ugyanakkor jelentős ingyen reklámot eredményezett a cégnek, egyetlen hónap alatt 1600-zal ugrott meg a megrendelők száma. A tulajdonosok különben hajlandók együttműködni a hatóságokkal a jogos biztonsági aggályok ügyében, ám eddig még senki sem kereste meg őket ilyen okokból.


Die Welt

die_welt_1.jpg


Németországban újabb bírói ítélet erősítette meg, hogy rendszerszintű bajok vannak a magyar menedékrendszerben, ezért nem lehet hozzánk visszatoloncolni egy iraki menekültet. A szász Közigazgatási Főbíróság szerint a magyar gyakorlat jelentős hiányosságokat mutat, ezért ha bárkit visszaküldenek Magyarországra, itt az a veszély fenyegeti, hogy őrizetbe veszik és kérelme ellenére, minden alaposabb vizsgálat nélkül kitoloncolják Szerbiába. Ennélfogva ha átadnák az illetőt a magyar hatóságoknak, azzal megsértenék a Genfi Egyezményt, illetve a Menekültügyi Chartát. A szóbanforgó iraki egyébként korábban már magyar földön is menedékkérelmet terjesztett elő, tehát azt a dublini szerződések értelmében elvileg nálunk kellene elbírálni, ha errefelé az állapotok nem olyanok lennének, mint amilyenek.



Der Standard

der_standard.jpg


Egy tanulmány szerint több oka is van annak, hogy a visegrádi államok ennyire ellenségesek a bevándorlókkal szemben. Először is 89 előtt, de utána sem szereztek sok tapasztalatot a migránsokkal kapcsolatban. Azon kívül ezek az országok a rendszerváltás után elvesztették lakosságuk 10 %-át, annyian költöztek nyugatra. De a 2015-ben indult menekültáradat sem érintette őket különösebben, mármint célországként. Vagyis a társadalom nem tudja, miként kezelje a jelenséget. Éppen a tapasztalat hiányával és az abból fakadó félelmekkel függ össze, hogy nem kérnek a migránsokból. Hozzájárul a bajokhoz, hogy az életviszonyok csak lassan javulnak, mi több, időnként visszaesés kíséri őket. A piacgazdaság bevezetése nem ritkán együtt járt a szociális juttatások megrövidítésével, ami kedvezőtlenül hatott a társadalmi szolidaritásra.


Magyarországon és Lengyelországban a szociálpolitika a nemzeti programból következően hangsúlyozottan a saját polgárokra összpontosít. És akkor még nem említettük a populista pártokat, amelyek uszítanak a politikai elit, valamint a kisebbségek, lásd a muzulmánok és a menedékkérők ellen. A nyilvános vitákban és a közfelfogásban igencsak kemény a hang a kisebbségekkel szemben, nem ritkán választási meggondolásokból tudatosan keltik a rettegést velük szemben, méghozzá nagy pártok részéről, ami nyugaton nem fordul elő. Elsősorban Orbán Viktor már jó ideje igen elutasító a menekültkvótákkal szemben. De azért váltást tapasztalni nyugaton is a jobboldali populista erők hatására. Keleten ugyanakkor főleg a civilek jeleskednek, amikor a migránsok ellátásáról, illetve jogairól van szó.

Hangos sajtószemle: https://soundcloud.com/user-51236798/hangszemle70607

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr4712568999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mérsékelt fegyveres lázadó (nem terrorista) 2017.06.07. 10:20:28

Isten tartsa meg jó szokásukat, hozzánk "menekülteket" toloncoljanak vissza.
Tartsák csak meg a katonakorú, egyedülálló férfiak százezreit.

FCUK4 2017.06.07. 13:41:51

Franciaország mint a gyorsabb EU része, ez nagyon jó poén.

Bambano 2017.06.07. 19:55:31

nem értem ezt a nagy menekültbefogadós dolgot, vagyis inkább azt, hogy a németek minek erőltetik. miközben saját maguk vallják be (index cikk volt róla), hogy az a németország, amit a múltszázadban ismertünk, megszűnt.
süti beállítások módosítása