Ha az Európai Néppártnak fontosak a közös értékek, ki kell zárnia a Fidesz - mondja az EP zöld elnökhelyettese. Orbán, akit a Financial Times az unió első számú lázadójának tart, kihúzta a gyufát Macronnál, miközben egyre halványulnak reményei a keleti tagok befolyását, a nemzetállamok jogkörének visszaállítását illetően. Ám lehet, hogy szövetségesre talál az osztrák konzervatívok új vezetőjének személyében. De még hátra van számára a feketeleves a CEU ügyében. Egy hírhedt német neonáci valamiért éppen tőle kér menedékjogot.
Az Európai Parlament zöld alelnöke kitart amellett, hogy a Néppártnak ki kell zárnia soraiból a Fideszt. Ulrike Lunacek részben azonban éppen az EPP-ben, részben a Tanácsban látja annak okát, hogy az unió csak igen vonakodva lép fel Magyarország ellen, noha az kampányt indított Soros, a CEU és a civil szervezetek ellen. Orbán Viktor biztos lehet abban, hogy az állam- és kormányfők nem jutnak egyetértésre a 7-es paragrafus ügyében. Azon kívül a kereszténydemokraták – minden éles belső vita ellenére – változatlanul támogatják. Az újabb kötelezettségszegési eljárás nemigen izgatja a miniszterelnököt, aki már eddig is jócskán tett a jogállam lebontásáért, mert tapasztalatból tudja, hogy némi visszakozással egy időre legalábbis valamennyire meg tudja nyugtatni a kedélyeket. Ezért fontos, hogy az EP-ben most először széles körben pártolják, hogy induljon eljárás Magyarország ellen az alapértékek módszeres megszegése miatt, a nevezetes 7-es cikkely alapján.
Ez egyben lakmuszteszt lesz a Néppárt számára, mert most kiderül, hogy mennyire veszi komolyan a közös normákat. Ma már senki sem hisz abban, hogy Orbánt meg lehet fékezni az EPP-n belül. Ha nem válnak meg a Fidesztől, akkor a kereszténydemokraták továbbra is segédkezet nyújtanak ahhoz, hogy Magyarországon felszámolják az alapvető szabadságjogokat – hangsúlyozta a zöld politikus. Lunacek arra is kitért, hogy kerítésekkel nem lehet megoldani a menekültproblémát, a nemzeti külön utak csak ártanak a szolidaritásnak. De a jobboldali populisták éppen a félelemre építenek, az pedig rossz tanácsadó. Az uniónak ugyanakkor a jövőben átláthatóbban, nyilvánosabban, demokratikusan kell működnie. Ez egyben a leendő Európai Egyesült Államoknak is feltétele, amihez egy sor nemzeti jogkört kell átruházni a közös intézményekre, de meg kell találni a kellő egyensúlyt a szövetség és a nemzetállamok felhatalmazása között. Ehhez módosítani kell az alapszerződéseket, és a folyamatba be kell vonni a tagok parlamentjeit, illetve a civil társadalmat.
Macron sikere ráerősített a reményekre az európai egység ügyében, ám fokozódik a kelet-nyugati feszültség, és nagy a megosztottság a Balkán kapcsán is. Mutatja ezt, hogy egynémely keleti állam csak milyen langyosan gratulált a francia államfőnek. Egyre nagyobb a törésvonal a kontinens két fele között a nemzeti érdekek, az értékek és a jövőről vallott vízió miatt. Ez pedig felveti annak a veszélyét, hogy egyes új tagok ellentétes irányban sodródnak, mint a többiek. Az ellentétek beleilleszkednek abba, hogy Keleten új irányzat van kialakulóban az egységes és szabad Európával szemben. Az első számú lázadó Orbán Viktor, aki konzervatív nacionalista. Brüsszel kifogásolja, hogy lecsapott a bíróságokra, a médiára, a tudományos életre és a civil társadalomra. A Balkánnal is egyre több a baj, márpedig ez felveti, hogy távoli álom marad az uniós belépés, emiatt viszont könnyen lemaradhatnak a fejlődésben, viszont áldozatul eshetnek az orosz befolyásnak, illetve a nacionalista törekvéseknek.
Macron azt ígérte, hogy hatalomra kerülése után három hónapon belül szankciók jönnek Magyarország és Lengyelország ellen. Orbán Viktor, aki azzal büszkélkedik, hogy illiberális rendet épít, azzal is kihúzta nála, illetve más nyugati vezetőknél a gyufát, hogy elfogadtatta a Közép-Európai Egyetem bezárásával fenyegető jogszabályt. Német politikusok szerint azonban Berlin minden berzenkedése ellenére igyekszik elkerülni Varsó megbüntetését. Ám ettől még a francia elnök csupán a szélesebb körű nyugati elégedetlenségnek adott hangot a keleti populista nacionalizmus, az európai értékek ügyében tanúsított hozzáállás, a korrupció és a menekültválságban mutatott minimális szolidaritás miatt. A nyugatiak mindenképpen előbbre akarnak jutni az integráció útján, akár velük tartanak a keletiek, akár nem.
Míg Európa nagy része megkönnyebbüléssel értesült, hogy Franciaországban a szorosabb európai együttműködést szorgalmazó Macron lett az elnök, addig Magyarország és Lengyelország a félelmeit hangoztatta, mármint hogy veszít a befolyásából. Vagyis, hogy a hatalom a nyugati tagok javára tolódik el, viszont csökken a kevésbé tehetős államoknak nyújtott támogatás, arról nem is beszélve, hogy a francia államfő kiállt a bérdömping, illetve a gyárak keletre telepítése ellen. A többsebességes Európa gondolata egyre népszerűbb és ehhez jön még a britek kilépése. Így egyre valószínűbb, hogy Budapest és Varsó a jövőben kívül reked a legfőbb döntések meghozatalából. Egyben meghiúsítja próbálkozásukat, hogy a jogkörök egy része kerüljön vissza a tagországokhoz. Takács Szabolcs Európa-ügyi államtitkár megerősítette, hogy magyar megítélés szerint az EU végét jelentené, ha többkörös unió alakulna ki. Ugyanakkor Macron szóvá tette, hogy a magyarok és a lengyelek nem akarnak menekülteket befogadni, kiállt a szabadságjogok mellett. Mint emlékezetes, Magyarországot Brüsszel is bírálja a CEU és a civil szervezetek elleni fellépés miatt.
A kommentár veszélyesnek tartja az osztrák Néppárt új, teljhatalommal felruházott vezetőjének egynémely tulajdonságát, merthogy a mindössze 30 éves Kurznak erős a hajlama az egyeduralomra és ebben bizony nagyon hasonlít egynémely keleti diktátorra. Világnézetileg az osztrák politikust ugyan szinte lehetetlen besorolni, noha az ÖVP elvileg kereszténydemokrata és konzervatív, de vannak jó ötletei, főleg a gazdaságban. Ugyanakkor már többször is kinyilvánította, hogy csodálja Orbán Viktort. A budapesti kormányzati forma módosított változatban alapul szolgálhat az új bécsi modellhez. Az osztrák-magyar tengely azután uniókritikus tengelyt alkothat, amihez esetleg Szlovákia is csatlakozik. Ez esetben félistenek állnának olyan nemzetállamok élén, amelyek úgy szerezték legitimitásukat, hogy egyesítették a monarchikus hagyományt, illetve tömegek mozgósítását a média útján.
Az amerikai közszolgálati rádió szerint a túlélésért küzd a Közép-Európai Egyetem, mert Orbán Viktor be akarja záratni. Az unió azonban figyelmeztette, hogy csak lassan a testtel! A diákok gyalázatosnak tartják, hogy politikai okokból próbálják lehúzatni a rolót az intézménnyel, ezt a nézetet külföldön is osztják. Kovács Zoltán kormányszóvivő azonban visszautasítja, hogy itt a demokráciát érte volna bármiféle támadás. Megismételte, hogy csupán egyenlő feltételeket igyekeznek kialakítani az egyetemek számára. A hatalom a médián keresztül mozgósítja a közvéleményt, csak éppen, mint az Echo TV egyik tudósítása igazolja, közben valótlanságokat terjesztenek. A küzdelem megnehezíti a tanulást a hallgatók számára. Fodor Éva rektorhelyettes pedig arról számolt be, hogy a tanárok közül sokan aggódnak a jövő miatt, ugyanakkor összeforrasztja őket a közös harc, ami a legjobb csapatépítő tényezőként hat. Mindent egybevéve, a hatalmas nemzetközi szolidaritás miatt bíznak abban, hogy végül megmaradhat a CEU.
Politikai menedékjogot kért Orbán Viktortól egy német szélsőjobbos, akit a holokauszt tagadása és uszítás miatt 10 évi börtönre ítéltek. Horst Mahler 3 napja juttatta el kérelmét a magyar kormányfőhöz, mivel úgy érzi, hogy Németországban üldözik. Saját bevallása szerint azért fordult hozzá, mert bízik a magyarok szabadságszeretetében. A 81 éves egykori ügyvéd két éve betegsége miatt ideiglenesen szabadlábra került, ám nem vonult be a börtönbe, amikor a bíróság tavaly év végén úgy határozott, hogy a hátralévő büntetését le kell töltenie. Javíthatatlannak számít, ez kiderül abból is, hogy folyamatosan antiszemita kijelentéseket tett.
