Erről egyedül a Fidesz és szatelittje, a KDNP dönthetne. Együttesen ők fel tudnák oszlatni a parlamentet, kikényszerítve ezzel az új választást. Számukra három érv szólna mellette:
- meg tudnák lepni az ellenzéket;
- az ellenzék megosztott és felkészületlen;
- a Fidesz fölényesen vezet a közvélemény-kutatásokban.
Eszerint tehát úgy tűnik, a kormánypártok stratégiai hibát követnek el azzal, ha nem íratnak ki új voksolást. Azonban
ellene meggyőzőbb érvek szólnak:
- a Fidesz hasonlóképpen felkészületlen egy választási kampányra;
- a közvélemény-kutatások tendenciózusan fölülmérik az előnyüket;
- három valódi időközi választást (Újpest, Veszprém, Tapolca) is elveszítettek;
- a szavazóik nem mozgósíthatók, ha nem látnak közvetlen tétet a maguk számára.
Az az ügy viszont nehezen tudná motiválni a választókat, hogy
legyen-e Orbán Viktornak diktatórikus felhatalmazása, vezesse-e be Magyarország a rendeleti kormányzást.
A rezsicsökkentéssel lehet mozgósítani a bizonytalanokat, az élelmiszer- és benzinjeggyel nem valószínű. Aki érti egy terrorveszélyre hivatkozva kiírt választás valódi tétjét, az Orbánék ellen szavazna; aki nem érti, azt nem is érdekelné.
További hatalmas ziccert jelentene az ellenzéknek, ha a kampányban azt tudná kommunikálni, a Fidesz azért oszlatta fel a parlamentet, mert sértődött, hogy nincs elég hatalma. Valamint miféle terrorveszély állhat fenn, ha a kormámypártok ráérnek választási kampánnyal törődni?
A saját érdekeit szem előtt tartva a Fidesz tehát racionálisan dönt, ha még csak nem is gondol az előrehozott választásra. Mivel népszavazást alkotmányos ügyben nem lehet tartani (és annak kimenetele hasonlóan kétséges lenne), marad a nemzeti konzultációnak nevezett propagandakampány. Körülbelül ilyen kérdésekkel:
- A kormány információi szerint Magyarországon nőtt a terrorveszély. Ön egyetért-e ezzel? Igen/Nem
- Ön szerint tegyen-e meg mindent a kormány, hogy csökkentse vagy megszüntesse a terrorveszélyt? Igen/Nem
- Ön szerint támogatnia kell-e a magyar emberek biztonságának kérdésében a kormányt az ellenzéknek? Igen/Nem
A sugalmazó kérdésekre adott válaszok borítékolhatók. Kiküldenek nyolcmillió kérdőívet, visszaérkezik egymillió. Abból 800 ezer a kormánypártok számára pozítív. Ez ugyan csak 10 százalékos támogatást jelentene, de a propagandaminisztérium azt fogja sulykolni, hogy
a visszaküldött álkérdőívek alapján a magyarok négyötöde a kormány mellett áll.
És persze ezt senki nem ellenőrizhetné, noha a politikában a szavazásnál köztudottan csak a szavazatszámlálás fontosabb.
Ha nem érkezik vissza egymillió kérdőív, akkor meg majd indítanak egy óriásplakát-kampányt, elvégre Rogán szomszédainak, barátainak és strómajainak is élni kell valamiből.
Azt viszont szinte biztosan nem kérdezik majd, hogy
-
Akarja-e Ön, hogy Orbán Viktornak korlátlan felhatalmazása legyen,
-
hogy bármikor lekapcsolhassa az internetet,
-
hogy rendkívüli állapotot vezessen be?
Az ún. nemzeti konzultáció jogilag nem létezik, annak - tetszés szerint kommunikálható - eredménye semmi nem kötelezi a kormányt, a parlamentet, de még a Fideszt se. Nem több ez, mint propagandakampány: a demokratikus politikában fontos a közemberek érdekei képviseletének látszata, a folyamatos cselekvés (illetve annak látszata), és ennél jobbat most nem tudtak kitalálni.
Ha meg vége lesz, akkor lehet lőni a Jobbikra, hogy az a keményen dolgozó kisemberek akaratával szemben saját szűklátókörű pártérdekeit követi, amikor a nép kívánságával szemben nem bólint rá Orbán egyszemélyes diktatúrájára.
És a kérdés továbbra is az lesz, akad-e 2 jobbikos képviselő, aki meginog, és végül azt mondja, legyen rendkívüli állapot, ha már annyira akarják.
