A Mészáros Lőrinc tulajdonában álló félhivatalos kormánylapban a Putyin segítségével megvalósuló revízióról álmodoznak. 

A magyar jobboldalt összeragasztó kovász az irredentizmus, ez rógóta köztuodtt. Ezért is érinthette érzékenyen őket, hogy a legtekintélyesebb modernkor-történész, Romsics Ignác a múlt héten azt tudta nyilatkozni, hogy

Erdély örökre elveszett.

Már államjogilag értve, de persze az számít igazán. A bérsajtó nem nézhette tétlenül a nemzeti érzelem ilyetén elbizonytalanítását, és oda is tromfolt egy jókorát:

Erdély nemhogy nem veszett el, de egyenesen vissza lehet szerezni.

Ennek kimondásához egy Raffay Ernő nevű történészt, az Antall-kormány volt államtitkárát (a fenti képen) használták fel. A 93-ban a kormányból a Csurka-irányzattal való szakításkor kirúgott Raffay a körvetkezőket nyilatkozta:

A magyarok háromféleképpen viszonyulhatnak Trianonhoz. Az első: elfogadjuk véglegesnek a trianoni helyzetet, ezt szorgalmazza az akadémiai történészi világ is. Ez végzetes következményekkel járhat. A második: egyes országokban magyar etnikai-területi autonómiáért kell küzdeni. A székely autonómiát eddig minden esetben elutasította a román parlament, legutóbb az elmúlt hetekben.

Ebből arra következtetek, hogy mivel az EU-nak nincs autonómiák létrehozására vonatkozó törvénye, a román parlament pedig mindig elutasítja ezt, el kell felejtenünk az autonómiáért való hősies, viszont mindig eredménytelen küzdelmet. Szerintem új útra kell lépnie a nemzetpolitikának: s e harmadik út a területi revízió, a határmódosítás útja. 1938 és 1941 között négyszer módosították javunkra a határt, ami a korabeli nagyhatalmak segítségével történt.

Most is ez a feladat: megnyerni egyik vagy másik nagyhatalmat az ügy érdekében. 

Raffay csak azt tudta elfelejteni - ami történészként azért nem kis dolog -, hogy a két világháború közötti revíziós politikából csak néhány éves átmeneti siker jött ki: a tartós eredménye újabb 3 falu elvesztése, és több százezer ember áttelepítése lett.

Még érdekesebb talán, hogy milyen nagyhatalom jöhetne szóba a 98 éve aláírt trianoni békeegyezmény megváltoztatáshoz (és most itt elegánsan tekintsünk el attól, hogy az már egyáltalán nem is hatályos, az 1947-es párizsi békeszerződés váltotta fel).

• Berlinnel és az Unió nagy többségével az Orbán-kormány kifejezetten rossz viszonyban van, és nem látni, hogy miért volna érdekük a nagyratörő álmok támogatása.
• Washingtonnal eddig szintén kiegyensúlyozottan rosszak voltak az Orbán-rezsim kapcsolatai, a helyzet attól függően változhat, hogy a magyar kormány mennyire támogatja az amerikaiak a kelet-európai státus quo fenntartására irányuló törekvéseit. A Bukaresttel szoros szövetségben lévő Washington ugyanis éppen hogy nem területrendezést akar errefelé, hanem az orosz befolyás visszaszorítását.
• Pekingnek és a Közel-Kelet vagy Kis-Ázsia hatalmainak pillanatnyilag nincs érdemi beleszólása a térség ügyeibe.

Ilyenformán egyetlen olyan nagyhatalom maradt, aki képes és akár hajlandó erre: Moszkva. Putyinnak egyértelműen érdekében állna Kelet-Európa destabilizálásása, az Amerika-barát, NATO-tag országok egymásnak ugrasztása, hogy ennek füstje alatt szabad kezet kaphasson Ukrajnában. Makacsul tartja magát az a soha meg nem erősített pletyka is, hogy

Putyin többször felajánlotta már Kárpátalját Orbánnak ,

azaz ugyanúgy szeretné megosztani a felelősséget Ukrajna felosztásáért, ahogy Hitler osztotta meg az akkorit 1939-ben Csehszlovákia, majd 1941-ben Jugoszlávia feldarabolásáért.

Orbánban eddig volt annyi józan ész és reálpolitikai érzék, hogy elutasítsa ezt az ötletet. Most Raffay - Orbán saját lapjában! - nem kevesebbet javasol neki, mint hogy 

fogadja el az ajánlatot, és terjessze ki Romániára is.

Az igazi kérdés valójában az, hogy miként jelenhetett meg a különben a kormányból kézzel vezérelt, a Fidesz-hívek orientálását szolgáló harci- és propagandalapban egy ilyen javaslat, ami Orbánra a saját lapjában, a saját hívei előtt gyakorol nyomást.

Annyi azért látszik a dologból, hogy a Fideszben és a mögötte álló ún. értelmiségi holdudvarban valószínűleg Orbán a legjózanabb ember, a többi mind lunatikusabb nála. Mert aki kevésbé, az már mind szemben áll vele.