Nem viccelnek. 

Megy az időhúzás és a kétségbeesett megoldás-keresés. Rájöttek, amit mindenki látott évek óta: mégsem ez az évszázad üzlete, kivéve, ha téged Vladimir Putyinnak hívnak.

Pénteken Süli János a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter tartott sajtótájékoztatót, amiből nem derült ki semmi. Pontosabban de: az, hogy nem történik semmi Paks2 körül, ami arra utalna, hogy valóban meg fog valósulni az orosz gigahitelből (10 milliárd euró) finanszírozott, az EU-val nagynehezen lezsírozott, de korrupciós ügyektől és biztonsági kockázatoktól (olyan geológiai törésvonalon akarják fölépíteni ahol sem az uniós, sem az orosz szabályok szerint nem épülhetne atomerőmű) hemzsegő projekt.

A 444 összefoglalója a sajttájról kárörvendően állapítja meg: Süli János elődje, aki szintén János (csak Lázár) öt évvel ezelőtt azt ígérte, hogy 2023-ra már üzemelhet az első új blokk.

De nézzük, mi derült ki:

• Süli János nem tudja, hogy mikorra lesznek készen a új paksi atomerőművi blokkok tervei;
• ha egyszer egyáltalán készen lesznek, akkor onnan számolva 92 hónap (több mint hét és fél év) múlva lehet készen az első blokk, de ez a lehető legfeszesebb, elméletileg még lehetséges forgatókönyv;
• Süli olyan tervet szeretne leadni a hatóságnak, ami biztosan megfelel a követelményeknek, mert a soha be nem fejeződő, vagy éppen félbehagyott építkezés a legdrágább a világon, és a biztonságos kivitelezés a legfontosabb szempont;
• a magyar kormány nem teljesíti az oroszok igényét az építkezés mihamarábbi elkezdésére, annak ellenére, hogy a Roszatom vezetése tavaly több nyilatkozatban is sürgette a munkát, 2019 októberében akarták volna elkezdeni az alapozást;
• tárgyalnak az orosz kormánnyal a gigahitel feltételeinek átírásáról; (a most hatályos változat szerint 2026. március 15-én kellene elkezdeni törleszteni az óriási orosz hitelt);
• Varga Mihály pénzügyminiszter hamarosan Moszkvába utazik, hogy a halasztásról megállapodjon, és csak akkor kelljen elkezdeni törleszteni, ha már tényleg készen van legalább az egyik új blokk.
• Az előkészítésre 10 darab számla keletkezett; ezeket az orosz állam kifizette a Roszatomnak, a 444 szerint a pénz nem is járt Magyarországon. (A magyar államnak ráért volna 2026-tól kifizetnie ezt a pénzt az orosz államnak, de nem várt a kormány, hanem már el is küldte a pénzt Moszkvába, így egyelőre senki se tartozik senkinek.)

Hogy mi épül meg akkor Paks2-ből? A minisztert a sajtótájékoztatóján 

„egy munkásokat kiszolgáló étterem és a hozzá tartozó konyha építését is kilátásba helyezte a közeljövőre vonatkozóan, illetve emlékeztetett, hogy Paks úthálózatának felújítása és bővítése is továbbra is napirenden van”, illetve a kalocsai új Duna híd is megépül.

Süli János a 444 beszámolója szerint abból az alkalomból tartott sajtótájékoztatót, hogy az OECD atomenergetikai ügynöksége megjelentetett egy tanulmányt arról, hogy atomerőművekre továbbra is szükség van, és ezek jól kiegészítik egymást a megújulókkal. Tegyük hozzá az igazság kedvéért: Süli János narratívájában fel se merült, hogy az atomerőművet nem építik fel, sőt, a sajtótájékoztató egy pontján Süli azt mondta, hogy felmehet az áram ára, és ha külföldről veszünk áramot, akkor "a kitettség a lakosság olcsó ellátását bármikor megingathatja", és ezért is "elkerülhetetlen a paksi beruházás". Tavaly egyébként a magyarországi áram 31 százaléka érkezett külföldről, és Süli szerint ez veszélyes, mert az import aránya egyre magasabb.

Vonjunk le pár következtetést:

1. Nem történik semmi Paks2-ügyben, a magyar kormány belátta, hogy rossz üzletet kötött és húzzák az időt. Nem tudni, mikorra épül meg az atomerőmű, de minden egyes manővere a kormánynak arra irányul, hogy ne kelljen megépíteni. Az oroszok közben gyatra minőségű tervekkel és diplomácia nyomásgyakorlással bombázzák az Orbán-kormányt.
2. Az időhúzás és ez az egész atomkaland azért igen sokba kerül a magyar adófizetőknek: évente százmilliókba kerül az orosz kölcsön törlesztése. Az orosz euróhitel kamata 3,95-4,95%, miközben Magyarország 1,9 százalékos kamatra tud fölvenni euróhitelt a nemzetközi pénzpiacon. Széll Bernadett kérdéseire adott kormányzati válaszokból kiderült, a drága és fölösleges orosz hitelt ennek ellenére elkezdtük lehívni oly módon, hogy a felvett hitelrészleteket azonnal visszatörlesztjük – mégpedig a sokkal olcsóbb pénzpiaci hitelből.
3. Süli János gyakorlatilag bevallotta, hogy az eredeti elképzelés már rég bedőlt. Ugyanis most hatályos változat szerint 2026. március 15-én kellene elkezdeni törleszteni az óriási orosz hitelt, az erőmű pedig biztosan nem lesz kész addigra. Elvileg az ott termelt áram árából fizetett volna az ország az oroszoknak.
4. Nem tudni, hogy Varga Mihály tárgyalásainak mi lesz az eredménye. Ha az oroszok engednek, akkor is bizonyosan „kérnek valamit majd egyszer cserébe”.

(Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament konyhájában, 2018 nők napja)