Lázárék az Index szerint olyan különadót vezetnének be, ami a külföldi tulajdonú áruházláncokat szívatja. A CBA nem bírja a versenyt a jelek szerint. 

Nemzeti Vágta: Orbán Viktor középen, balra tőle Horváth László lovas stratégiai miniszterelnöki megbízott, jobbra Lázár Vilmos, fogathajtó, üzletember, a CBA felügyelőbizottságának elnöke, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, a Nemzeti Vágta elnöke. (Nem rokona Lázár Jánosnak, a törvény beterjesztőjének.)

Mindenki tudja, hogy az élelmiszernek nem lesz jobb a minősége, ha a CBA-ból vehetjük meg.

Sőt. Oda egyre inkább kínjában jár a magyar, ha már nem lehet máshonnan kajához jutni.

Pedig erre hivatkoznak Lázárék abban a törvénytervezetben, amit az Index szerzett meg: az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály – írja a lap. Ez lehet az újabb bankadó, csak most boltadónak hívják. A lap megszerezte előterjesztésben többek között az áll, hogy

• évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért,
• kötelezően felvetetnének embereket a boltokba,
• durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra,
• és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.

Hogy ennek mi értelme van?

Évek óta megy a pletyka, hogy Orbánék egyrészt utálják az angol Tescót, másrészt a CBA-s fiúk nyomják őket a kampányban, hát vissza kell nekik csurgatni valamit. Mivel a CBA-s fiúk nem éppen a kiskereskedelemben a legtehetségesebbek, a konkurencia meg nyomul, hát ki kell találni valamit. Meg kell a lóvé a kormánynak, persze. 

• Minimum évi 20 milliárd forintot hajtana be az áruházaktól a parkolás megadóztatásával
• de emellett törvényben rögzítené, hogy mennyit költhetnek reklámra,
• ellehetetlenítené az áruházak ingyenes buszait,
• és kötelező létszámnövelést is elrendelne.

A kormány tervezett lépései az olyan diszkont láncoknak fájhat majd a legjobban, mint az

• Aldi,
• a Lidl
• vagy a Penny Market,
• de rosszul érintheti mások mellett például a Tescót is.

A törvénytervezett abszurdja, hogy sűrűn hivatkozik az elmúlt hetek botrányára, amikor kiderült: az élelmiszeripari multik nem pont ugyanazt a terméket hozzák ugyanazon márkanév alatt Magyarországra, Szlovákiába, illetve Ausztriába. Az Index azt írja:

bár ez a botrány nem az áruházláncok saját márkás termékeire vonatkozott, így igazából ehhez nem az áruházakat kellene elsősorban szabályozni, ez nem gátolja meg a kormányt abban, hogy ezzel indokoljon az áruházak életét elég komolyan megnehezítő javaslatokat.

A javaslatban szerepel, hogy mi is a lépések fő üzenete, mi lesz erről a kormányzati kommunikáció:

„A Kormány folytatja a 2010-ben megkezdett kereskedelempolitikai akciótervének végrehajtását. A Kormány az elmúlt időszakban ért el jelentős sikereket a multinacionális kereskedelmi társaságokkal szembeni küzdelmében, ugyanakkor ennek most új lendületet kíván adni.

Ennek megfelelően már tavasszal újabb intézkedés-csomagot fog a Kormány javasolni az Országgyűlésnek egy „egészségesebb szerkezetű” hazai kereskedelmi szektor mihamarabbi elérése érdekében.

A Kormány célja, hogy az újabb intézkedéseken túl a meglévő szabályok hatékonyabb érvényesítésével, szigorúbb ellenőrzéssel is fellépjen a fenti célokért.”

Vagyis a cél kimondottan az, hogy megszívassák a külföldi tulajdonú láncokat, elsősorban az egyre terjeszkedő diszkontláncokat, miközben a magyar láncokat segítik.

Természetesen az EU-nak is feltűnt ez a „csodás” terv, ami első ránézésre szembemegy az uniós versenyjoggal és ezt Lázárék is tudják. Valószínűleg ugyanaz lesz a forgatókönyv, mint az Erzsébet-utalvány esetében is:

1. Lázárék monopolhelyzetbe hoznak egyes Fidesz-közeli vállalkozásokat (lásd CBA),
2. az Unió összevonja a szemöldökét
3. és pár év után meghátrálnak.

De addig is, mesés összeget kaszálnak a boltadón és a haverok is gazdagszanak azon, hogy a különadót csak a „gonosz multiknak” kell megfizetniük.