A totális tudathasadáson túl immár az értelmetlenség sem probléma az állampárt számára. Az uniós választások előtti „tájékoztató” kampánnyal nem csupán saját magukat köpik szembe, de a józan észt is.
Bár Magyarország 15 éve az EU tagja, a kormány folyamatos hazugságcunamija miatt érdemes tisztázni: az Uniónak három meghatározó szervezete van – a Parlament, a Tanács és a Bizottság –, ám ebből döntési jogköre kizárólag a Parlamentnek és a Tanácsnak van. A Bizottság nem hozhat a tagállamokra érvényes szabályokat, kizárólag javaslatokkal élhet a másik két szervezet számára. És nem ár észben tartani: Magyarország – és dedikáltan a Fidesz – mindhárom testületben jelen van.
Innen próbáljuk megérteni a Soros-Juncker plakátokat, a „Brüsszel”, vagy az Európai Bizottság elleni uszítás értelmét.
Juncker politikai munkásságát – akár luxemburgi pénzügyminiszterként, akár bizottsági elnökként – lehet méltatni, lehet kritizálni. Azt azonban érdemes észben tartani, hogy jobboldali politikus, aki az Európai Néppárt 2014-es győzelmével került a Bizottság élére. Olyannyira, hogy négy éve még egészen más plakátokat gyártott a Fidesz: „Juncker for president” – olvasható a Deutsch Tamás előtti szöveg. Sőt, a győzelem és Juncker megválasztását követően Szájer József kijelentette: „nem Juncker úrral van gond, hiszen Orbán Viktorkifejezetten jó személyes viszonyt ápol vele.”
Nem bizony: Orbánnak azzal volt problémája, hogy az Európai Parlament, és nem a kormányfőket tömörítő Tanács választja meg a bizottsági elnököt. Utóbbi csak jelölt, a képviselők – többségükben jobboldaliak – pedig megszavazták saját pártjuk tagját.
Nem tudjuk pontosan, mit remél Orbán a Junkcer elleni hergeléstől, elvégre a luxemburgi bizonyosan nem lesz ismét bizottsági elnök. Helyette a Néppárt – Orbánnal egyetemben – Manfred Webert jelöli a posztra. Aki megszavazta a magyar kormánnyal szembeni 7-es cikkely érvénybe léptetését, és sosem rejti véka alá Orbánnal szembeni ellenérzéseit.
Vagyis borítékolhatóan Juncker eltűnik, és jön helyette egy ugyancsak jobboldali, néppárti politikus, hasonló fenntartásokkal Orbán autokráciájával szemben. A százmiliós plakátkampánnyal tehát a távozóba rúg bele hazugságaival az állampárt.
De miért uszít az Európai Bizottság ellen hazugságokkal a kampány, néhány héttel az EP-választások előtt? A Bizottság vezetését – mint látjuk – a Parlament választja, a testület biztosait pedig a nemzeti kormányok delegálják. Vagyis a Fidesz embere – épp Navracsics Tibor – ott ül a Bizottságban, ahogy az EP-ben képviselői és a Tanácsban személyesen Orbán. Nincs olyan ügy, kérdés, döntés, amelyben ne venne részt Magyarország, az állampárt vagy személyesen a miniszterelnök.
Ennek ellenére a szokásos démonizálással – Sorossal és a menekültekkel – igyekszik kompromitálni az egész Európai Uniót Orbán és sleppje. Vállalva az állami szintre emelt összeesküvés-elmélet és hazugságáradat miatti nemzetközi felháborodást.
A tudathasadást tovább cifrázza a lakájsajtó, amely kizárólag a Néppárttól jelentősen jobbra álló, EU-ellenes pártoknak drukkol, miközben teli torokból ekézi a konzervatív politikusokat – akik, ugye, Orbánt is a soraikban tudják.
Nem számít a józan ész, nem számít a hazugságok cáfolata. Hiszen a Fidesz világában, ahol kizárólag angyalok és démonok léteznek, nincs helye a gondolkodásnak, a racionalitásnak. A Jó (Orbán) és a Rossz (mindenki más) gigászi csatájában bármit lehet mondani annak, aki mindezt lelkesen elhiszi. Pontosabban – ahogy ezzel a Fidesz tisztában van – aki hisz Orbánban, annak mindegy, mit mondanak. A lényeg, hogy az adóforintok jó, vagyis baráti zsebbe kerüljenek.
