- Bunkók vagyunk a civilizált világhoz képest, de azt legalább nagy mellénnyel hirdetjük.
- Az EP-választás utáni helyzet majd megmutatja, mennyire gondolja komolyan renitens magyar, illetve román párt megzabolázását a két nagy európai pártcsalád.
- Hogy a szlovák elnök asszony lett a befutó, az nagy lökést adhat az újraéledő liberális irányzatnak Közép-Európában, ám ez nem érvényes Magyarországra.
A magyarok megerősítették azt a hírüket, hogy ritka mód utálják az idegeneket. A Pew közvélemény kutató világszerte 18 országban végzett felmérése arra jutott, hogy a többség nyereségnek tekinti a bevándorlókat, ám ez messze nem igaz Magyarországra. Olyan államokról van szó, mint Kanada, az USA, Dél-Afrika, Izrael, Japán, vagy éppen Oroszország. Nálunk 73% úgy gondolja, hogy a migránsok terhet jelentenek, és csak 5% értékeli úgy, hogy hasznot hajtanak. Ezzel az utolsók vagyunk a ranglistán, noha idehaza édeskevés befogadott menedékkérő van. Utóbbiak megítélése persze sok helyen romlik, főleg az olaszoknál és a görögöknél. Ellenben javult a spanyolok, britek és a franciák körében.
A politikai hovatartozást tekintve a baloldaliak általában pártolják a bevándorlást, a jobboldaliak nem annyira. Az első megállapítás vonatkozik a magasabb képzettségűekre, a fiatalokra és a jobban keresőkre is. A magyarok szintén sereghajtók a tekintetben, hogy mennyire gondolják hajlandónak a migránsokat a beilleszkedésre. 66 % szerint nem, 10 % szerint igen. Ugyanakkor a középmezőny alsó felében foglalunk helyet, amikor a felmérés az iránt tudakozódott, hogy az idegenek mennyire tehetők felelőssé a bűncselekményekért. 33 % azt válaszolta, hogy inkább, 45 % szerint viszont nem annyira. A magyarokat viszont csak az olaszok múlták alul, amikor arról faggatták őket, hogy a népvándorlás mennyire növeli meg a terrorveszélyt. Itt esetünkben az arány: 66 a 15-höz. Egyébiránt nálunk 68 % támogatja, hogy toloncolják ki az illegális bevándorlást, míg 21 % ellenzi azt, amivel a 7-ek vagyunk az értékelésben.
FAZ
A román szociáldemokraták helyzete kissé más, mint a Fideszé: hogy a magyar párt tagságát jegelik az EPP-ben, az a tekintélyelvű magyar változásokkal függ össze, míg Romániában a korrupció a fő gond. Így látja ezt a konzervatív lap „Vészfék” címmel megjelent kommentárjában. A cím arra utal, hogy a szociáldemokraták is meghúzták a vészféket és befagyasztották viszonyukat a PSD-vel. Ez persze még mindig nem menti fel őket teljesen a vád alól, mármint hogy vakok a bal szemükre. Mindazonáltal a felfüggesztés pontosan olyan jogos, mint a Fidesz esetében. A két országban zajló fejleményeket nem lehet összeegyeztetni sem a jogállammal, sem a két nagy pártcsalád által kitűzött célokkal. Ám feltűnő, hogy mindkét frakció nyitva hagyta a kiskaput a nem szeretett tagok visszatérte előtt. Hiszen mindkettő szép számú képviselőt küldhet Strasbourgba. Majd meglátjuk, hogy a sokat idézett európai értékek mennyire számítanak, amikor a választás után többséget kell kialakítani.
Ahhoz képest, hogy mekkora visszhangot váltott ki a Fidesz ellen hozott néppárti szankció, jóformán észrevétlen maradt, hogy az európai szociáldemokraták további intézkedésig befagyasztották az együttműködést a román tagpárttal, sőt most már a liberálisoknál is zajlik az eljárás, hogy kizárják a kisebbik román kormánypártot. Az ok az, hogy a kontinentális választás előtt a mérsékelt, EU-barát pártcsaládok jó pontokat kívánnak szerezni, ezért lépnek fel a politikai „utcagyerekek” ellen. Főként a nagy német pártok nem szeretnék, ha az egyre erősebb zöldek a szemükre hánynák, amiért szövetséget alkotnak olyan tömörülésekkel, amelyek idegenellenesek és járszalagra veszik az igazságszolgáltatást, valamint a sajtót.
A CDU-CSU hónapokon át halogatta, hogy bármit is tegyen Fidesszel, noha az többször is Európa-ellenes, sőt antiszemita hangokat hallatott. Ám a felfüggesztés után a német kereszténydemokraták elnök asszonya azonnal felszólította a szociáldemokrata pártszövetséget, hogy az se tétlenkedjen, miután a román koalíció politikájával szemben már a Bizottság is felemelte hangját. Ezek után mondták azt a liberálisok, hogy a PSD-nek egyértelműen állást kell foglalnia a jogállami elvek mellett, mert csak akkor kapcsolódhat be ismét a közös munkába. Viszont ha a románokat eltávolítják, akkor a frakció esélyei nőnek, hogy meg tudja nyerni magának Marcon En Marche-át. Ugyanakkor Orbán ezek után csatlakozhat a jobboldali populisták klubjához, arról nem beszélve, hogy a kelet-európaiak május után regionális tömböt képezhetnek. Összeköti őket az uniós menekültpolitika elutasítása, illetve a vitatott bírósági reform.
New York Times/Washington Post/AP
Le Pen megerősítette, hogy támogatja Salvinit, aki jelenetős populista frakciót akar létrehozni az új Európai Parlamentben. A francia szélsőjobb vezére úgy fogalmazott, hogy megbízta az olasz Liga elnökét: próbálja meg életre hívni az „Európai Nemzetek Védelmének” nagy képviseletét Strasbourgban. Hozzátette: hogy szerinte az érintett pártokat több köti össze, mint amennyi szétválasztja őket. A jelentés rámutat, hogy a szélsőséges figurák gyakran igen nagy zajt csapnak az EP-ben, ám a margóra szorulnak a szavazások során.
Az utóbbi években a populista és szélsőjobbos pártok több országban is bekerültek a hatalomba, Salvinitól Orbánig, de idetartozik a Finnek vasárnapi jó szereplése is. Most bizakodnak, hogy ha összefognak, akkor első ízben érvényesíteni tudják a befolyásukat, bár külön-külön kampányolnak a korteshadjárat során. Azonban Le Pen már abban gondolkodik, hogy ők adják majd a legnagyobb, esetleg a legerősebb politikai tömörülést. Egyébként együttműködést ajánlott Farage-nak, a brit populista bujtogatónak is, bár annak új pártja a Brexit miatt aligha tölt sok időt a testületben.
Olaszország közelebb került a fasizmushoz, miután a Liga képviselői megkérdőjelezik a Bologna-i Egyetem tanszabadságát. Mostanság sokfelé visszatér a jobbos, demokrácia-ellenes etnikai nacionalizmus, amit az értelmiség szemléletmód elutasítása kísér. Így talán nem meglepő a demagóg olasz szélsőjobb mostani támadása. A vita tárgya, hogy a tanintézmény két munkatársa monográfiát jelentetett meg Salviniről és az nem éppen kedvező képet fest a politikusról. A Ligát pedig szélsőjobbosnak minősíti. A szerzők arra is kitérnek, hogy a párt fasiszta, idegengyűlölő és erőszakos vonásokat mutat, és erősen emlékeztet a dél-afrikai apartheidre. Ezek után reagáltak úgy a belügyminiszter helyi hívei, hogy meg kell védeni az egyetemen a hátrányos megkülönböztetéstől a párthoz közel álló diákokat. Az ügyet azután gyorsan felkapta a szélsőséges bulvársajtó.
A Liga helyi képviselői szerint egy egyetem nem támogathat pártellenes anyagokat vagy politikai propagandát. Azon kívül a két említett professzor köztisztviselő, így hűségesnek kell lennie az államhoz. Megjegyzendő, hogy az állam és a kormány két teljesen külön dolog. Viszont a bírálat nagyon is jellemzi a tekintélyelvű gondolkodásmódot. Idetartozik, hogy szélsőjobbos erők igencsak igyekeznek befolyásolni a kulturális életet, valamint a közvéleményt, ennek érdekében támadják a közoktatást az egész nyugati világban.
Ám a mostani kirohanás tovább megy, el akarja hallgattatni a szabad hangokat, a kritikus hozzáállást, a társadalmi és kulturális ellenállás minden formáját. Olyan mintha a fasiszta időkbe tekernék vissza az órákat. A populista uralom nem csak falak építését és a nem nyugati kultúra elutasítását, a Kereszténység kisajátítását, az etnikai homogenitást és a fehér faj felsőbbrendűségét jelenti. Beleértendő az is, hogy a szólásszabadság és az egyetemek autonómiája csak akkor lehetséges, ha az kedvére van a hatalomnak. Viszont mennyire van távol attól, amit Orbán Viktor igyekszik valóra váltani a maga illiberális demokráciájában? A gond az, hogy manapság az ultranacionalizmus, a szélsőjobbos felfogás és a rasszizmus mind inkább bekerül a politikai fő áramlatba. Olyasmivel álcázzák, mint a hazafiság, szuverenitás, a mi nemzetünk a legfontosabb, vagy mint az ideológián túllépő nemzeti populizmus.
Caputová sikere erőt ad a haladó politikusoknak Kelet-Európában, ahol a liberálisok arra készülnek, hogy feltartóztatják a populista nyomulást a hat hét múlva tartandó európai választáson. Abban bíznak, hogy győzelmük beharangozza a liberális újrafelvirágzást a térségben. Az érintett magyar párt, a Momentum szintén reményt merít a szlovák eredményből. Cseh Katalin, a listavezető ezt úgy érzékelteti, hogy kedvező változás megy végbe a régióban, mert az embereknek elegük van a gyűlöletből, a hatalmat gyakorló pártok populizmusából, kilépnek az apátiából. Ez pedig fellendítheti a progresszív oldalt. Lengyelországban is új mozgalom rajtolt, a cél mindkét esetben az, hogy visszaszorítsák az Orbán-, illetve Kaczynski fémjelezte illiberalizmust. A Momentum azonban jelenleg azzal küzd, hogy venni tudja az 5 %-os küszöböt.
Caputová győzelmében nagy szerepet játszott kettős gyilkosság miatt támadt közfelháborodás. De Szlovákiában egyébként is könnyebb dolguk van a haladó köröknek, mint a magyaroknál vagy a lengyeleknél. A távozó elnök a legliberálisabbak közé tartozik Közép-Európában. Ugyanakkor Tóth Csaba a Republikon Intézettől azt mondja: a magyar liberálisok szerint nálunk aligha lehet elérni a szlovákhoz hasonló változást. Más a sajtó befolyása, a kampány, ráadásul a választási rendszer sem nekik kedvez. De azért az előrejelzések szerint május végén Szlovákiában is nagyjából 30% körüli eredményre számíthatnak a nacionalisták, populisták és szélsőjobbosok, azaz fokozódik a polarizálódás, hiszen ezzel párhuzamosan feljövőben vannak a haladó pártok is.
A megválasztott liberális szlovák elnök környezetvédőként indult, akár csak több más vezető a térségben, amely egyre inkább alulmarad a nacionalizmussal és korrupcióval szemben. Caputová azzal szerzett nevet és közéleti tapasztalatot, hogy szülővárosában megakadályozta egy hatalmas hulladéklerakó létesítését. Mellesleg a nyugati szemét importja jövedelmező üzlet Keleten a szervezett bűnözés számára. A leendő államfő viszont jogászként sokat tanult az évekig tartó küzdelem során, hogy miként is fonódik össze a politikai és gazdasági erő. De arról is, hogyan kell mozgósítani a tömegeket és viszonyulni a sajtóhoz. Akkori fő ellenfele, egy Kocner nevű üzletember jelenleg börtönben van, mert feltételezik, hogy ő adta a megbízást az oknyomozó újságíró és menyasszonyának meggyilkolására.
Nagy lökést jelentett számára a kampány vége felé tartott tévévita, mert a bűncselekmény miatt megdöbbent szlovákok rájöttek, hogy Caputová ugyanazt mondja, amit ők. Hogy rászavaztak, azzal azt fejezték ki, hogy elutasítják az eddigi politikát és korrupciós rothadást. A politikus kitart amellett, hogy elutasítja a félelmek kiaknázására épülő populizmust, nem hajhássza a népszerűséget. De nem rendszerellenes. A populizmus kifejezés rossz érzéseket kelt Kelet-Európa nagy részében az olyanok miatt, mint Orbán, Kaczynski és Babis. Viszont a szlovák államfő populista abban az értelemben, hogy az utca emberét képviseli, aki úgy érzi, hogy cserbenhagyta a politikai elit.
A régión belül a környezetvédelem sorra termeli ki az ilyesfajta, jóindulatú populistákat, akik nem a kulturális identitást, vagy az alantas ösztönöket igyekszik meglovagolni. Ezek a mozgalmak gyorsan betörhetnek a politikába. Ezt még Putyin is kénytelen volt megtapasztalni. Kelet-Európában a jövő polgárbarát gondolkodású, karizmatikus és tehetséges vezetői, akik kezdik kihívni a posztkommunista nacionalistákat, egytől egyig az erősödő civil társadalomból indulnak. Amint Caputová példája mutatja, könnyen lehet belőlük a holnap elnöke vagy kormányfője.
A MOL-lal közösen az idén négy kutatófúrást akar végezni Magyarországon egy nagy kanadai energiacég, mert úgy gondolja, hogy a térség mélyén jelentős gázkészletek húzódnak meg, és ez vonatkozik Horvátországra, valamint Szlovákiára is. Az eredményeket előreláthatólag már kora ősszel közzé teszik. A horvátoknál két kutat létesítenek az ország északkeleti sík vidékén, mert jelentős készleteket gyanítanak arrafelé, csak abban nem biztosak, hogy megéri kitermelni. A munkálatok júniustól kb. egy hónapon át tartanak. A szlovákoknál négy helyen próbálkoznak.
FAZ
Németországban lényegesen alábbhagyott a Kelet-Európából kiinduló bevándorlási hullám és ez gondot okoz a német gazdaságnak. A berlini Statisztikai Hivatal friss adatai szerint tavaly 357 ezerrel többen vándoroltak be az országba, mint amennyien elhagyták azt. De a különbség egy évvel korábban még csaknem kétszer akkora volt. A visszaesés elsősorban abból ered, hogy kevesebben jönnek Magyarországról, Csehországból, Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából. Számuk 2018-ban 124 ezerre csökkent, szemben a 2017-es 268 ezerrel. A titok nyitja a keleti demográfiai helyzet. Ezért a német kormánypártok azt fontolgatják, hogy megkönnyítik a munkavállalást 3. országok polgárai számára. Az elmúlt évben máris a korábbinál 50 ezer több ilyen vízumot adtak ki, összesen 266 ezret, főként macedónoknak és albánoknak, de igazából már ott sincs elég munkáskéz. A többiek főként kínaiak, indiaiak, illetve amerikaiak.
