• Kína számára csak a nyugati piac a fontos, Kelet-Európában kizárólag az infrastruktúrába hajlandó invesztálni, hogy eljusson céljához
• Európa a politikai, szociális és gazdasági jogok védőbástyája, miközben már Magyarországon és Lengyelországban is törnek előre a populisták és Amerikában is bomlik le a demokrácia
• Ha Ausztriában a szélsőjobb az ősszel bekerül a kormányba, az azt jelenti, hogy az osztrákok átálltak a magyarok és a lengyelek oldalára
Nemzetközi sajtószemle, 2017. augusztus 13.
Le Monde
A lap úgy látja, Orbán Viktor szép ajándékot adott Pekingnek, amikor belement, hogy Kína korszerűsítse a Belgrád és Budapest közötti vasútvonalat. Az 1,8 milliárd dollárba kerülő munkálatok eredményeként a jelenleg 8 órás út 3 órára rövidülne le, de a kínaiak számára ennél sokkal fontosabb, hogy első ízben kapnak ilyen feladatot az unión belül. És ha sikerrel járnak, akkor bizonyítják, hogy képesek megfelelni a közösségi előírásoknak. Utána pedig versenyezhetnének az ágazat legnagyobb cégeivel is az EU-ban. Hírek szerint a múlt év végén már parafálták a szerződést a magyar főváros és a szerb határ közti rész rekonstrukciójáról, de az illetékes budapesti minisztérium ezt nem erősítette meg, mert egyszerűen nem reagált az újság kérdésére. Kína már régóta szorgalmazza, hogy újítsák fel a vasúti összeköttetést Pireusz kikötője és Budapest között, 1500 km hosszan. Az unió ezt nem ellenzi, csak azt köti ki, hogy az ügyletben ne legyen semmiféle sandaság. Jelenleg éppen ezt ellenőrzik a Bizottság emberei. Pekinget azonban csakis nyugati piac érdekli, Közép-Európa vagy a Balkán egyáltalán nem fontos számára, ezért ott csak az infrastruktúra modernizálásába hajlandó beszállni. Pl. jó 20 évre szóló hitelt ad a szóban forgó vasútvonal céljaira.
Guardian
Egy volt brit külügyminiszter úgy látja, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is kormányzási válságot él át, mindkettőt a működésképtelenség fenyegeti. David Miliband, aki Blair alatt irányította a szigetország diplomáciáját, jelenleg pedig egy nemzetközi segélyszervezet élén áll, az okot abban látja, hogy mind a washingtoni, mind a londoni politika a tiltakozásra épül, csak éppen még ma sem tudni, mit akar a fennálló helyzet helyett. Szóval, úgy tűnik, hogy a populizmus addig népszerű, amíg nem hoz döntéseket. A Brexit után pl. kaotikus állapotok következtek be, a népszavazással az ország példátlan gazdasági károkat okozott önmagának. Csakhogy a szigetországban veszélybe került az a társadalmi és politikai eszmény is, amelyet az EU képvisel.
Merkel és Macron a pluralizmust, a kisebbségi jogokat, a jogállamok és a nemzetközi együttműködést hirdeti, nem csupán az egységes piacot. Ez rendkívül fontos egy olyan világban, amelyben nyomulnak az autoriter vezetők. Nemcsak Oroszországban és Kínában. Az unión belül is folyik a küzdelem, hogy Magyarországot és a Lengyelországot rávegyék vállalt kötelezettségei teljesítésére. De az USÁ-ban is porlad a demokrácia. Mindebből az következik, hogy a briteknek benne kell lenniük az EU-ban, amely a demokratikus államok közösségeként a jogállamot és a demokratikus játékszabályokat hivatott előmozdítani. Európa a gazdasági, szociális és politikai jogok bástyája. És Nagy-Britanniának is azon az oldalon kell lennie. Vagyis még egyszer kell szavazni a kilépésről.
Daily Telegraph
Az unió kifogyott az ötletekből, ugyanakkor kétségbeesetten próbálja elnyomni az elégedetlenséget, így hát, napjai meg vannak számlálva. Ez a véleménye egy észt parlamenti képviselőnek, egyben jogászprofesszornak, aki korábban tagja volt a szovjet Legfelsőbb Tanácsnak. A vendégkommentárban Igor Gräzin úgy gondolja, hogy a folyamat minden tekintetben kemény lesz, mert a tagállamok a kapcsolatok lazítását akarják, ám ennek ellen áll a profi nomenklatúra, főként a brüsszeli adminisztráció, amely számára létkérdés a szervezet fennmaradása. Ezért szinte lehetetlen népszavazást tartani a kérdésben. Mint más hanyatló birodalmak, az EU is igyekszik elfojtani a belső ellenzéket, de sokat nem képes tenni, mert a szerző szerint zajlanak a pozitív változások, ideértve a Brexitet, valamint a magyar nemzeti azonosság megerősödését. Mint rámutat, fél évszázad elteltével megszűnt az unió létjogosultsága. Nem sikerült fenntartani a békét, lásd Ukrajnát, a Balkánt, ugyanakkor a terrorizmus tényleges háborút jelent. Egyes országok csakis a saját, önző érdekeiket követik, ily módon a Bizottság már nem felel meg rendeltetésének.
Ugyanakkor nincs mód arra, hogy bárki nyíltan rámutasson a bajokra. A politikai korrektség ezt megakadályozza, mint ahogy az is, hogy Brüsszel generikusan szélsőségesnek minősíti a bíráló demokratikus erőket. Az is kockázatos, hogy ideológiai megfontolásból félnek bevetni a rendőrséget az igazi radikálisok, illetve a megélhetési bevándorlók ellen. Emellett nincs egyetlen karizmatikus vezető sem, az EU a középszerűséget testesíti meg, ami táplálja az intézményi tehetetlenséget. A jövőt a civil mozgalmak jelentik, amelyek kihasználják a közösségi média előnyeit. A feladat, hogy mindenki terjessze a libertárius eszméket e csatornákon át.
http://www.telegraph.co.uk/news/2017/08/12/ideas-desperate-suppress-dissent-eus-days-numbered/
Die Presse
Az osztrák zöldek vezetője is amellett van, hogy ne kaphassanak uniós támogatást azok az államok, amelyek nem tesznek eleget a közös döntéseknek. Lunacek ezt annak kapcsán mondta, hogy Magyarország és Szlovákia nem hajlandó egyetlen menekültet sem átvenni a görögöktől, illetve az olaszoktól. Elismerte ugyanakkor, hogy a szankció érdekében át kell dolgozni az uniós szerződéseket, hiszen jelenleg csak akkor lehet megvonni a szubvenciókat, ha valamely kormány bizonyítottan csalást követ el. A politikus ugyanakkor arra figyelmeztette saját külügyminiszterét is, aki egyben az osztrák konzervatívokat irányítja az október közepére kitűzött választások előtt, hogy hiba volna megosztani az uniót, és hogy Kern nem léphet túl olyan, fontos partnereken, mint Németország és a Bizottság. A menekültügyben a zöld politikus rendezett és humánus megoldást sürget, a káosz nem segít sem a földönfutóknak, sem azoknak, akik gondoskodni igyekeznek róluk. Lunacek szorgalmazza, hogy a jövőben ismét lehessen menedéket kérni az európai országok nagykövetségein.
Kurier
Lunacek arra figyelmeztetett, hogy ha a Néppárt a választások után a Szabadságpárttal áll össze, az ugyan nem volna olyan botrányos, mint 17 évvel ezelőtt, mert már másutt is vannak EU-ellenes kormányok, csak éppen Ausztria onnantól kezdve nem a franciák és a németek, hanem a magyarok és a lengyelek oldalán állna. Az ország többé nem számítana megbízhatónak, és oda lenne az a kedvező hatás, amit van der Bellen megválasztása jelentett. Hiszen az államfő győzelme törte meg a demokratikus erők negatív sorozatát a Brexit és Trump sikere után. A politikus felszólította a konzervatívok elnökét, hogy vitassák meg ezeket a kérdéseket. Ám mivel Kurz már kitért egy hasonló megbeszélés elől Kern kancellárral, Lunacek úgy gondolja, fura volna, ha az osztrák Európa miniszter nem lenne hajlandó leülni az Európai Parlament alelnökével.
https://kurier.at/politik/inland/lunacek-fordert-kurz-auf-nicht-zu-kneifen/280.254.373
Hangos sajtószemle: https://soundcloud.com/user-51236798/hangszemle70813
