Lázárék az Index szerint olyan különadót vezetnének be, ami a külföldi tulajdonú áruházláncokat szívatja. A CBA nem bírja a versenyt a jelek szerint.
Nemzeti Vágta: Orbán Viktor középen, balra tőle Horváth László lovas stratégiai miniszterelnöki megbízott, jobbra Lázár Vilmos, fogathajtó, üzletember, a CBA felügyelőbizottságának elnöke, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, a Nemzeti Vágta elnöke. (Nem rokona Lázár Jánosnak, a törvény beterjesztőjének.)
Mindenki tudja, hogy az élelmiszernek nem lesz jobb a minősége, ha a CBA-ból vehetjük meg.
Sőt. Oda egyre inkább kínjában jár a magyar, ha már nem lehet máshonnan kajához jutni.
Pedig erre hivatkoznak Lázárék abban a törvénytervezetben, amit az Index szerzett meg: az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály – írja a lap. Ez lehet az újabb bankadó, csak most boltadónak hívják. A lap megszerezte előterjesztésben többek között az áll, hogy
- évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért,
- kötelezően felvetetnének embereket a boltokba,
- durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra,
- és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.
Hogy ennek mi értelme van?
Évek óta megy a pletyka, hogy Orbánék egyrészt utálják az angol Tescót, másrészt a CBA-s fiúk nyomják őket a kampányban, hát vissza kell nekik csurgatni valamit. Mivel a CBA-s fiúk nem éppen a kiskereskedelemben a legtehetségesebbek, a konkurencia meg nyomul, hát ki kell találni valamit. Meg kell a lóvé a kormánynak, persze.
- Minimum évi 20 milliárd forintot hajtana be az áruházaktól a parkolás megadóztatásával
- de emellett törvényben rögzítené, hogy mennyit költhetnek reklámra,
- ellehetetlenítené az áruházak ingyenes buszait,
- és kötelező létszámnövelést is elrendelne.
A kormány tervezett lépései az olyan diszkont láncoknak fájhat majd a legjobban, mint az
- Aldi,
- a Lidl
- vagy a Penny Market,
- de rosszul érintheti mások mellett például a Tescót is.
A törvénytervezett abszurdja, hogy sűrűn hivatkozik az elmúlt hetek botrányára, amikor kiderült: az élelmiszeripari multik nem pont ugyanazt a terméket hozzák ugyanazon márkanév alatt Magyarországra, Szlovákiába, illetve Ausztriába. Az Index azt írja:
bár ez a botrány nem az áruházláncok saját márkás termékeire vonatkozott, így igazából ehhez nem az áruházakat kellene elsősorban szabályozni, ez nem gátolja meg a kormányt abban, hogy ezzel indokoljon az áruházak életét elég komolyan megnehezítő javaslatokat.
A javaslatban szerepel, hogy mi is a lépések fő üzenete, mi lesz erről a kormányzati kommunikáció:
„A Kormány folytatja a 2010-ben megkezdett kereskedelempolitikai akciótervének végrehajtását. A Kormány az elmúlt időszakban ért el jelentős sikereket a multinacionális kereskedelmi társaságokkal szembeni küzdelmében, ugyanakkor ennek most új lendületet kíván adni.
Ennek megfelelően már tavasszal újabb intézkedés-csomagot fog a Kormány javasolni az Országgyűlésnek egy „egészségesebb szerkezetű” hazai kereskedelmi szektor mihamarabbi elérése érdekében.
A Kormány célja, hogy az újabb intézkedéseken túl a meglévő szabályok hatékonyabb érvényesítésével, szigorúbb ellenőrzéssel is fellépjen a fenti célokért.”
Vagyis a cél kimondottan az, hogy megszívassák a külföldi tulajdonú láncokat, elsősorban az egyre terjeszkedő diszkontláncokat, miközben a magyar láncokat segítik.
Természetesen az EU-nak is feltűnt ez a „csodás” terv, ami első ránézésre szembemegy az uniós versenyjoggal és ezt Lázárék is tudják. Valószínűleg ugyanaz lesz a forgatókönyv, mint az Erzsébet-utalvány esetében is:
- Lázárék monopolhelyzetbe hoznak egyes Fidesz-közeli vállalkozásokat (lásd CBA),
- az Unió összevonja a szemöldökét
- és pár év után meghátrálnak.
De addig is, mesés összeget kaszálnak a boltadón és a haverok is gazdagszanak azon, hogy a különadót csak a „gonosz multiknak” kell megfizetniük.
Tavaly 50 százalékkal nőtt a Lidl magyar borexportja
Tavaly a Lidl Magyarország révén a magyar borászatok 6,1 millió palack bort exportáltak, ami mintegy 50 százalékkal több az előző évi 4 millió palackhoz képest - mondta a cég beszerzési ügyvezető igazgatója.
Nepp Zoltán a Lidl Wine Expo Hungary rendezvényen közölte, az export 52 százaléka a vállalat által 2016-ban értékesített magyar boroknak. Kifejtette, a teljes magyar borexportból származó bevétel mintegy 11 százalékát a Lidl Magyarország által értékesített bor teszi ki, 2016-ban a társaság több mint 3 milliárd forintért adott el magyar bort külföldön. Az összeg az előző évinek több mint kétszerese.
Az ügyvezető elmondta, a magyar borok külföldi népszerűsítését támogató rendezvényen mintegy 800 magyar bort mutattak be a beszerzőknek, 7 borrégió 21 borvidékének több mint 100 borászatából.
A Lidl Magyarország által Európa 10 országának - például Nagy-Britannia, Németország, Bulgária, Szlovákia, Lengyelország, Csehország - több mint 5 ezer Lidl üzletében kaphatók magyar borok.
A beszerzési ügyvezető igazgató elmondta, a Lidl Magyarország borexpóját negyedik éve rendezik meg. A Lidl 2013-ban indította el a magyar beszállítókért elnevezésű programját, amelynek részeként szervezték meg a borexpót.
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára az esemény sajtótájékoztatóján elmondta: a magyar gazdaság kivitel nélkül nem tudna növekedni, a 2015. volt az első év, amikor az ország exportjának értéke meghaladta a GDP-t. Tavaly ugyancsak megdőlt minden rekord ezen a területen. Példaként hozta, hogy a külkereskedelmi mérleg többlete 2015 után 2016-ban is rekordszintre nőtt és megközelítette a 10 milliárd eurót (mintegy 3 ezer milliárd forint).
Aláhúzta: az, amit a Lidl Magyarország a borkivitelben megvalósított, más cégek számára is követendő. A vállalat nemcsak a mennyiséget tudta növelni, hanem az exportált borok árát is.
Hozzátette, egy üzletileg is eredményes stratégiai összefogás van kibontakozóban a magyar borászati szakma, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a Magyar Turizmus Ügynökség között a magyar borok külföldi piaci sikere érdekében. A Lidl Magyarország ebben folyamatban fontos szerepet tölt be - hangsúlyozta az államtitkár.
(MTI)
