- Magyarország még burkoltan se zsidózzon Soros kapcsán, ne nyomassa a migránsellenes szöveget, szíveskedjen tartani magát az európai értékekhez - mondta a német külügyek 2. számú vezetője.
- A szlovákiai újságírógyilkosság tanúsítja, milyen messze vannak egyes keleti tagok az unió tagsági feltételek teljesítésétől, amit a magyar korrupció szintje is alátámaszt.
- Az Európai Parlament tényleg azt gondolja, a magyar hatóságoknak segíteniük kellene, hogy fény derüljön az Orbán-vő egykori cégének üzelmeire.
A német külügyi államminiszter roppant nyugtalanítónak minősítette, hogy Orbán Viktor a többségi demokráciára hivatkozva azt hiszi: nem kell különösebben tekintettel lennie a kisebbségekre és azokra, akik másként gondolkodnak. Michael Roth a menekülttámogató civil szervezetek korlátozását célzó „Stop, Soros“-csomagot egyenesen döbbenetesnek nevezte. Úgy látja, hogy a befektető elleni hadjárat, amely állami pénzből zajlik, igen veszedelmes kliséket alkalmaz: Sorost zsidó pénzügyi tőkésként és a migránsok törvényellenes segítőjeként démonizálja. Ez azonban életveszélyes és elfogadhatatlan. És még a választási kampányban sem járja, hogy egy tagállam ennyire elítélően nyilatkozzon az európai alapértékekről, ahogyan azt a magyar vezetés teszi. A politikus kifejtette, hogy a német kormánynak ugyan nincs kedve kétoldalú viszályba keveredni Magyarországgal, éppen ellenkezőleg. Ám nem fordíthatja el a fejét, amikor az EU-n belül valahol ennyire nem számítanak az alapvető szabályok.
Roth rámutatott, hogy Németország teljes mértékben támogatja a Bizottság lépéseit az Orbán-kabinettel szemben. De azt még nem tudja megmondani, hogy szükség lesz-e a 7-es paragrafus bevetésére. A külügyi vezető ugyanakkor tanácsosnak tartaná, ha a magyar fél leállítaná a propagandát, amely azt sulykolja, hogy veszélyesek a menekültek. Az országban jelenleg 400 vannak olyanok, akik menedékjogot kaptak. Vagyis a valóság eltorzítása azt állítani, hogy az országot lerohanják a migránsok. Az EU külső határait valóban meg kell erősíteni, de ez nem jelenthet Európa-erődöt. Az uniós polgároknak ugyanakkor joguk van tudni, hogy ki jöhet be.
Hogy azután kvóta-ügyben szükség lesz-e újabb többségi döntésre Magyarország ellenében, az majd kiderül. De ha így lesz, és előtte már kimerítettek minden más jogi lehetőséget, akkor ezért nem kell bocsánatot kérni. Nincs ugyanis benne semmi jogsértő. Roth ugyanakkor lényegesnek tartja, hogy a következő költségvetési időszak uniós támogatásáról szóló vitát válasszák le a sajátos magyar és lengyel fejleményekről. A szubvenciókat az befolyásolja, hogy az adott államok végrehajtották-e a szerkezeti reformokat, illetve hogy betartják-e a jogállami elveket. Az államtitkár felvetette, hogy hozzanak létre külön alapot és abból segítsék a civil társadalmat, ha valahol nyomás alá kerül a jogállam. Lengyelország kapcsán jelezte, hogy a demokrácia ügyében az EU nem tesz engedményeket. Elismerte viszont, hogy a régi és új tagok változatlanul igen idegenek egymás számára. A Nyugat nagyon keveset foglalkozik a kontinens középső és keleti részével. Miközben pl. Magyarországról 2010 óta 600 ezer, túlnyomórészt fiatal ember vándorolt ki. Ez pedig súlyos veszteség az ország számára, ezt nem szabad elfelejteni.
A német kancellár szerint a kínai infrastruktúrafejlesztő programban résztvevő uniós országoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy alááshatják az EU közös Kína-politikáját. Merkel azután nyilatkozott, hogy Berlinben tárgyalt a szerb kormányfővel. Mint mondta, nincs abban semmi eredendő rossz, ha Peking olyan beruházásokat szervez, mint a Budapest és a Belgrád közti vasútvonal korszerűsítése. Ám fontos, hogy az érintett európai államok egyútal képviseljék a szervezet közös álláspontját, mert különben az unió kaput nyitna a megosztottság előtt.
Az unió nyugati tagállamai emlélkeztették Lengyelországot, hogy lassan lejár a jogállam helyreállítására kapott határidő. A szakminiszterek már harmadszor tárgyaltak a kérdésről, és a német, illetve francia részről is arra figyelmeztetették a Morawiecki-kabinetet Brüsszelben, hogy az ne használja ködösítésre a Bizottsággal folyó párbeszédet. A német külügyi államminiszter úgy fogalmazott, hogy az óra ketyeg és a Bizottság, valamint jó pár tagállam is nagyon aggódik, főleg a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége miatt. Roth szerint jó, hogy az utóbbi napokban érkeztek kedvező jelzések Varsóból, de konkrét lépések kellenek, nem ígéretek. A lengyel külügyek gazdája úgy reagált, hogy hamarosan dokumentumban magyarázzák meg, miért kell a bíróságokon megszabadulni a kommunista időszak maradványaitól. Egyben tagadta, hogy megsértenék a demokratikus normákat.
A Bizottság alelnöke azt válaszolta, hogy egy reform sohasem lehet mentség, ha valahol növelni próbálják a politikai ellenőrzést az igazságszolgáltatás fölött. A hatalmi ágak szétválasztása alapvető – tette hozzá Timmermans. A jelentés megjegyzi, hogy a kilátásba helyezett magyar vétó miatt aligha fosztják meg Lengyelországot a szavazati jogától, ám az igencsak fájdalmas lehet a számára, ha lényegesen visszavágják a közösségi támogatásokat a következő pénzügyi időszakban.
A hírügynökség felteszi a kérdést a szlovák oknyomozó újságíró meggyilkolása után, hogy az EU még az összes tagállamban a demokrácia és a jogállam biztosítékát jelenti-e? A szervezetnek nem sikerült érvényre juttatnia kinyilvánított értékeit a keleti periférián és ha most újabb tagokat vennének fel, az csak még inkább felvizezné a normákat. Nem egészen fél éven belül már a 2. újságírót ölték meg az unióban. De ezen ne lepődjön meg senki. A Transparency International tavalyi jelentése azt tartalmazta, hogy a korrupció új formában jelentkezik Magyarországon és Horvátországban. Vagyis hogy a hatalmon lévő párt, illetve a vazallusok érdekében szabják át a törvényeket és az intézményeket – a nacionalista, illiberális politikai program örvén. A magyarok még lejjebb csúsztak a TI korrupciós indexén, ugyanakkor példát szolgáltattak a lengyeleknek és a románoknak, akik szintén próbálják megnehezíteni a civil szervezetek helyzetét.
Ezekben az államokban rengeteg a tényfeltáró újságírás dolga. És cseppet sem meglepő, hogy a sajtómunkások nem érzik biztonságban magukat. Az említett gyilkosságok a korrupciót és az intézmények gyengeségét bizonyítják. Nem arról van szó, hogy a keleti tagokat nem kellett volna felvenni, de szükség van arra, hogy az EU képes legyen a mostaninál hatékonyabban érvényt szerezni az értékeknek. Mert pl. a lengyel igazságügyi változtatások aligha tudják oly mértékben aláásni a jogállamot, mint a mindent átható korrupció és annak erőszakos következményei a térség nagy részén. A két főbenjáró bűncselekmény kapcsán érdemes volna utánanézni, hogy Szlovákia és Málta mennyire tett eleget az uniós szabályoknak. A gyilkosságok az egész integráció problémáját jelentik. Azt jelzik, hogy a tagsági feltételek teljesítését tekintve még mindig mennyire heterogén a szervezet. Brüsszelnek szükség esetén fel kell függesztenie azokat az államokat, amelyek nem képesek megakadályozni az ilyen bűncselekményeket, illetve képtelenek megfelelően reagálni azokra. Mert különben egy nap azzal szembesül, hogy nagy gazdasági tömb, érdemleges erkölcsi elvek nélkül.
Hódmezővásárhely azt bizonyította, hogy Orbán nem legyőzhetetlen, semmi sincs lefutva, kiderült, hogy a verseny nyitottabb, mint ahogyan azt idáig hitték. Így látja a helyzetet a kommentár, kiemelve, hogy a három nappal ezelőtt polgármesterválasztásnak komoly következményei lehetnek április 8-án. Az eredmény gond a kormány számára, és bizonyosan egy pár álmatlan éjszakát okozott a miniszterelnöknek. Pont az országgyűlési választások előtt arat az ellenzék egy ekkora sikert, méghozzá a Fidesz egyik fellegvárában. Hogy ez így lesz, azt egyetlen közvélemény kutató sem jósolta meg, ami azt támasztja alá, hogy vannak rejtőzködő szavazók. Azaz a kormánypárt hiába vezet toronymagasan a népszerűségi listákon, a számtalan korrupciós ügy, a tekintélyelvű politika és a közpénzből, napi 24 órában zajló migránsellenes kampány miatt sok magyar inkább megtartja magának a véleményét, illetve arra voksol – pártszínektől függetlenül – akinek a legnagyobb az esélye a Fidesszel szemben.
Ilyenformán az események új lendületet vesznek, ami jókora nyomás alá helyezi mind a kormányt, mind az ellenzéket. De az immár biztos, hogy Orbán verhető. A Fidesznek most sürgősen új választási stratégiát kell kidolgoznia, hogy elkerülje a kudarcot. Mozgósítani kell a híveket, az ellenzéki támogatókat viszont lehetőleg el kell tanácsolnia a választási részvételtől. Nagy feladat ez, hiszen a miniszterelnök a hadjáratot egyetlen szóra szűkítette: Soros. Az ellenzék viszont reményhez jutott, de a pártok csak közösen kínálhatnak tényleges alternatívát. Ehhez közös egyéni jelöltekben kell megállapodniuk, és le kell mondaniuk a költségvetési pénzek egy részéről. Aki ebből kitáncol, az könnyen a Fidesz szekértolója lehet. A hatalom az internetadó elleni tüntetés óta először került ekkora harapófogóba. Ám a helyzet most azért sokkal nehezebb, mert a legkisebb hiba is visszaüthet az urnáknál. És a dologhoz ezúttal még az ellenzéki pártoknak is lehet egy-két szava.
Az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke azt várja, hogy a magyar rendőrség tényleg járjon utána az Orbán-vő vesztegetési ügyének. Ingeborg Gräßle, aki pár hónapja a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság megbízásából küldöttség élén járt Magyarországon, a részletekről szólva sürgette, hogy a magyar hatóságok működjenek együtt a szálak kibogozására. Ám szerinte a magyar hozzáállás olyan, mintha az EU zaklatni akarná őket, pedig ez nem így van. Ellenben úgy látja, hogy a magyar kormánynak nemigen akaródzik eloszlatni az európai aggályokat a csalás kapcsán. A főügyész pl. Karácsonyra ígérte, hogy elküldi jelentését a 4-es metró ügyében, de nem érkezett semmi. A tudósítás megjegyzi, hogy bár az ügyészség az OLAF kezdeményezésére vizsgálatot indított az ELIOS miatt, ám nem valószínű, hogy Polt Péter, a Fidesz volt politikusa, vádat emel Tiborcz István ellen.
Gräßle a CDU-t képviseli, és az Európai Néppárt általában védi Orbán Viktort. Ugyanakkor a strasbourgi Költségvetési Felügyelő Bizottság egy másik tagja név nélkül arról beszélt, hogy az európai intézmények mindig egyes beruházásoknak néznek utána, ám a magyarországi korrupció rendszerszintű. Gräßle ugyanakkor kitért arra, hogy be kell vetni az uniós támogatások megvonását, mert nem lenne bölcs dolog még több pénzt adni egy olyan országnak, ahol nem lehet szavatolni a jogállamot.
Az újság Hódmezővásárhely után is azon a véleményen van, hogy Orbán Viktor hasznot húz az ellenzék megosztottságából, így továbbra is ő a favorit az országgyűlési választásokon. Mindesetre a múlt vasárnapi vereség híre annyira nyugtalanító volt számára, hogy teljesen szokatlan módon leállt az ellenzéki HVG munkatársának és ritka módon bűnbánó nyilatkozatot adott neki. A hódmezővásárhelyi eredmény azért meglepő, mert bebizonyította, hogy bármennyire is vegyes az ellenzék, van esélye, ha közösen lép fel. Pulai András a Publicus Intézettől azt mondja, hogy a szavazópolgárok 54 %-a változást akar, és aki ellenzi a Jobbikot és a Fideszt, az az összefogást szolgalmazza. Bárkire hajlandó voksolni, hogy legyőzzék Orbán Viktort. Kéri László a baloldalról úgy nyilatkozott, hogy az még mindig nem emésztette meg a 8 évvel ezelőtti kudarcot. Hozzátette, hogy Gyurcsány Ferencnek le kellett volna lépnie a színről, mert annyira népszerűtlen. De össze-vissza csapkod és mindent meghiúsít. Miközben táborának nagy része időközben kivándorolt Nyugatra.
Nem sok jót ígér a választás a Jobbiknak, amely apránként elveszti státuszát az ellenzék vezető erejeként. Szávay István a Számvevőszék által kiszabott hatalmas bírságról úgy véli, hogy azt, politikai okokból, személyesen Orbán Viktor rendelte el. De ha behajtják rajtuk a 663 millió forintot, akkor lehúzhatják a redőnyt. Ezzel együtt a büntetés nem magyarázza önmagában a párt hanyatlását. Pulai András abban látja az okot, hogy Vonáék nem voltak képesek megfelelni az általuk gerjesztett hatalmas elvárásoknak. Azon kívül Orbán igen ügyesen igazodott a társadalomban jelentkező radikális igényekhez a menekültválság után. Végül pedig a Jobbik sokan rontott a saját képén, amikor megpróbált megszabadulni az idegengyűlölő címkétől, hogy bővítse szavazótáborát. Ez utóbbit illetően, Orbán Viktor maga szemrebbenés nélkül átállt az ellenkező pályára.
