- Nem lesz könnyű elérni az EU átalakítását az olyanokkal szemben, mint a magyar és a lengyel kormány.
- Robbanásveszélyes ponton a Soros-elleni hadjárat.
- Az utolsó oltsa le a villanyt! (Ha nem emelik a magyar béreket, mindenki elmegy külföldre dolgozni.)
Az Európa Tanács vezetője azt fontolgatja, hogy fel kellene oldani a Moszkva elleni szankciókat, mert attól tart, hogy különben Oroszország kilép a demokratikus jogok betartására ügyelő szervezetből. Jagland szerint a távozás súlyos csapást mérne az emberi jogok védelmére, mert az orosz polgárok onnantól kezdve nem fordulhatnának a strasbourgi európai bírósághoz. Márpedig ők kezdeményezik minden 3. pert. A Kreml azt követeli, hogy visszakaphassa szavazati jogát a Parlamenti Gyűlésben, amit három éve, a Krím megszállása miatt vesztett el.
Ukrajna és több más állam arra figyelmeztet, hogy a szervezet fejet hajtana a zsarolás előtt, ha nem kérne semmit ellentételként a Krím-félszigeten, vagy Kelet-Ukrajnában. Ráadásul a lépés meggyengítené az unió megtorló intézkedéseit is, vagyis kiütné az első téglát a falból. Az orosz fél nyáron már felfüggesztette 33 millió eurós tagsági díjának a befizetését. Azon kívül engedélyezte, hogy az orosz Alkotmánybíróság ne vegye figyelembe a strasbourgi ítéleteket. Jagland azzal érvel, hogy nem szabad feladni az elveket, de az ET megbízatása az emberi jogok védelmére szól. A szavazati jog ideiglenes megvonásának kiterjesztéséről januárban kell szavazni. A meghosszabbítás támogatói azt mondják, nem szabad precedenst teremteni pl. a magyar és a lengyel, valamint a török és azeri kormány számára, amelyet szintén a demokrácia leépítésével vádolnak.
Egész Európa Németországra vár, mert a kormányválság bizonytalanságot váltott ki az EU-ban. Brüsszelben, a kompromisszumok földjén, egyre több a zavar. A szervezetnek vezetésére és tetterőre van szüksége, csak éppen működőképes német kabinet nélkül ez nem lehetséges. Mert kell-e újabb SOS-jelzés a Brexit után, hogy a puszta túlélésért küzd az európai béketerv? Hiszen a nehézségek miatt megerősödtek az unióellenes pártok a spanyoloknál és az olaszoknál. A magyaroknál és a lengyeleknél sziklaszilárdan ülnek a nyeregben olyanok, akik legalább ennyire megszállottan állnak szemben Brüsszellel. Az euró bajai és a tömeges bevándorlás tartósan rendkívüli állapothoz vezetett Franciaországban, Spanyolországban az államot döntötte válságba a nacionalista Katalónia. Így az újabb nagy koalíció lehetőségét szinte az egész földrészen megkönnyebbülés fogadja
Ám nagy kérdés, hogy az európai gondolat utolsó nagy képviselője, Macron valóban az EU megújítását akarja-e a németekkel az oldalán, vagy netán csak azt szeretné elérni, hogy a túl drága francia szociális államot Berlin pénztárcájából finanszírozzák? Egy napon ugyanis véget kell vetni ennek az olcsó Európa-politikának. Az unió működését alapjaiban kell megújítani: több jogkört kell adni az EP-nek, kevesebb szabályozásra van szükség, ellenben a jövőben a többségi döntéseket kell előnyben részesíteni. Persze elég nehéz lesz ezt keresztülvinni az olyan euroszkeptikusokkal szemben, mint Orbán és Kaczynski. És sajnos ebben a képletben Németország nem példakép. Merkel mindig csupán időt akart nyerni, ha baj volt, sosem mutatta, hogy európai víziója volna. Szóval bizonytalan, hogy jobb lesz-e az EU-nak, ha ő marad a kancellár.
Civil szervezetek szerint most már elérte a robbanásveszélyes pontot a Soros elleni kampány, amelyet a kormány arra használ, hogy még jobban lecsapjon a civil társadalomra. Az üzletember évek óta Orbán, a Fidesz és más szélsőséges nacionalisták támadásainak gyújtópontjában áll. A vele szembeni ellenérzések nagy része abból táplálkozik, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok a civil mozgalom megerősítéséért, az emberi jogokért, illetve a korrupció ellen küzd. Támogatja a menekültek befogadását, ám emiatt összetűzésbe keveredett a térség jó néhány kormányával. Bárdi Balázs újságíró azt mondja, a hadjárat része annak a törekvésnek, amellyel a hatalom – saját népszerűségének fokozására – meglovagolja a széles körű idegenellenes érzelmeket.
Köves Nóra, az Eötvös Károly Intézettől azt hangsúlyozza, hogy a kabinet az utóbbi négy évben egyre inkább célba veszi a civil intézményeket, most pedig a befektetővel ugyanaz folytatódik. Soros azért ideális ellenség, mert láthatatlan, a magyarok sosem találkoznak vele személyesen. A szakértő hozzáteszi, hogy az ellenzék gyenge, ezért a civilek jelentik az utolsó védvonalat, ők még képesek hatékonyan bírálni a kormányt, küzdenek a tökéletes autokrácia megakadályozásáért. Lydia Gall, a Human Rights Watch képviseletében azt emeli ki, hogy a Soros-ellenes retorika nagyban emlékeztet a 30-as évek náci propagandájára. Szerinte az EU-nak sürgősen közbe kellene lépnie az illiberális és tekintélyelvű irányzatok láttán.
Egyre több osztrák rándul át Magyarországra, hogy valamilyen szolgáltatást vegyen igénybe. Az áruk nem érdeklik a vendégeket, leginkább a fodrászt, manikűröst és a masszázst keresik fel. De népszerűek a plasztikai sebészek és a fogorvosok is. A forint alacsony árfolyama csak serkenti a jelenséget. Sok szalonban csupán előjegyzésre fogadnak, főleg a hétvégeken. 20-30 éve még az olcsó élelmiszer volt a nagy sláger. Mostanában nem ritkán buszokkal jönnek a kuncsaftok. Egy kutyát pl. Sopronban az osztrák ár harmadáért nyírnak meg. A sógorok zsebének olcsóak az éttermek is. Ugyanakkor Balogh Károly, a Vas megyei Gazdasági Kamara igazgatója nem túl derűlátó a magyar gazdasági állapotokat illetően. Főként a munkaerőhiány okoz gondokat. Sokan átmennek Ausztriában, mert ott magasabbak a bérek, a magyar cégek viszont egyre nehezebben töltik be az üres állásokat. Mint mondja, ha nem emelik meg a kereseteket, senki sem marad Magyarországon.
