Kivételesen egyet lehet érteni a jobbikos szóvivő, Mirkóczki Ádám nyilatkozatával: az MSZP-DK összefogása a Jobbikkal teljesen agyrém. De az is, amit a liberálisok és a balos pártok egymás közt művelnek.
Látszólag ez az ellenzéki összefogósdi most még jó időben is történik: másfél évvel a választások előtt le lehet rendezni, el tudnak indulni a jelöltek a Fidesz ellen és az ellenzék vissza tudja foglalni az országot, legyen bármennyire is béna.
Valójában, amit az ellenzék most csinál, azzal pontosan a saját választási esélyeit csökkenti. Méghozzá drasztikusan.
Reagálhatnánk úgy is, mint az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, aki jól elröhögte a múltkori nyilatkozatát az összefogósdiról:
Medgyessy Péter röptette fel a héten a kitudja-hovatart ATV-ben az összefogósdi új képletét:
álljon össze az MSZP és a DK a Jobbikal, nem kell finnyáskodni.
(A vicces a sztoriban az, hogy a Fidesz hónapok óta azt nyomja, hogy a Jobbik hogyan fog össze a liberálisokkal. Még odáig is eljutottak már, hogy Vona Gábor tulajdonképpen SZDSZ-es.)
Ezek után nem csodálkozunk, hogy Kunhalmi Ágnes jót röhög az egészen és csak többszöri próbálkozásra sikerül egy épkézláb mondatot összehoznia.
Korábban egyénként a harcos antifasiszta Gyurcsány Ferenc („ha a cigányokat szidják, cigány vagyok”) egy kaposvári lakossági fórumon úgy fogalmazott: ha a szavazók sokasága azt akarja, akár az ördöggel is szövetkezik.
Az Együtt vezetője Szigetvári Viktor is az összefogósdiról beszélt a múltkori, MNO-s interjújában.
Tulajdonképpen ugyanazt a forgatókönyvet látjuk kibontakozni, mint az előző, elvesztett választások környékén:
mindenki elmondja a gondolatait az összefogásról. Ezt úgy egyszer-kétszer még meghallgatja a választó, aztán azt gondolja magában:
Ezek miért nem velem (és az országgal) foglalkoznak?
Tippjeink, hogy miről kellene beszélnie az ellenzéknek:
- leváltjuk Orbán Viktort, mert erősek vagyunk
- tudjuk, mi fog következni utána: Orbán és sleppje megy a bíróság elé azért, amit az országgal műveltek;
- visszaállítjuk a demokráciát: az ügyészség, a bíróságok és az alkotmánybíróság függetlenségét, lesz megint sajtószabadság;
- leszámolunk a korrupcióval, nem fogunk lopni (valljuk be, sosem volt akkora fantáziánk a lopáshoz, mint a fideszeseknek);
- az új kormányzat megfordítja az oktatás és az egészségügy zuhanórepülését; egyenlő esélyeket ad az oktatásban, nem szegregál és gyerek-központúvá teszi az oktatást;
- nem halottakat termel majd az egészségügy, hanem meggyógyítja az embereket, európai körülmények között;
- egy baloldali kormányzat befogadó országról is beszélhetne, beszélhetnének a melegek, cigányok esélyegyenlőségéről, a menekültek befogadásáról;
A vízióiról beszélne. Az álmairól beszélne. Az álmaiból desztillált programjáról beszélne. Magyarország felemelkedéséről beszélne.
Ki beszél arról, hogy Magyarország nyertes ország?
Orbán Viktor.
Ki fogja így megnyerni a választásokat?
Ugyanő.
Pontosan ezért van igaza a Jobbik szóvivőjének: nem csak a szélsőjobb összefogása a liberálisokkal és baloldaliakkal agyrém, de amit ezek egymás között művelnek, az is.
Miért „agyrém”, ami itt folyik?
- Mert minél többet beszélnek az ellenzékiek arról, hogy összefognak, annál jobban látszik, mennyire utálják egymást és mennyire inkább ki akarják túrni a másikat – olyan hataloméhség-szagot áraszt az összefogósdi, amitől a választók még befogott orral se húzzák be az ikszet az ellenzéki jelölt mellé;
- Minél többet beszélnek arról, hogy összefognak, annál hiteltelenebbek: a választások megnyerése válik céllá, nem pedig Magyarország kormányzása, a viszonyok normalizálása, a korrupció legyőzése, az emberek jólléte.
- A választások megnyerése csak egy eszköz arra, hogy az ellenzék megvalósítsa, amit szeretne. De fogalmunk sincs, hogy mit szeretne. Orbán Viktor húzzon el a búsba. Jó, de mi lesz helyette?
- Az ellenzéki pártok még mindig nem értik, hogy senkit nem érdekel, hogyan oldják meg az összefogást. Oldják meg és kész! Nyerjék meg a választásokat úgy, hogy vízióik vannak! Az embereket az álmok érdeklik, a jobb élet reménye érdekli, nem pedig az, hogy Andor László, vagy bárki más fogja vezetni-e az országot. (Nyilván, jelöltekre szavazunk, meg arcokra – de egy jó fénykép és egy jó nyilatkozat már rég kevés a Fidesz legyőzéséhez.)
- Az emberek programokat akarnak látni. Pontokba szedve, nagy betűkkel, olvashatóan. Szlogeneket akarnak látni. Azt akarják látni, hogy nekik jobb lesz. Hogy nem a miniszterelnök dolgozószobájára költenek el 4 milliárdot, hanem az oktatás fejlesztésére. Vagy a gyerekéhezés felszámolására.
Ezek a dolgok rém egyszerűek. Valaha még Szigetvári Viktor, Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter és Kunhalmi Ágnes is tudták, hogy a politika erről szól. Nem pedig arról, hogy ők mit gondolnak a másik jelöltjéről.
