• Azt még nem lehet tudni, hogy a magyar kormánynak köze volt-e a civil szervezetek elleni kémkedéshez, de az példátlan, hogy az érintett, hírszerzésre szakosodott izraeli vállalkozás anyagát bevetették a kampány finisében
• Magyarországnak fel kell tennie magának a kérdést: akar-e továbbra is az EU tagja lenni - mondja a luxemburgi külügyminiszter
• Magyarországon, Lengyelországban és Romániában lassan tovatűnik a demokrácia, Merkel és Macron pedig fékezett habzású nemzetközi kooperációért küzd.
Nemzetközi sajtószemle, 2018. július 8.
Egy izraeli magáncég bevonásával valóban kémkedtek a civilek után a magyar választási kampányban. Ezt erősítette meg a Black Cube hírszerző vállalkozás egyik korábbi alkalmazottja, illetve egy olyasvalaki, aki rálát az ügynökség belső ügyeire. Elmondták, hogy a múlt év decembere, illetve idén március között a megbízottak – hamis személyazonossággal - felvették a kapcsolatot olyan civil szervezetekkel, valamint magánszemélyekkel, akik így vagy úgy kötődnek Soros Györgyhöz. A beszélgetéseket felvették, majd a szöveg megjelent előbb a Jerusalem Postban, később pedig a Magyar Időkben, három héttel a választás előtt. A hivatkozásokat Orbán Viktor az NGO-k elleni támadásra használta fel a választási hadjárat hajrájában.
A Black Cube, amelynek székhelye Tel Avivban van, már több botrányba is belekeveredett az USÁ-ban, továbbá Európában. De ha minden igaz, ez az első eset, hogy az általa gyűjtött anyagot bevetették közvetlenül a választásokat megelőzően. A cég szóvivője arra hivatkozva tagadta meg a választ, hogy sosem adnak felvilágosítást az ügyfeleikről, illetve a munkájukról. A két forrás, névtelenséget kérve elmondta, hogy nem tudják, ki fizette a műveletet, és hogy az Orbán-kabinet benne volt-e. A hivatalos magyar kormányfő nem reagált a megkeresésre. Az ügynökök egyébként nem létező vállalkozások képviseletében európai és arab álneveket használtak, de közülük legalább kettő erős izraeli kiejtéssel beszélt angolul. A találkozók színhelye több hotel, illetve elegáns étterem volt, Budapesten, Bécsben, Amszterdamban, Londonban és New Yorkban.
A tel avivi központban a Black Cube alkalmaz egy magyar elemzőt, közölte a korábbi munkatárs. Az irodában főként olyan fiatalok dolgoznak, akik korábban többnyire az izraeli katonai titkosszolgálatnál voltak. A magyar célpontok közül a Nyílt Társadalom Alapítványok Sorostól kapnak pénzt, mások, mint a Migration Aid nem áll kapcsolatban az üzletemberrel. A Helsinki Bizottság ugyanakkor azok közé a civil szervezetek közé tartozik, amelyeket igencsak gyakran támad a magyar kormány. Ellene is irányul a minap elfogadott „Stop, Soros”.
A luxemburgi külügyminiszter úgy látja, hogy létveszélybe került az unió, és főként Magyarországot kell megkérdezni arról, lát-e még jövőt a maga számára a szervezeten belül. Asselborn azzal érvel, hogy ha nem tartják tiszteletben az értékeket, akkor vége az Európa-tervnek. Mint mondta, vannak olyan kormányok, amelyek már nem tekintik helyénvalónak a szolidaritást, a felelősséget, illetve egy másik Európát akarnak. Olyan ez, mint amikor két vonat robog egymás felé: egy adott pillanatban mindenképpen összeütköznek. Példaként Lengyelországot hozta fel, mármint hogy az a nemzetek EU-ját akarja. Csakhogy ebben a rendszerben a kormány dönti el, mennyire szabad a sajtó és az igazságszolgáltatás. Ez azonban már nem az, amire szükség van a kontinensen a 2. világháború után.
A menekülteket szigorúan elutasító Magyarországra utalva a politikus kifejtette, hogy egy kormánynak, amely lesajnálja a közös ügyeket, figyelmen kívül hagyja az alapszerződést, nos, annak fel kell tennie a kérdést saját magának, mennyire tudja még elképzelni a jövőt az unióban. Hozzátette, hogy a menekültkérdésben tanúsított szolidaritás vizsgát jelent az EU fennmaradása szempontjából.
Washington Post
1. A vezércikk úgy látja, hogy Közép-Európában lassan elhervad a demokrácia. Lengyelországban, Magyarországon és Romániában a populista pártok nyomatják a saját programjukat, közben felforgatják a pluralista, demokratikus normákat és megjelenik a tekintélyelvűség. A támadás elsősorban a jogállam, és annak fő biztosítéka: a független igazságszolgáltatás ellen irányul. Ez legújabban a lengyeleknél figyelhető meg, tükrözi a PiS nyílt megvetését a liberális demokrácia nyugati értékei iránt. Az EU fegyelmi eljárást indított, de mivel Magyarország fedezéket nyújt, nem valószínű, hogy Varsó megérezné a szankciókat. A románoknál a hatalmon lévő szociáldemokraták vezetőjét kétszer is elítélték választási csalásért, illetve hivatali visszaélésért, de a párt most megpróbálja felvizezni a korrupcióellenes törvényt.
A demokráciaellenes köröket mindkét államban Magyarország bátorítja, amely fittyet hány az EU-nak, és elfordul a demokráciától. Orbán elhallgattatta az önálló sajtót, megfélemlítette az ellenfeleket, ócsárolja a migránsokat és kirohant az intézmények ellen, amelyek nem gazsuláltak neki. Az uniónak nincs hatékony válasza az értékek megsértése ellen, jóllehet a brüsszeli támogatások segítik a magyar gazdaságot, de ugyanez a helyzet Romániával és Lengyelországgal is. A demokratikus erők harcolnak, mert nem szeretnék, ha újraéledne a tekintélyelvűség. Bátorságuk lelkesítő, de többet érdemelnek, mint Washington közönyösségét és Brüsszel impotenciáját.
2. Orbán Viktor és Angela Merkel e héten, Berlinben készült fényképe illusztrálja a kommentárt, amely rámutat, hogy a kancellár és a francia elnök az európai értékek, a nemzetközi együttműködés nagy mértékben csökkent vízióját védelmezi. A német vezető 3 éve csaknem egymillió embert fogadott be, ezen a héten mégis nagyobb rendre, ellenőrzésre és megelőzésre szólított fel, továbbá sürgette a visszautasított menekültek gyors kitoloncolását. Macron olyan bevándorlás politikát léptetett életbe, ami megbotránkoztatta még a szövetségeseit is, ám további szigorításokra készül a nyáron. De azért elhatárolta magát Trumptól, aki elválasztotta a gyerekeket a szülőktől a mexikói határon. Azon kívül a francia elnök hazahívta budapesti nagykövetét, miután az modellnek nevezte Orbán nulla toleranciát hirdető politikáját a menedékkérőkkel szemben.
Párizs és Berlin javarészt csak nézte, amint több uniós kormány is lezárta a határait. Mindkettő egyben szigorított a saját álláspontján, noha visszazuhant a kérelmek száma. A válság szinte teljes egészében politikai természetű. Az érkező tömegek látványa, az európai kultúráért érzett aggódás, a migránsokhoz kapcsolt erőszakcselekmények gerjesztik a nacionalizmust és a közvélemény bevándorlás-ellenes hangulatát. Úgy hogy Merkel a végén a CSU követelésére belement egy olyan megoldásba, amely lehetővé teszi a határon az utasok megkülönböztetését faji alapon, továbbá a szabad mozgást veszélyezteti.
Macron helyzete sokkal jobb, de fél szemmel ő a nacionalizmus „lepráját” figyeli. A francia-olasz határon már most olyan rend van érvényben, amely modellül szolgálhat az olasz és osztrák hatóságok számára a Brenner-hágón. Ez a fajta ellenőrzés a szakemberek számára azt bizonyítja, hogy a jobboldal máris nagy teret nyert. Merkel és Macron egykor a nyílt, toleráns Európáért állt ki. Ám nem valószínű, hogy mostanában a közös értékeket hirdetnék, miközben a földrész támadás alatt áll, kívülről és belülről egyaránt. Igazából már nem világos, melyek is ezek az értékek.
The Times
Trump volt főtanácsadója páratlan tehetségnek tartja Orbán Viktort. Steve Bannon, akit előbb eltávolítottak a Fehér Házból, majd a szélsőjobbos Breitbart News vezetői székét is fel kellett adnia, az egyik hősének tartja a magyar kormányfőt. Azt mondja, sokakkal találkozott már a világ vezetői közül, Kissingertől a kínai elnökig, valamint a szaúdi koronahercegig, de Orbán felér mindegyikkel. Az interjúalany igen jó véleménnyel van Salviniról, a radikális olasz belügyminiszterről is. Egyébiránt úgy gondolja, hogy a Brexit csupán az első dominót jelentette, jönnek a populisták, akiket Bannon erősen támogat, már csak azért is, hogy megfertőzzék Európát és ily módon segítsenek be az amerikai elnöknek.
Mivel ezek az erők nekiestek a Merkel és Marcon által sürgetett nyitottabb bevándorlás politikának, a szakértő derűlátó a földrész jövőjét illetően. Úgy gondolja, hogy a kontinens egy évvel jár Amerika előtt. Azt is örömmel látja, hogy a német kancellár végre megkapja a magáét, amiért a migránsokkal szembeni laza bánásmóddal sokat tett Németország és Európai tönkretételéért. Úgy gondolja, hogy a politikus már nem húzza sokáig jelenlegi posztján. Szerinte Macron követni fogja a történelem szemétdombjára. Úgy fogalmaz, hogy a populizmus felkelést indított az egész világon.
A gazdag Nyugat-Magyarországon, így Csornán és környékén népszerűsége csúcsán áll a Fidesz. Ezt tapasztalta a helyszínen a francia újságíró. Maga a városka az ultrakonzervatív párt egyik hitbizománya, az ottani képviselő kapta az egész országban a legtöbb voksot a választáson. A sikerben igencsak közrejátszott az egykori őszödi beszéd, amely miatt a magyarok nagy része még ma sem szeretné, hogy visszatérjenek a hatalomba a szocialisták. Egy másik tényező a szüntelen migránsellenes kampány. A helyi polgármester és a körzet parlamenti képviselője mindenben teljesen egyetért Orbán Viktorral, a kétségnek halvány árnyalata sem merül fel bennük a kormány politikáját illetően.
Anyagilag jól mennek a dolgok Magyarországon, amely megtagadja a segítséget a háború elől menekülőktől. Az ország elfelejtette, milyen támogatást kapott a Nyugattól a Vasfüggöny idején. Gyopáros Alpár, a honatya ugyanakkor azt mondja, hogy a magyarokkal ellentétben a görögök rosszul használták fel az uniós pénzeket. Szóval a Dél herdál, szemben az erényes Európával. Egyébként pedig a politikus teljes mértékben támogatja, hogy a miniszterelnök távol kívánja tartani a migránsokat. Abban viszont még nagyobb veszélyt lát, hogy szerinte az EU korlátozni akarja a nemzetállamok jogkörét, beleértve, hogy előírja, azok mit tegyenek. És bár nincs elég munkaerő, a politikus szerint mégsem szorulnak rá a bevándorlókra. Majd a megemelt családi segély megoldja a gondokat.
