Pedig a párt népszavazási kérdése hatalmas bukótól menthetné meg az országot.
Jávor Bendek és Szigetvári Viktor a múlt évben már megpróbálták a népszavazás eszközével elgáncsolni a Paksi Atomerőmű bővítését - sikertelenül. Az LMP most úgy gondolja, ki tudja cselezni Orbán rendszerét:
népszavazást kezdeményeznek Paks2-vel kapcsolatban, mindjárt egyszerre öt kérdést adtak be a Választási Bizottsághoz.
Szél Bernadett társelnök múlt héten azt mondta, a paksi atomerőmű bővítése, rövidebb nevén a Paks 2 még az olimpiarendezésnél is kockázatosabb vállalkozás. A baloldal pártjai szépen felsorakoztak a dolog mögé, az MSZP, a DK, az Együtt, sőt a Liberálisok is támogatják és segítik majd az aláírásgyűjtést, ha elindul.
sikerült-e olyan kérdést megfogalmazni (legalább egyet az ötből), amelyet hitelesít a Nemzeti Választási Bizottság?
Jávor Benedek beadványát korábban azért dobták vissza, mert nemzetközi szerződéssel kapcsolatban nem lehet népszavazást kiírni.
Az LMP maga sem tudott egyértelmű választ adni a kérdésre. Ungár Péter elnökségi tag szerint a nemzetközi szerződésből származó kötelezettségről ugyan nem lehet referendumot tartani, de ez nem jelenti azt, hogy magáról a szerződésről ne lehetne kiírni a népszavazást.
Az LMP kérdései a következők:
- "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?"
- "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?"
- "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?"
- "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?"
- "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?"
Akárhogy is nézzük a kérdéseket, mindegyik érinti a nemzetközi szerződést és annak következményeit is, tehát ránézésre vissza fogja dobni (az amúgy Fideszhez húzó) Nemzeti Választási Bizottság.
- Látva a kormány népszavazáshoz való viszonyát, az LMP mindent elkövet, hogy ne tudjanak belekötni a kérdésükbe – hangsúlyozta Szél Bernadett arra a felvetésre, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője korábban megpróbálkozott egy népszavazási kérdéssel, de az nem sikerült.
A társelnök hozzátette, a mostani kérdés csak az első lépés, ha elutasítják, akkor addig folytatják a munkájukat, amíg olyan kérdést nem találnak, amit átengednek a döntéshozók. Ungár Péter szerint a nemzetközi szerződésből származó kötelezettségről nem lehet referendumot tartani, de ez nem jelenti azt, hogy magáról a szerződésről ne lehetne kiírni a népszavazást.
Ennek alapján az LMP akciója egy újabb hamvába holt ötlet lehet – bár csodák még történhetnek.
Szél Bernadett a Választási Iroda előtt arról beszélt: a céljuk az, hogy a nép dönthessen a kérdésben, és ennek érdekében elmennek a falig, de ha kell, annál tovább is. Szerinte meg kell változtatni az alaptörvényt, ha az nem engedi, hogy referendumot írjanak ki ebben a kérdésben, emlékeztetve, az ország NATO- és EU-tagságáról döntő népszavazás előtt is változtattak a jogszabályokon.
Tudjuk jól, hogy hány alaptörvény-módosítást fog elfogadni a Fidesz, ami az ellenzéktől érkezik. Természetesen tisztában vagyunk azzal is, hogy az ellenzéknek végeznie kell a dolgát, időről-időre szerepelnie kell a sajtóban. Amikor pedig valaki a politikai sci-fi területére merészkedik (az alaptörvény megváltoztatása az ellenzék kezdeményezésére), mindig felmerül bennünk a kérdés: vajon mit tud Szél Bernadett, amit mi, egyszerű választók nem?
Két forgatókönyvet látunk elképzelhetőnek:
- Ha az LMP-nél valami extra megállapodást kötöttek a háttérben a Fidesszel, akkor a népszavazás még át is mehet. Bár ilyenkor is számos jogi lehetőség kínálkozik, hogy elkaszálják, vagy érdektelenségbe is fulladhat.
- Ha Orbánék, ahogy már mi is megírtuk, nagyon ácsingóznak az orosz hitel után és egyáltalán nem érdekli őket az ország rombadöntése (ahogy azt eddig is láttuk), akkor a népszavazási kérdések simán megbuknak.
Egyszerű dolog belátni, hogy mennyire nem működik a demokrácia Orbán alatt: a nép nem szavazhat az országot érintő egyik legsúlyosabb gazdasági-politikai és energetikai kérdésben.
Egyébként pont ma jelent meg a HVG összefoglalója atomerőmű-témában: tavaly mindösszesen három nukleáris reaktorblokk építésébe kezdtek bele a világon, ami nem csak ahhoz képest szinte semmi, hogy az iparág aranykorának csúcspontján ez a szám 234 volt. Böngésszen szemléltető ábrákon annak bizonyságáért, hogy a kormány paksi beruházási elképzelései nem csak az orosz hitel miatt kockázatosak.
Az utolsó 100 komment: