Orbán Viktor másfél éve még azt mondta, nem támogatja szobor állítását Horthynak.

A perkátai önkormányzat fideszes polgármestere május 20-án avatja fel Magyarország második közterületi Horthy-szobrát a szintén Fejér megyei csókakői (a fenti képen) után, amelyik a szélsőjobboldal zarándokhelye lett.

A Fehérvár@ beszámolója szerint a Dunaújváros melletti Perkáta fideszes többségű önkormányzata három magánszemély kezdeményezésére döntött úgy, hogy

településszépítő

céllal engedélyezi a szobor fölállítását, az amúgy háborús bűnösként elmarasztalt volt kormányzónak.

Az önkormányzat azzal védekezik, hogy

• a szoborállításnak jogszabályi akadálya nincs,
• Perkátának pénzébe nem kerül, minden költséget az adományozók állnak.

Eddig sem a kezdeményezők, sem az adományozók kilétére nem derült fényt, de a május 20-ai szoborállító rendezvény résztvevőinek névsora sokatmondó:

• Somogyi Balázs, a helyi fideszes polgármester,
• Murányi Levente, a Jobbik volt alelnöke, képviselője,
• Mészáros István, az "Új Magyar Gárda főkapitánya",
• Ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, a MIÉP volt képviselője.

Azaz a Jobbik (valamikori) szélsőjobboldala, a már Vona-párt által is megtagadott szélsőséges szárny prominensei. Ez egészen összecseng korábbi cikkünk megszólalóinak állításával, miszerint

a Fidesz szavazókat cserél a Jobbikkal.

Azt nem lehet tudni persze, hogy a Horthy-szobor állítás, a szélsőjobbal való perkátai összeborulás a Fidesz felső vezetésének kezdeményezésére, engedélyével vagy egyáltalán a tudtával történik-e, de nem is fontos.

Orbán miniszterelnök a Hóman-szobor ügyében megmutatta, ha akarja, meg tudja akadályozni az ilyesmit. Akkor - amerikai nyomásra - akarta. Most nem látszik akarni. Pedig másfél éve tagadta, hogy amerikai nyomásra akadályozta volna meg, mint mondta, az inkább hátráltatta az ügyet.

2015 decemberében a parlamentben azt mondta, 

nem támogatok olyan szoborállítást, ezért

nem fogok támogatni személy szerint egyébként Horthy Miklósnak történő szoborállítást sem,

aki egyébként a magyar alkotmány szerint egy olyan időszakban volt politikai vezető, amit a magyar alkotmány világosan úgy határoz meg, hogy Magyarország elvesztette a nemzeti szuverenitását. 1944. március 19-én elvesztettük a szuverenitásunkat, 1990. május 2-án pedig visszanyertük. A két időszak között megszállt ország voltunk; persze a megszállt hatalmakkal való kollaborálásnak különböző okai, minősége, mélysége és egyebek lehetnek, ezekbe nem kívánok belemenni, csak azt a tényt rögzítem, hogy olyan politikusnak nem támogathatja a kormány a szoborállítását, aki elnyomókkal működött együtt, és kollaborált Magyarország elnyomóival, akármilyen egyéb érdemei is vannak.

Horthy márpedig kétségtelenül olyan politikus volt, aki együttműködött a megszállókkal: a háború alatti  német megszállás első hét hónapjában 1944. március 19. és október 15. között (is) betöltette Magyarország legfőbb közjogi méltóságának pozícióját, a kormányzói posztot, mielőtt lemondott volna Szálasi javára.

De ez már régen volt. Meg az is, amit Orbán mondott az ilyen politikusok elutasításáról. Azóta kellenek azok a szavazók is, akik betöltik a valamikori, de már kijózanodott Fidesz-szavazók helyét.