L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár adott egy hosszú interjút a Mandinernek, amelyben magyarázni próbálta rohamos meggazdagodásának némely részletét. Az interjúban beszédesen hallgat érdekes dolgokról, például

1. nem kéri ki magának, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor strómanja volna, 
2. nem foglal állást atekintetben, hogy egy bimbódzó Lázár-Spéder szövetség pártütésre készül,
3. és abban sem, hogy a Horthy-kor restaurációját hajtják végre (már az Orbán-kormány, nem Lázár-Spéder).

Emellett persze benyal a főnökeinek, Lázárt is szereti, pedig leváltotta a miniszterhelyettességről, valamint a Várkert Bazárt helyes volt minden csavar meghúzása után újra és újra átadni.

De az igazán fontos mégiscsak az, hogy megcáfolja a korrupciós gyanút. Illetve ahogy megcáfolja. Mert, ugye,

Masszívan tartják magukat toposzok a magyar sajtóban.

Például az, hogy a felesége fitneszedző volna; hogy 281 millió forintért vettek volna állami földet; hogy 800 millióért épült volna bekötőút a panziójához; meg hogy kamu rákgyógyító barackmagot árultak volna.

1. Mert volt ugyan egy hirdetés a céges honlapjukon, de egy gramm barackmagot se adtak el. Ez csak föl lett fújva, nekik semmi közük hozzá.
2. A felesége pedig nem fitneszedző, hanem családanya, meg németet is tanít, és emellett heti négy fitneszedzést tart, mint diplomás fitneszedző. Tehát a sajtó kikezdi, amikor azt állítja róla, hogy fitneszedző volna.
3. A bekötőút meg nem lett felújítva, a sajtó lusta és felületes. Noha L. Simon maga írt arról, hogy föl lesz újítva, és a Miniszterelnökségi Sajtóiroda is megerősítette. De mivel egyelőre még nem lett, ez is csak egy toposz.
4. A 281 milliós földvásárlás pedig szintén nem igaz: egyetlen forintot nem fizettek állami földekért. Még. Mert megnyerték a pályázatokat, és ha majd kell, akkor kifizetik. Kölcsönből, összekuporgatva. Tehát nem igaz, hogy 281 millióért vettek volna földet.

A sajtó tehát hazudik.

És ezt az interjút L. Simon államtitkár utóbb leírva megkapta, megnézte, átírta, megszerkesztette, visszaküldte, megköszönte, és azt mondta, hogy mehet. Ezzel mindenképp új fejezetet nyitott, nemcsak a magyar politika-, hanem a globális logikatörténetben is.

Az vajon kinek az érdeke, hogy ez a mély és eredeti gondolkodó, a velünk élő Heidegger még csak államtitkári posztig jutott? Hiszen fideszes politikus így még nem döngölte agyagba a liberálbolsevik véleményterroristákat!

Persze az is lehet, hogy - mivel L. Simon költő volt valaha - ez egy irodalmi műfajkísérlet: az interjúformát öltő dadaista vers. Csak a mi prózai, földhözragadt észjárásunk nem képes befogadni az alternatív univerzumok narrációit.