- Orbán 56 évfordulóján agitált Németországban a menekültek ellen.
- Ausztriának nem szabad a magyar és a lengyel demokrácia sorsára jutnia.
- Az oroszok az interneten keresztül sulykolják Magyarországon az összeesküvés elméleteket.
Orbán Viktor kiforgatja a nép fogalmát. Így összegzi a hétfő esti passaui pódiumvita tapasztalatait a tudósítás. A magyar kormányfő éppen az 56-os forradalom évfordulója alkalmából ismételte meg, hogy a nép nevében migránsmentes Magyarországot akar, és úgy állította be, mintha Európa és a németek védelmezője volna. Továbbá, hogy ellenáll a tervnek, mármint hogy a földrészből vegyes kontinenst csináljanak. A beszélgetőpartnere Teltschik, Kohl kancellár egykori főtanácsadója volt, de a témákat a magyar vendég szabta meg. Előzőleg Budapesten óvott a spekuláns birodalomtól, amely szerinte több fontos tagállam mellett foglyul ejtette magát az EU-t.
A műsorvezető úgy reagált, hogy a németek nagy figyelemmel követik az ilyen mondatokat, mert ez a hang Németország legsötétebb korszakából ismerős. Orbán ugyanakkor azt taglalta, hogy a magyarok magyarok akarnak maradni, vagyis nem jöhet szóba, hogy csatlakozzanak a németekhez és a franciákhoz, akik beengednek más kultúrkörhöz tartozó, nem keresztényeket. Majd azt hangsúlyozta, hogy a magyarok jó keresztények akarnak lenni, de nem okozhatnak kárt saját maguknak. Hozzátette, hogy a bajban lévő embereket nem lehet Európába hozni, ott kell nekik segíteni, ahol a baj van. A moderátor itt hangot adott a kétségének, hogy az uniónak vannak-e még közös értékei, ha az egyik tagállam vezetője évek óta veszélynek minősíti a muzulmánokat és folyamatosan szapulja a Bizottságot.
A legújabb közvélemény kutatás azt tanúsítja, hogy Orbán Viktor jobboldali-nemzeti kormánya hasznot húz a milliárdos emberbarát, Soros György elleni kampányból. A hadjárat a híveket mozgósítja. Február és október között 11 %-kal nőtt azoknak az aránya, akik kedvezőtlenül ítélik meg a befektetőt, de csak a Fidesz-hívek körében. Az ellenzéki táborban ezzel szemben azok száma szaporodott meg, akik jó véleménnyel vannak Sorosról. Az LMP esetében ez 16 %-ot jelent. Mindent egybevéve azonban az üzletember népszerűsége 36 %-ról 30 %-ra esett vissza. A felmérés eredményeiből azt a következtetés lehet levonni, hogy a fél évvel a választások előtt a hatalom és médiája igyekszik felrázni saját támogatóit és próbálja rávenni őket, hogy menjenek el szavazni.
Az orosz titkosszolgálat Magyarországra a megfelelő internetes oldalakon keresztül csempészi be az álhíreket. A portálok az összeesküvés elméletekre szakosodtak és arra építenek, hogy a volt szocialista államokban nagy a bizalmatlanság a hagyományos sajtóval szemben. Ezt az orosz hamis hírek leleplezésére létrehozott uniós részleg vezetője közölte. 14 fős csapatával Portman egyúttal igyekszik segíteni Kelet-Európában a komoly orgánumokat. Az ellenfél, a Russia Today, amely Szentpéterváron több száz alkalmazottal dolgozik azon, hogy gyártsa az állami propaganda híreit, hogy azután célzott dezinformációkkal árassza el Európát. A Kreml úgy gondolja, hogy információs háborút vív a Nyugattal, ezért jogszerű fegyvernek tekinti a hamis értesüléseket. Ehhez minden pénzt és támogatást megad. A módszerek régiónként eltérnek, de a cél mindig ugyanaz: zavart kelteni, megosztani és meggyengíteni az EU-t.
A lap volt főszerkesztője arra figyelmeztet, hogy Ausztria nem juthat ugyanarra a sorsra, mint Magyarország és Lengyelország, vagyis hogy a hatalom aláássa a demokráciát. Alexandra Föderl-Schmid, aki 10 évig állt a Der Standard élén, abból az alkalomból beszélt, hogy Alkotmány-díjjal tüntették ki a jogállamért és az alaptörvény szellemében végzett munkájáért. Azt hangsúlyozta, hogy mindenki láthatja a lengyeleknél és a magyaroknál, mivel jár, amikor nyomás alá helyezik a bíróságokat és korlátozzák a média szabadságát. De a sajtó által gyakorolt ellenőrzésre szükség van egy olyan országban is, mint Ausztria, mert az Alkotmány megszabja ugyan az irányt, de a tényleges hatalom a tartományfőnökök, a szociális partnerek és a tőke képviselőinek a kezében van. A politikailag nehéz szakaszokban az alaptörvény olyan, mint a házirend. Kijelöli a játékszabályokat a jogállamban. Legitimálnia kell az államhatalmat, de egyben korlátoznia is kell azt, hogy megakadályozza a visszaéléseket.
Ha hatályon kívül helyezik a demokrácia e koordinátarendszerét, akkor az történik, ami Budapesten és Varsóban. A díjazott kitért arra, hogy a Szabadságpárt kétségbe vonja az Európai Emberi Jogi Konvenciót, de ezt nem szabad annyiban hagyni. Mert nem lehet, hogy a kelet és nyugat között összekötő kapcsot jelentő Ausztriában megrendüljön a jogállam. Különösen Bécsben kell ráébreszteni az embereket az alkotmányos ügyek fontosságára. Továbbá el kell érni, hogy senki se kérdőjelezhesse meg az alapjogokat, hogy az jogállam erős maradjon. Éppen a mostani időkben.
FAZ
A kormányba tart az Osztrák Szabadságpárt, ezért gyorsan fiókba tette eddigi, Európa-kritikus álláspontját. Így érthető, hogy Brüsszelben árgusszemekkel figyelnek Bécsre, ahol tegnap volt az első koalíciós megbeszélés a Néppárt és az FPÖ között. Az sem véletlen, hogy a kijelölt kancellár, Kurz a leendő kabinet EU-barátságát hangoztatja. Ugyanakkor Strachéék tavaly még ünnepelték a briteket, amiért azok kilépnek az unióból és ily módon visszaszerzik nemzeti függetlenségüket. Sőt, még az is szóba hozták, hogy Ausztriában szintén népszavazást kellene tartani a kiválásról. Hamar kiderült azonban, hogy ez a téma nem nyerő, mert a lakosság többsége a tagság mellett van. Így azután az éles hangú nyilatkozatok leginkább a kemény mag lelkesítésére szolgálnak.
De azért a párt Strasbourgban a nem éppen Brüsszel-párti Le Penékkel, a Lega Norddal, valamint a hasonszőrű holland és belga társakkal alakított új frakciót. Ám épp ezért nem lesz könnyű Bécsben az EU-hívének mutatkozni, miközben a párt képviselői az Európai Parlamentben az unió ellen agitálnak. Az FPÖ egyik vezetője igyekezett elvenni a helyzet élét, mondván, hogy álláspontjukat nem az határozza meg, kikkel alkotnak egy csoportot az EP-ben. Hofer arra hivatkozott, hogy az Osztrák Néppárt is közös frakcióban van a Fidesszel. Ugyanakkor sok kérdést vet fel a Szabadságpárt szoros viszonya Oroszországgal.
A kommentár szerint Juncker vak és nem veszi észre, hogy az orra előtt esik szét az unió. Ha Bizottság feje nem volna ennyire szűklátókörű, már rég felriadt volna az uniót fenyegető veszélyek láttán. De ő úgy gondolja, hogy sikerült karanténba zárni a Brüsszel elleni populista kihívást. Merthogy ezek az erők Hollandiában ugyan a 2. legbefolyásosabb pártot alkotják, de nem kerültek be a kormányba. A franciáknál Macron túljárt Le Pen eszén. A németeknél Merkel ugyan megfizette az árát, amiért beengedett több százezer migránst, de a pilótát még nem fenyegeti baj. Csakhogy közben Európa nyugtalan és aprózódik szét. A Juncker politikájától elidegenedett cseh politikusok temetik az európai álmot. A közép-európaiak nem kérnek a Bizottság vezetője által javasolt közös valutából, hadseregből, elnökből. Ausztriában Kurz lett a befutó, aki lekoppintotta a szélsőjobb kemény bevándorlási politikáját.
Orbán Viktor nem rejti véka alá megvetését a Juncker fémjelezte vezetés iránt. Lehet, hogy a lengyeleknél igen hamar Kaczynski lesz a kormányfő. Lázadoznak a katalánok, az olasz Veneto és Lombardia lakossága épp most döntött a nagyobb autonómia mellett. Brüsszel válasza mindezidáig az volt a populizmus és az elszakadási törekvések fellendülésére, hogy többet fektet be az infrastruktúrába, így akarja elérni, hogy az elmaradott területek lakossága a politika fő áramára voksoljon. A döntő kérdés azonban az, hogy omlik össze a szolidaritás az EU-ban. Ma már mérgezett az észak-déli viszony. A tömeges bevándorlás szintén megosztóan hatott. A magyarok, lengyelek és csehek azért léptek be az unióba, mert azt gondolták, hogy ez a korszerűsödés útja, és hogy ezáltal ellensúlyozni lehet a politikai elit korruptságát. A kiábrándulás pillanata akkor jött el, amikor a Bizottság ragaszkodott a kvótákhoz. A magyar és a lengyel kormány igen népszerű lett odahaza, amiért szamárfület mutatott Brüsszelnek. Juncker tekintélye napról napra olvad. Az EU hanyatlása és bukása nem törvényszerű. Hogy azután honnan kezdve nem lehet visszafordítani a folyamatot, azt a jelek szerint Juncker maga sem tudja, és ez az aggasztó.
