• A Bloomberg azt tanácsolja az üzletembereknek, hogy alaposan mérlegeljék kelet-európai befektetési terveiket, mert a térség leválhat az unióról
• Ha rosszabbra fordulnak a gazdasági feltételek, bajba kerülhet a magyar politika - mondja a Fitch
• Csányi Sándor szerint a magyar vezetés nem akar kimaradni a mag-Európából, ezért gyorsabban átveheti az eurót, mint ahogy mondja
A hírügynökség főszerkesztője úgy látja, hogy a Brexit után könnyen újabb szakadás következhet be az EU-ban, ezúttal a Kelet és Nyugat között, mert annyi düh halmozódott fel, illetve túlságosan is befolyásolják az események menetét a rövidtávú politikai manőverek. Az ellentétek az unió magja, a régi demokráciák, illetve a populista keleti, tekintélyelvű vezetők között húzódnak. Utóbbiak nem szeretik Brüsszelt. A vita a politikai szabadságról és a nemzeti szuverenitásról szó. A csehek pár napon belül valószínűleg kapnak egy trumpi kormányfőt, bár Babis sok tekintetben különb az amerikai elnöknél. De határozottan ellenzi Macron tervét az integráció megújítására, illetve hogy a Bizottság beavatkozzon a térségben. Vagyis várhatóan összeáll Orbánnal és Kaczynskival az autoriter keleti végeken.
Az úttörő Orbán volt a régióban. Sokkal diplomatikusabb, mint a lengyel vezető, de szintén azzal vádolják, hogy gátolja az igazságszolgáltatást, illetve bemocskolja az ellenfeleit, ideértve az uniót. Jelenleg közpénzből fejt ki propagandát a „Soros-terv” ellen, ezzel együtt okosabb lengyel tanítványánál. Mindig időben visszavonul, mielőtt Brüsszel akcióba lépne. Előreláthatólag simán nyer tavasszal. A térségben érintett üzletemberek kizárják az uniós szakadás esélyét. Arra hivatkoznak, hogy Orbán és Babis pragmatista, tudják, meddig mehetnek el. A gazdasági szereplők abban is bíznak, hogy Németország nem kívánja megbontani a kapcsolatokat egy olyan régióval, amely teljesen beépült a gazdaságába.
Csakhogy a hasonló észérvek hiábavalónak bizonyultak a brit népszavazás előtt is. Azon kívül két valaki nagyon is beleszólhat a fejleményekbe. Az egyik a francia elnök, akinek elege van a keleti jogsértésekből, a normák megszegéséből. További tényező részéről, hogy a franciák aligha sírnának, ha a magyarok kevesebb uniós pénzt kapnának. A másik Kaczynski, aki szeszélyes, paranoid, az ország tragikus történelmének megszállottja. Orbánhoz és Babishoz hasonlóan ő is élesen ellenzi, hogy további jogköröket adjanak át Brüsszelnek, vagy hogy táguljon a szakadék az euróövezet, illetve a Kelet között. Európa azonban vele sokkal nehezebben tud üzletet kötni, mint a másik kettővel. És mi van akkor, ha az EU további büntetéseket szab ki? Vagy ha a lengyelek megtorpedózzák Macron programját? Bár a jelek nem a szétválásra utalnak, az üzletemberek bolondok, ha nem mérlegelnek minden lehetőséget, és ami ebben az esetben kirajzolódik, az bizony ijesztő.
A Fitch szerint a növekedést serkentő magyar gazdaságpolitika beleütközhet a saját kereteibe. A hitelminősítő úgy látja, hogy az idén a magyar gazdaság a korábban jósolt 3,2%-kal szemben 3,6 %-kal nő, köszönhetően a magasabb fogyasztásnak, a jó foglalkoztatási adatoknak, a gyorsabb bérkiáramlásnak, a főként uniós forrásokra épülő beruházásoknak és a bankrendszer normalizálásának. A kormány a választások előtt kihasználja a javulás révén adódó költségvetési mozgásteret, és adót csökkent, illetve növeli a kiadásokat. Emiatt az államháztartás hiánya a tavalyi 1,8 %-ról 2,3 %-ra emelkedik a mostani és a következő évben. De a 3 %-os uniós határérték alatt marad, és 5 éve folyamatosan csökken az államadósság értéke.
Viszont ha rosszabbra fordul a kedvező makrogazdasági és pénzügyi környezet, az próbára teszi, hogy a kormány a nagyobb deficit megakadályozására mennyire lesz képes és hajlandó visszafogni a kiadások meglódulását vagy adót emelni. Ugyanígy, ha netán megugrik az infláció, kérdéses, hogy a jegybank mennyire tartja magát a kitűzött célhoz, ami a gazdasági és pénzügyi stabilitás alappillére. A Fitch emlékeztet arra, hogy májusban megerősítette Magyarország adósságbesorolását, mert egyfelől magas az egy főre jutó GDP, jók a kormányzati mutatók és sokat számít az uniós tagság is. Másfelől ezzel szemben áll az unortodox gazdaságpolitika, valamint a magas kormányzati, illetve külső adósság.
Csányi Sándor úgy látja, hogy Magyarország előbb rákényszerülhet az euró bevezetésére, mint ahogy azt a kormány hajlandó elismerni. Merthogy az unió megújítását célzó törekvések még azokat az államokat is magukkal ragadják majd, amelyek vonakodnak belépni az euróövezetbe. Az OTP elnök-vezérigazgatója hozzátette, hogy a magyar vezetés nem kíván ajtóstul rohanni a házba, de azt sem szeretné, hogy az ország kimaradjon a mélyebb integrációból. Vagyis a végén csak átveszi a közös fizetőeszközt és a magországokkal együtt halad majd. De amennyire csak lehetséges kitolja a döntést. Ám az már nem lehet messze.
Csepreghy Nándor államtitkár tegnap azt nyilatkozta, hogy a következő éveket a harc jellemzi majd a szorosabb együttműködés, illetve a nemzeti szuverenitás hívei között. És árulkodó volt az, amit nemrégiben Varga Mihály mondott, hogy ti. az évtized végére lehetséges lesz az euró, ha addig csökken a különbség a hazai és az európai életszínvonal között. Chikán Attila szerint Orbán Viktor egyszerre gyakorlatias és szeszélyes, igen gyorsan tud határozni, és időnként teljesen váratlan okokból. Csányi ehhez hozzáteszi, hogy a nemzeti önállóság körüli aggályok gyorsan feledésbe merülhetnek, ha az eurózóna államai megindulnak, mivel a mélyebb integráció az egyetlen járható út az EU számára. Azon kívül senkit sem kényszerítenek, hogy teljes mértékben adja fel a szuverenitását.
A politika eszközének tartja a nemzeti konzultációt a vezető német konzervatív lap, mert úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor annak segítéségével igyekszik megerősíteni a saját helyzetét. Miközben mozgósítja a híveit, aközben bemondta az unalmast Botka László, mivel nem tudta egyesíteni a balliberális pártokat, illetve képtelen volt távol tartani Gyurcsány Ferencet, aki korábbi kormányfői tevékenysége miatt hiteltelennek számít. A kérdőívekkel a lakosság a „Soros-tervről” fejtheti ki véleményét. A hivatalos álláspont szerint az üzletember az általa támogatott civil szervezetek, illetve a Bizottságra gyakorolt állítólagos befolyása révén akarja érvényesíteni akaratát, mégpedig az olyan nemzetállamokkal szemben, mint amilyen Magyarország. A Nyílt Társadalom Alapítvány vitatja a vádakat.
New York Times/Washington Post/AP
A magyar kormány a nemzeti konzultáción kívül óriásplakátokkal és tévéhirdetésekkel újította fel a hadjáratot Soros György ellen. Azt veti az üzletember szemére, hogy – az az EU segédletével – támogatja a bevándorlást. Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Kezdeményezések európai igazgatója ellenben azt mondja, hogy nincs semmiféle globális összeesküvés Magyarország ellen. Amit Soros és az alapítványai szeretnének, az az, hogy egységesebb és humánusabb módon segítsenek áttelepíteni a migránsokat, akik az országukban uralkodó elnyomás és az erőszak elől menekülnek. A tudósítás beszámol arról, hogy az Együtt szerint a hatalom csupán a saját hibáiról igyekszik elterelni a figyelmet az akcióval, ezért az ellenzéki párt hozzálátott, hogy letépje a posztereket.
Az Orvosok Határok Nélkül az első félévben 62 olyan esetről értesült, amikor az unió határvédelmi egységei, illetve magyar határőrök gyermekeket bántalmaztak a magyar-szerb határon. Megverték, megalázták őket, kutyákat uszítottak rájuk. Hasonló incidensek bizonyítottan 24-szer fordultak elő a horvát-szerb határon. A nemzetközi segélyszervezet a tapasztalatok alapján úgy ítéli meg, hogy a menekülő gyerekek és fiatalkorúak módszeres erőszaknak vannak kitéve a határokon a balkáni útvonal mentén. A jelentés orvosi adatokra, illetve a kárvallottak beszámolójára épül. A szervezet képviselője megengedhetetlennek nevezte, hogy EU-államok szándékosan erőszakot alkalmazzanak fiatalok ellen, így próbálva megakadályozni, hogy azok menedékjogot kérjenek. De a kísérlet nem is éri el a célját, csak arra jó, hogy az áldozatokat az embercsempészek karjaiba kergesse, noha azok ellen az unió a tagországokkal karöltve állítólag harcol.
