Szocdemből lett Rákosi hivatalnoka, majd Kádár embere, aztán részt vett annak a rendszernek a lebontásában, amit felépíteni is segített.

Nyers Rezső átélte a XX. századot, 5 évvel az I. világháború vége, 3 évvel Trianon után született. Megélte a II: világháborút, a német, majd orosz megállást, a nyilas rémuralmat és a sztálinista diktatúrát, az 56-os forradalmat, a Kádár-rendszer egyik vezetője volt, majd megbukott,

a reformkommunisták  vezetője és a rendszerváltás egyik arca volt.

Olyan öreg volt, és annyira elfeledve élt, hogy még a hírfüggő, történelemkövető autisták némelyike is megesküdött volna, hogy már régen meghalt.

Nyomdászként kezdte, a karrierje  háború után, szociáldemokrata pártfunkcionáriusként indult be. Az 50-es években még súlytalan politikus volt, bár országgyűlési képviselő, az MDP KV tagja, minisztériumi főosztályvezető, sőt 56-ban rövid ideig élelmiszeripari miniszter is volt.

A Rákosi-diktatúra egyik szürke apparatcsikjának szerepéből Kádár emelte ki, akihez közellátási kormánybiztosként csatlakozott a levert forradalom után. 1960-tól pénzügyminiszter, két évvel később az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkára. Ezekben a szerepekben ismeri fel a tervgazdaság korlátait, gyakorlatilag működésképtelenségét. Az ún. nemzetközi politikai helyzet (ti. az orosz megszállás és a szovjet érdekzónába tartozás)

a tervgazdasággal szakítani nem lehetett, de részlegesen megpróbálni megreformálni igen.

Ez lett az ún. Új Gazdasági Mechanizmus, a verseny részleges engedélyezése (főként a mezőgazdaságban és a kisiparban), amelyet KB-titkárként ő irányított, dolgozott és dolgoztatott ki. Nyers volt a szülőatyja és (Fock Jenő miniszterelnök mellett) az arca a gazdasági verseny miatt létrejött Kádár-kori fellendülésnek a 60-as, 70-es években, ami miatt a nyugati sajtó a legvidámabba barakként emlegette Magyarországot, és ami miatt máig nosztalgiával gondolnak a korra, akik megélték.

1966-tól a valódi döntéshozó testületnek, az MSZMP Politikai Bizottságának is teljes jogú tagja lett, de Kádár 1973-74-től a reformot megakasztotta, kidolgozóit leváltotta. A pártfőtitkár mást nemigen tehetett: a hatalmon maradásának ez volt az ára, ha nem enged Zavidovóban Brezsnyev és Andropov utasításának, akkor a Szovjetunió leváltja, és a helyére a Komúcsin-Biszku-Gáspár vezette munkásellenzék valamelyik prominensét nevezi ki.

A reformnak így is, úgy is lőttek.

Nyerset az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének élére száműzték, elveszítette KB-titkári funkcióját, 1975-ben a PB-ből is kikerült. Az országgyűlési funkcióit megtarthatta; Kádár ezzel jelezte, hogy nem leszámolásról van szó, hanem parancsnak engedelmeskedik (mint ahogy Fock, Fehér Lajos, sőt, Aczél György esetében is, ellenben Bikszkut, a munkásellenzék Komócsin halála utáni hangadóját azonnal nyugdíjba küldte, amint lehetett).

Nyers a politika élvonalába bő évtizeddel később térhetett vissza a száműzetésből, amikor már érződött a rendszerváltás előszele. XIII. kongresszus utáni felelőtlen költekezés miatt a Grósz-kormány a költségvetés kiigazítására kényszerült, akkor - 1987-ben - került két évtizeddel korábbi felemás piaci reformok arca az Országgyűlés ún. reformbizottságának alelnöki posztjára.

Egy évvel később visszakerült a Politikai Bizottságba, Kádár halála után ő lett az MSZMP utolsó elnöke. A Grósz-Németh-Nyers-Pozsgay kvartett egyikeként tagja volt a párt intézőbizottságának, és 1989 októberében a magának a köztársasági elnöki posztot kinéző Pozsgay helyett őt választották az akkor már a nevét

MSZP-re változtató párt első elnökövé.

A rendszerváltás után két ciklusban is tagja volt az Országgyűlésnek, de a hatalmat már 1990 nyarán elveszítette, amikor helyette Horn Gyulát választották az MSZP elnökévé.

1990 után már nem volt érdemi politikai szerepe, de megérte a hatalomban egymást váltó pártokat és miniszterelnököket, majd azt is, amikor Orbán végleg megszerezte a kormányrudat. Az 58-os KB-tagsága miatt megvonta a kiemelt nyugdíját, ami ellen sikertelenül perelt. Majd Novák Előd próbált pusztán politikai PR-okokból egy második Biszku-pert kreálni ellene, amikor feljelentés tett ellene felbujtóként elkövetett emberölés, ti. Nagy Imre kivégzésének megszavazása miatt, de a hatalom ebben már nem volt érdekelt.

• Egyfelől azért, mert nem akarta, hogy a Jobbik témája uralja a nyilvánosságot.
• Másfelől meg nem akart a Kádár-nosztalgiával szembemenni, és meghurcolni azt az embert, akinek egész generációk köszönhetik a legvidámabb barakk iránti jó emlékeiket.

Nyers Rezső 95 évet élt.