Az Orbán-rezsim alatt szinte már gyakorlattá vált, hogy a korábbi szocialista kormányok tagjait és az akkori kormánypártok prominens politikusait bíróság elé citálják,
ha megalapozott a vád, ha nem.
Az elmúlt években Hunvald György volt VII. kerületi polgármester ellen is egy csomó eljárás indult. Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyetteshez hasonlóan az Orbán - elmúltnyolcév őt is megvádolta a klasszikus vesztegetés - hivatali visszaélés - csalás - hűtlen kezelés kombóval.
Hiába bizonygatta ártatlanságát Hunvald, hiába hoztak más ítéletet korábban elsőfokon, mint másodfokon. Hunvaldot végül áprilisban jogerősen két és fél év börtönbüntetésre ítélték a példastatuálás jegyében. Valószínűleg az ő ügye lehet a BKV-per főpróbája.
Akárcsak a BKV-per, Hunvald ügye is olyan szövevényes volt, hogy követni sem lehetett egyszerűen, nemhogy minden részletét átlátni. A lényeg nagyjából az volt, hogy:
- A Fővárosi Törvényszék első fokon másfél év börtönbüntetést szabott ki Hunvaldra.
- A Szegedi ítélőtábla viszont másodfokon eltérő döntést hozott a bűnösség kérdésében.
- Az ellentétes ítéletek miatt az ügy a Kúriánál landolt. A Kúria elkülönített öt, a hűtlen kezelésre vonatkozó vádpontot és ezekben ők hoztak ítéletet: egy év szabadságvesztést szabtak ki Hunvaldra.
- Az ügy többi részét a Kúria visszadobta Szegednek. A szegedi táblabíróság pedig végül hűtlen kezelésért és magánokirat-hamisításért ítélte el a politikust a már említett másfél évre.
A csavar az egészben, hogy a Szegedi Ítélőtábla egyesíthette volna a hűtlen kezeléssel kapcsolatos ügyeket, de ezt a táblabíróság “nem tartotta célszerűnek”. Ugyanis eközben Pesten egy másik ügyben tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban szintén hűtlen kezeléssel vádolták Hunvaldot. Mindez azonban feleslegesnek bizonyult, hiszen később a pesten indult ügyben jogerős felmentő ítélet született.
Jogerős felmentés
A tanácsadói szerződések ügyében áprilsban hagyta helyben a Fővárosi Törvényszék a még 2013 októberében hozott szintén felmentő elsőfokú ítéletet.
Az ítélet szerint sem a tanácsadói szerződések összege, sem pedig az azokkal szemben álló teljesítmény nem kifogásolható. Ráadásul az ítéletből kiderült az is, hogy “a magas színvonalú elsőfokú ítélettel szemben a Főügyészség 15 oldalas fellebbezésének egyik pontja sem volt megalapozott.
(Ügyészségtől összecsapott vádirat? Honnan is ismerős ez?) Nem meglepő, hogy Hunvald a jogerős ítéletet úgy kommentálta: „öt évet vettek el ártatlanul az életemből".
A szegedi ítélet szerint ellenben Hunvald tudott arról, hogy négyen úgy kaptak pénzt tanácsadói szerződések után, hogy ezért nem végeztek érdemi munkát. Továbbá az önkormányzat úgy fizette ki Szabó Zoltán mobiltelefonjának számláit, hogy erre a politikus nem volt jogosult.
A volt polgármester az eljárás során ártatlannak vallotta magát, ám elítélték annak ellenére, hogy a táblabíróságnak - a Kúria egy 2009-es jogegységi döntése alapján - meg kellett volna szüntetnie az eljárást.
Öröm az ürömben Hunvald számára, hogy kiszabott büntetése ellenére nem kellett börtönbe vonulnia.
Másféléves szabadságvesztését ugyanis már letöltötte az előzetes letartóztatás alatt.
Hunvald esete nem egyedülálló. Számtalanszor írtunk már a BKV-perről, amely vádlottjainak elkaszálása érdekében még az alaptörvényt is módosította Orbán. Hagyó mellett pedig többek közt Szilvásy György is a hatósági önkény áldozatául esett.
(Kép: Index)
Az Egyenlítő blog sorozatát a Fidesz kormányzása alatti koncepciós ügyekről itt találják:
