• Orbán Viktor jól meglátta, hogy milyen politikai és gazdasági érdekek nyújtanak neki védelmet a felszíni nyugati bírálatokkal szemben, bár a CDU új elnök asszonya most azt mondta, hogy nem lehet szó nélkül hagyni a magyar demokrácia állapotát
• Az európai konzervatívok és szociáldemokraták úgy gondolják, hogy Salvini felsült a Populista Internacionálé tervével, de ha a liberálisok megtámogatják, könnyen Vestager lehet a befutó a Bizottság következő elnökeként a két nagy pártcsalád jelöltjével szemben
•Nem tud mit kezdeni Ady Endrével a mai Magyarország, ahol a romák a társadalom érinthetetlen kasztját alkotják
Nemzetközi sajtószemle, 2019. február 7.
Yahoo/AFP
Eldőlt, hogy a jövő héten Budapestre jön az amerikai külügyminiszter. A hírt a Fehér Ház jelentette be, és a francia hírügynökség az utazást annak jeleként értékeli, hogy az Egyesült Államok a viták után igyekszik kiépíteni a kapcsolatokat a nacionalista Orbán Viktorral. Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó közölte, hogy találkozott Szíjjártó Péterrel, és olyan kérdéseket vitattak meg, mint a védelmi együttműködés, az energiahordozók beszerzési forrásainak bővítése, a rosszindulatú orosz befolyás ellensúlyozása, valamint a sziklaszilárd NATO-elkötelezettség fenntartása. Jelezte, hogy ezek a témák lesznek napirenden az USA idei politikájában, valamint Pompeo magyarországi megbeszélésein is.
A Trump-kormányzat hajlandó együttműködni Orbánnal, akit Obama erősen mellőzött, ám a politikus néhány húzása bosszantja a mostani washingtoni vezetést is. Így a State Department bírálta, hogy Magyarország Moszkvának és a nem az USÁ-nak adott ki két feltételezett orosz fegyverkereskedőt. Ugyancsak csalódottan kommentálta, hogy a CEU kénytelen nagyrészt Bécsbe települni.
Guardian
Orbán Viktor átlépte az összes vörös vonalat és senki sem állította meg. Még a hetekig tartó tüntetések is hiábavalóak voltak, a kormányfő láthatóan élvezi az unió támogatását, ami megvédi a bírálatoktól. Így értékeli a helyzetet vendégkommentárjában egy Berlinben dolgozó magyar újságírónő. Diseri Dóra rámutat, hogy sok magyar még mindig kívülről várja a megváltást, azaz, hogy európai politikusok, vagy EU-intézmények nyomást gyakorolnak a miniszterelnökre. De nem jött senki, még Merkel sem. Inkább elfordította a tekintetét, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy szemet hunyt a magyarországi demokrácia visszacsúszása fölött. A CDU-nak egy sor kérdésben szüksége van a Fidesz támogatására, Brüsszelben és Németországban egyaránt. Azon felül kitapintható a rokonszenv a magyar párt és a CSU között. A berlini kormánykoalíció változatlanul törékeny, ezért nem kockáztatja meg, hogy élesebben bírálja Orbánt és a politikáját.
Ám alighanem még fontosabbak a gazdasági szempontok. A nagy német autógyárak számítanak a politikai stabilitásra, valamint a kedvező kétoldalú kapcsolatokra, hogy profitot termeljenek a magyar üzemekben. Bár az nagyon nagy kérdés, hogy ki fog ott dolgozni, mivel a tömeges kivándorlás folytán nagy a munkaerőhiány. Erre találta ki a magyar kormány a rabszolga törvényt, ami azután kiváltotta az utcai megmozdulásokat. De a lényeg, hogy a Fidesz továbbra is maradhatott a Néppártban, minden jogsértés dacára. És mindaddig fölöttébb rugalmasak lesznek a vörös vonalak, amíg Orbán extra helyeket szavatol Strasbourgban az EPP számára,továbbá gondoskodik vonzó ügyletekről a német autós cégek számára. Így mindenki számára világos, hogy milyen gazdasági és politikai érdekek pajzsa mögött tudja megvédeni magát a magyar vezető bármiféle komoly bírálattól. Az eredmény az, hogy továbbra is, minden akadály nélkül a nemzeti populista zászlóvivő szerepében léphet fel az európai választások előtt, saját illiberális demokráciáját hirdetve.
https://www.theguardian.com/commentisfree/2019/feb/06/viktor-orban-crossed-red-lines-hungary-eu
Süddeutsche Zeitung
A német kereszténydemokraták új elnökasszonya fontosnak nevezte, hogy ne hagyják annyiban a Kelet-Európában tapasztalható kedvezőtlen fejleményeket, így a magyar és a lengyel jogállam leépítését. Ám 30 évvel a fal lebontása után arra is figyelmeztetett, hogy a Nyugat részéről hiba, ha fölényeskedve lép fel, mert a Szolidaritás, II. János Pál és a magyar határnyitás nélkül nem lehetett volna elérni a német újraegyesítést. Márpedig ezért köszönet jár a térség lakóinak. Kramp-Karrenbauer Brüsszelben tett bemutatkozó látogatást és arra szólított fel mindenkit, hogy védjék meg a demokráciát és az Európa-tervet a populistáktól.
Jelezte, hogy az európai választási kampányban a biztonságra és a migrációra kívánja helyezni a hangsúlyt, ideértve hogy jobban meg kell védeni a külső határokat, mert meg kell őrizni a schengeni vívmányokat. Kifejtette, hogy a bevándorlás továbbra is az egyik legnagyobb kihívás lesz kontinensen. Fontosnak nevezte a közös védelmi politikát, amely elvezethet akár az európai hadsereg felállításához is. Ám óvott attól, hogy a szoros gazdasági kapcsolatok miatt bárki véglegesnek tekintse a békét a földrészen.
Sürgette, hogy mindenki határozottan és félelem nélkül, minden kishitűséget és csüggedtséget elhagyva álljon ki Európa mellett. Fontosnak minősítette, hogy az EU a polgárok érdekeit szolgálja. Mint mondta, az unió sikere azon múlik, hogy mennyire erősek az egyes nemzeteket összetartó kötelékek.
https://www.sueddeutsche.de/politik/cdu-kramp-karrenbauer-bruessel-eu-1.4318605
Economist
A hetilap legtekintélyesebb véleményrovata a Bizottság versenyjogi biztosát ajánlja Juncker utódjául, ám hogy Vestager elnyerhesse a tisztséget, ahhoz a liberálisoknak fel kellene sorakozniuk mögötte. A dán politikusnő nem fél attól, ha hatalmas ellenfelekkel kerül szembe: éppen most hiúsította meg a két nagy vasútgyártó óriás, az Alstom és a Siemens összeolvadását. Lenyomta az Apple-t, gigabírságot vetett ki a Google-ra és átkutatta a kipufogógáz-botrány kapcsán gyanúba került német autógyárak irodáit. Pontosan ezért lenne remek a Bizottság élén, hiszen független és tehetséges. A mindenkori államot a szabályok védelmezőjének és érdekcsoportok korlátjának tekinti.
Hogy győzni tudjon, ahhoz fel kell törni az európai konzervatívok és a szociáldemokraták összefogását, de most erre kedvező alkalom kínálkozik. A két nagy pártcsalád tagjai közül ugyanis nagyon sok bajban van odahaza. Bőven lehet, hogy elvesztik a többséget Strasbourgban. A liberálisok viszont feljöhetnek a 2. helyre, főleg ha szövetkeznek Macronnal. Annál is inkább, mivel a riválisok törököt fogtak a saját jelöltjeikkel. A néppárti Weber elfogadhatatlan a liberálisok és a zöldek számára, mert roppant elnéző a tekintélyelvű Orbán Viktorral. Márpedig külső támogatás nélkül a bajor politikus nem számíthat sikerre. Sőt, még az is lehet, hogy másra cserélik le. Ugyanakkor a baloldali Timmermans mellé várhatóan még saját (liberális) kormánya sem áll oda. Ez még inkább növeli Vestager esélyeit. Csak éppen mindezidáig nem lépett szövetségre az En Marche és a liberális frakció, és a dán miniszterelnök aligha pártolja saját honfitársa ügyét.
Nagy szégyen volna, ha a dán biztos a partvonalon végezné. A liberálisok egyfolytában arról beszélnek, hogy helyre kell állítani a bizalmat ezekben a populista időkben. Vestager jóvoltából volna esélyük, hogy ők adják a Bizottság következő elnökét, olyasvalakit, aki hisz a szabályokban. Ha nem képesek közösen cselekedni, lehet, hogy nem is lesz több esélyük rá.
Bloomberg
Az unió régi gárdája elhessegeti, hogy az olasz miniszterelnök villámgyorsan létre akarja hozni a nacionalista pártok szövetségét az EP-választások előtt. Salvini képtelen volt megnyerni az ügynek Orbán Viktort, vagy a lengyel PiS-t – mondta az Európai Néppárt főtitkára. Hozzátette, hogy a politikus felőlük folytathatja cirkuszolást a földrészen, cseppet sem valószínű, hogy össze tudnak állni az érintett pártok. Azt azonban nem lehet kizárni, folytatta, hogy frakciót alakítanak Strasbourgban, mert apparátus és pénz kell nekik. Jelezte egyúttal, hogy a kampányban az EPP nem a megosztást szorgalmazza az EU hívei és ellenfelei között, inkább a pártcsalád elmúlt ötévi eredményeit igyekszik kihangsúlyozni.
A szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltje hasonló húrokat pengetett és elítélte a Fidesz, a lengyel Jog és Igazságosság, valamint az olasz Liga megosztó irányvonalát. Timmermans úgy fogalmazott, hogy a nacionalisták nagy formát futnak, ha rombolni kell. Mint egy rossz gyerek, aki tönkreteszi a játékait. Ám arra képtelenek, hogy alkossanak, ám az emberek előbb-utóbb rájönnek a trükkre.
New York Times/Reuters
Mivel a populisták megerősödtek több EU-tagállamban is, diplomaták szerint egyre nehezebb, hogy az unió közös állásfoglalást tudjon kiadni a különféle külföldi válságok ügyében. Ennek példája, hogy Magyarország, amely az olaszokkal együtt hevesen ellenzi az európai bevándorlási politikát, megakadályozta az Arab Ligával tervezett közös nyilatkozat közzétételét, mert a tervezet utalt a Budapest által elutasított ENSZ migrációs egyezményre.
Egy felelős brüsszeli forrás az esetről azt mondta, hogy a hónap végén esedékes csúcstalálkozót hosszú hetek munkájával készítették elő, és a magyar fellépés egyszerűen értelmetlen. Hozzátette, hogy a közép hatótávolságú nukleáris rakéták kapcsán olyan államok kerültek egymással szembe, akik tagjai, illetve nem tagjai a NATO-nak. Azon kívül az olasz kormány teljes káoszt mutat, de a lényeg, hogy egyre inkább minden tag a maga szekerét igyekszik tolni. Márpedig ez fenyegeti a szervezet szerepét a világpolitikában. Vagy ahogy egy uniós követ megfogalmazta: baj van a gépházban.
Ráadásul az EP-választások tovább súlyosbíthatják a helyzetet, mivel a nagy pártok szigorúbb álláspontra helyezkedek Brüsszelben, hogy jó benyomást keltsenek odahaza. Úgy hogy bizonyos kérdésekben napokig egyeztetnek, még a hét végeken is, éjszakába nyúlóan egyeztetnek a szakértők, ám utána egyszer csak jön egy nemzeti politikus és mindent megvétóz. És ezen már a Berlin-Párizs tengely sem tud mindig segíteni. Az pedig nem jó az EU diplomáciai törekvései szempontjából, ha kívülre is láthatóvá válnak a belső törésvonalak. Sokat lendítene a dolgokon, ha külpolitikai kérdésekben bevezetnék a többségi szavazást, de ahhoz a tagállamoknak fel kellene adniuk a vétójogukat.
https://www.nytimes.com/reuters/2019/02/06/world/europe/06reuters-eu-foreignpolicy.html
Washington Post
Az újság egyik szemleírója úgy látja, hogy az unió helyzetéről tartott beszédében Trump a határkerítés nem létező problémájára összpontosított, ahelyett, hogy a tényleges gondokkal foglalkozott volna, épp ezért az újságíró megírja, hogy meglátása szerint miként kellene megoldani a szóban forgó bajokat. A tekintélyelvű populizmus kapcsán megállapítja, hogy az elnök fontos lépést tett az irányzat feltartóztatására, hiszen együttműködik a szövetségesekkel Maduro törvénytelen venezuelai rendszerének megbuktatására. Ám közben bátorítja a demagógokat, akik támadják a demokráciát a többi közt Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban.
Még ennél is rosszabb, hogy odahaza aláássa a demokráciát, aminek az lett a következménye, hogy a Freedom House a minap rontott az ország besorolásán. Az Egyesült Államok egymaga nem képes megfordítani a populista hullámot, de megindíthatja a folyamatot, amennyiben felelősségre vonja Trumpot - vagy úgy, hogy alkotmányszegési eljárást indít ellene, vagy pedig úgy, hogy a politikus jövőre kikap a választáson. Akárki is követi, hirdetnie kell az emberi jogokat és a demokráciát, ahogyan azt a korábbi elnökök tették, és nem csupán Venezuela kapcsán.
NZZ
A magyarok szomorúan emlékeznek Ady Endre zsenijére a költő halálának 100. évfordulóján, mert a mai Magyarországon szívesen eltakarítják az útból a történelmileg nehezen kezelhető személyiségek szobrait. Ily módon az Ady-emlékünnepségek is arra figyelmeztetnek, hogy több tisztességre és nyíltságra van szükség. Így foglalja össze a helyzetet Wilhelm Droste, a Budapesten élő német irodalomtörténész. Mint rámutat, az ország 1989 óta látványos sikerekkel tudta feltartóztatni a történelmet, illetve erőnek erejével visszaforgatni azt. A jelenlegi politika pedig különösen szenvedélyesen és látványosan űzi ezt a sportot.
Az állami rádió minden nap ünnepli az 1. világháború valamelyik hőstettét. A Kossuth téren a hatalom parancsára módszeresen visszaállítják a 30-as évek képét, amikor is Horthy vezérletével a hitleri Németország oldalára manőverezte magát az ország. Gondosan eltörlik az 1918 után időszak viharos eseményeinek nyomait. Lásd Károlyi, de még inkább Nagy Imre emlékművének áthelyezését. Az Orbán-kormány szívesen hivatkozik 56-ra, de mivel az egykori miniszterelnök kommunista volt, el kell tűnnie. Minden ünnep a napvilágra hozza e kis nemzet nyomorát. Áll ez az Ady-évfordulóra is, mivel a szerző sok műve minden további nélkül időszerű, tekintve a napi politikát. Ám azt jelzi, hogy a magyar történelem kizárólag hátranéz és csupán nagy ritkán tekint előre.
Ady szuverenitása máig hat: a reakciós jobboldalt bátran és nyílt sisakkal támadta, a baloldali és liberális barátokat folyamatosan lezárta. Így világítótorony lett mindazok számára, akik keresik a helyüket. A nagyvilág semmit sem tud róla a nyelvi korlátok miatt, de sajnos, a mai Magyarországot is a feledés sújtja. És ez most nem a legjobb időszak, hogy a magyarok magukra maradjanak Adyval. Mert ő pontosan tudta, milyennek kellene lennie egy korszerű és boldog országnak. Ez szomorú aktualitást ad neki, noha szívesen lemondott volna róla.
Die Zeit
A lap úgy mutatja be a miskolci Ambédkár iskolát, hogy az Európa páriáit, a romákat szolgálja. Érettségit is ad, ily módon ajtót nyit az egyetem felé, egy olyan országban, amelyben minden 100 roma fiatal közül csupán egy jut el a felsőoktatásba, és amelyben akkora a cigányellenesség, hogy azon már senki sem csodálkozik. A két vezető, Derdák Tibor és Orsós János a szegénységgel, a gyűlölettel és a kirekesztő hivatalos politikával szemben igyekszik nyerni, mert hisz a küldetésében. Talán azért, mert az épp olyan valószínűtlen, mint a kettejük barátsága és szövetsége, hiszen teljesen eltérő környezetből érkeztek. Már sok iskolát alapítottak,és bár azok közül jó párat fel is kellett adniuk, de a cél ugyanaz maradt. Az utóbbi 10 évben kb. 100 gyerek tudott leérettségizni ezekben az intézményekben, miközben a statisztika az mutatja, hogy ez minden 20 roma gyerek közül csak egyetlenegynek sikerül. Ami megint csak tragédia, mert anélkül csupán álmodhatnak arról a másik világról, amelyben a teljesítmény többet számít, mint a bőr színe. Merthogy ez egy osztálytársadalom, és a romák vannak legalul – mondja Derdák.
Az iskola arra a reményre épül, hogy a képzéssel ki lehet emelkedni. És hogy ez minden kicsinek sikerülhet, ha megfelelőek a körülmények. Másutt a gyerekek inkább azt tapasztalták, hogy ne kérdezzenek egyáltalán. A szegregált intézményekben a roma tanulók gyakorta analfabéták. Miskolc és környéke sokszor a nyomort nyújtja a romáknak, nem egy esetben a fiataloknak sem marad más vigasz, mint a drog, amely olcsóbb, mint a sör. A Fidesz-politikusok sem azon vannak, hogy a roma gyerekekből diplomások legyenek. Derdák nagy hibának tartja a közmunkát, mert az elcsábítja gyámolítottjait a tanulástól. Mindez megteszi a maga hatását, az iskola az utóbbi években elvesztette diákjainak háromnegyedét.
Ám Magyarország többi részét nem érdekli a gettók nyomorúsága. A telepek egyre nagyobbak és mind jobban bezárulnak az ott élők számára. Az Ambédkár iskolában, ha végképp elfogy a pénz, a két vezető bedobja a saját fizetését. Tavaly ez háromszor fordult elő. Derdák mégis úgy fogalmazza meg a gondokat, hogy a mai Magyarországon nem a pénz vagy a recept hiányzik, hanem az akarat. És ez így is marad, teszi hozzá.
https://www.zeit.de/2019/07/bildung-ungarn-schule-ghetto-roma-jugendliche
