Taxizni a mai világban igazi felső középosztálybéli közlekedési megoldás. Ha úgy tetszik, keveseket érint, a többségnek a buszbérlet is drága. Úgyhogy tökmindegy, milyen a taxiszolgáltatás Budapesten.

Ettől természetesen a történet még példaértékű – vagyis benne van, hogy milyen a világ, amely, mint tudjuk, körülvesz minket.

Így vagy úgy, de a taxislobbi elérte azt, hogy megszűnjön a verseny.  Az árak szabottak, a társaságoknak a szolgáltatás minőségével sem nagyon érdemes küzdeniük egymással, hiszen az első szembejövő kocsit intjük le, ami olyan, amilyen.

Kicsit drága, kicsit savanyú, de nagyon sárga – k-európai dolog az ilyesmi.

És akkor egyszercsak megjelenik a színen valami más. Nevezzük Ubernek. Olcsóbb tud lenni, hiszen a taxistársaságok már nem versenyeznek az árral, annyit kérnek, amennyit akarnak. Most éppen többet. Az Uber és társai rugalmasak, mert egészen más filozófiával dolgoznak.

Részben helyettesíti ez a szolgáltatás a taxit, elérhetővé teszi olyanoknak is, akiknek a hagyományos megfizethetetlen, részben keresethez juttat olyanokat, akik dolgozni akarnak.

Természetesen nekik sok szemponból könnyebb, mert nem kell a végtelen sok bürokratikus akadályt megugraniuk.  De meg kell érteni, hogy más logikával működik ez a rendszer. A taxis-szféra egy túlszabályozott, hivatalok által nyomorított piac. Amelyben a kétkezi sofőrök – ja, és persze az utasok is – a vesztesek. Az Ubernél és az ubereknél a közösség ereje látja el a szabályozási feladatot. Ha valaki csal, rosszul teljesít és a többi, akkor a felhasználók maguk hozzák olyan helyzetbe, hogy kiesik a rendszerből. Ez, úgy tűnik, elég fegyelmező erővel bír. Miközben  nyilvánvalóan olcsóbb és sokszor hatékonyabb.

Mi a taxis cégek vezetőinek a válasza minderre? Erős lobbizás, hogy az állam erővel verje le a konkurenciát. Szóba sem kerül, hogy oké, akkor nyissuk meg a versenyt. Próbáljunk egyenlő lehetőségek közt indulni, alakítsuk a mi szolgáltatásunkat is olyan korszerűvé, hogy eséllyel vehessünk részt a küzdelemben.

Mert az jogos, hogy az Uber sofőr is fizessen adót, megjegyzem, ennek minden technikai feltétele adott, ide értve az ellenőrzését is, hiszen csak kártyával lehet fizetni, semmit sem lehet letagadni, és a többi. Szóval, előre, taxis barátaim, a fair küzdelembe.

A történet meg azért példaértékű, mert ha a taxislobbi eléri, hogy az állam majd dönt és megint jutalmazza az általa jónak tartottakat, megszüntetve a versenyt, akkor még drágább, még vacakabb lesz az egész.

A taxi, K-Európa, a világ.

Miközben itt a példa az orrunk előtt, hogy lehet másként is.

DJ