- Németország elnöke szerint Orbán Viktor sületlenségeket beszél, viszont megkérdőjelezi a demokráciát.
- A finn konzervatívok egyik vezetője azt szorgalmazza, hogy az Európai Néppárt mielőbb intsen búcsút a magyar kormánypártnak.
- Fukuyma: a magyar kormányfő nemzetfelfogása kirekesztő jellegű és Orbán számára Putyin barátsága fontosabb, mint Merkelé.
A német államfő antidemokratikus törekvéseket vetett Orbán Viktor szemére. Steinmeier Münchenben azt mondta, hogy illiberális demokrácia nem létezik, a fogalom önmagában ellentmondást takar, hiszen a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia. A politikus közvetve a lengyel kormányt is bírálta, mondván, hogy a tekintélyelvű vezetések első lépésként gyakran korlátozzák a bíróságok függetlenségét, visszaszorítják az alapjogokat és a jogállami normákat. Ám név szerint csak a magyar kormányfőt említette. Egészen pontosan úgy fogalmazott: egyes országokban kétségbe vonják a liberális demokráciát és a jogállamot, ám aki ezt nem hiszi, az olvassa el Orbán tusványosi beszédét.
A német törvényhozás korábbi elnöke szerint leginkább a magyar és a lengyel példa mutatja, milyen nagy és veszedelmes a jobboldali-populista kísértés, a nacionalizmus újbóli felemelkedése, az igény a gyors és egyszerű megoldások iránt. A német egység napja alkalmából írott cikkében azonban Wolfgang Thierse felhívja a figyelmet, hogy Kelet-Németország nem sodródhat ebbe az irányba, ezt a liberális demokrácia érdekében meg kell előzni. Az ország keleti fele persze még jócskán el van maradva a nyugati területektől, ami csalódást és dühöt eredményez, de itt a lényeg ugyanaz, mint ami egész Európában: veszélyben van a liberális, jogállami demokrácia. Éppen ezért nem csupán gazdasági lépéseket kell tenni az életszínvonalbeli-fejlettségi különbségek eltüntetésére, hanem szükség van demokratikus meggyőzésre is, hatni kell az érzelmekre, a megértésre, mert csak akkor lehet sikeres az újraegyesítés.
A korábbi finn kormányfő azon van, hogy az Európai Néppárt a hónap 2. felében esedékes tanácskozásán igenis vitassák meg a Fidesz tagságát. Stubb, aki a pártcsalád strasbourgi frakcióvezetője riválisaként pályázni kíván a Bizottság elnöki tisztére, mégsem Webert, hanem Orbán Viktort tekinti fő politikai ellenfelének. Azt mondja, mindenkinek színt kell vallania az illiberális demokráciával kapcsolatban, tehát hogy melyik oldalon áll. És tiszteletben kell tartani a szabályokat. Épp ezért azért kampányol majd, hogy őrizzék meg a liberális nemzetközi rendet, benne olyan értékekkel, mint a nyíltság és a jogállam, amit azonban Franciaországtól Lengyelországig egyre inkább támadnak a feltörekvő euroszkeptikus erők. Úgy fogalmaz, hogy azért kel barikádra, mert szeretné megvédeni az európai életformát.
A politikus a lap szerint régi idők maradványának tűnhet, hiszen a konzervatívok mind inkább jobbra tolódnak, válaszul a populista, migránsellenes pártok nyomulására. EU-párti politikusként szövetségesének tekinti Macront a Brüsszel-ellenes nacionalistákkal szemben, függetlenül attól, hogy a francia elnök nem jobboldali. Kijelentette: Salvinival szemben pl. mindenképpen az államfő mellé állna. A küzdelemben jól jön neki, hogy közvetlen tapasztalatai vannak neki Finnországból, miként kell ártalmatlanná tenni az euroszkeptikus erőket. Mint mondta, az Igazi Finneket halálra simogatták, ezt a taktikát azonban nem alkalmazná Orbánnal és annak populista szövetségeseivel szemben. Ugyanakkor közölte, hogy a lengyel PiS vagy az olasz Liga csak a testén keresztül csatlakozhatna az EPP-hez.
Alexander Stubb arról tájékoztatta az Európai Néppárt vezetését, hogy ha ő lesz a konzervatívok jelöltje a Bizottság élére, akkor azért kíván dolgozni, hogy enyhítsenek a felesleges ellentéteken a Kelet és Nyugat, illetve az Észak és Dél között. A politikus, aki várhatóan ma jelenti be indulását, úgy fogalmazott, hogy határozottan meg kell védeni az EU értékeit, azok ideológiai DNS-ét az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállam és az emberi jogok tisztelete alkotja. Megfigyelők úgy értékelik, hogy Stubb azért írta meg levelét, mert szeretne elhatárolódni Webertől, aki megszavazta a jogállami eljárás kezdeményezését Magyarország ellen, de azt is jelezte, hogy nem tesz lépéseket az EPP-ben a Fidesz eltávolítására. A finn egyébként nemrégiben az Európai Befektetési Bank alelnöke lett, de most azt közölte, hogy öt hétre felfüggeszti a poszt ellátását, mert kampányolni kíván. A Néppárt a jövő hónapban, Helsinkiben tartandó kongresszusán határoz a Spitzenkandidatról.
A világhírű politológus, Fukuyama úgy látja, a populista magyar kormány ma minden ideológiai különbség ellenére közelebb érzi magához Oroszországot, mint a liberális Németországot. Az elemző majdnem két évtizede meghirdette a liberális demokrácia győzelmét, ám legújabb könyve arról tanúskodik, hogy szerinte mára romokban hever a rendszer – az identitáspolitika miatt. Utóbbi azt jelenti, hogy az emberek etnikai, faji, nem vagy vallási megfontolások alapján határozzák meg viszonyukat a politikához. Orbán Viktor pl. azt mondja, hogy a nemzeti hovatartozást szempontjából az a döntő, része-e valaki a magyar etnikumnak vagy sem. Márpedig ez kizáró jellegű, hiszen nem férnek bele mindazok, akik ugyan az országban élnek, de nem magyarok. Ezzel szemben Franciaországban aki elfogadja a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, az francia. Amerikában ugyanezt jelenti, ha bárki tiszteletben tartja az alkotmányt, a jogállamot és az egyenlőség elvét, amit a Függetlenségi Nyilatkozat fogalmaz meg.
Fukuyama úgy gondolja, hogy napjainkban a liberális demokráciáknak, amelyek de facto multikulturálisak, ha fenn akarnak maradni, a hitvallásra kell építeniük, szemben a vérre alapozó nemzeti identitással. A populisták lázadnak a globalizáció ellen, részben az egyenlőtlen gazdasági következmények, részben a nemzeti identitást ért fenyegetések miatt, utóbbiak oka a migráció. A szerző arra is kitért, hogy a liberálisoknak az egyéni jogokat kell védelmezniük a csoportok igényeivel szemben, már ha hűek akarnak maradni az elveikhez.
Egy Egerben dolgozó anyanyelvi angoltanár úgy véli, vaklárma a kelet-európai fasizmussal riogatni, mert szó sincs arról, hogy Orbán Viktor vagy a PiS miatt a térség tekintélyelvűségbe csúszna át, bármennyire is állítsák ennek ellenkezőjét bizonyos körök, ideértve az EP közelmúltban hozott határozatát is. Vannak ugyan errefelé illiberális vonások, ám a politikai rendszer teljesen más, mint Nyugaton, és nem igaz, hogy javában haladna az autokrácia felé. Igen tanulságos Orbán esete, őt az európai baloldal szörnyetegnek tekinti. Tény, ami tény, valóban mutat illiberális hajlamokat, de ez még nem jelenti azt, hogy Budapestből Duna-menti Moszkva lett. A választásokon keményen harcoltak a pártok, a nyilvános tiltakozásokat nem nyomják el. Az internet még szabad fórumot nyújt a vitához. Az ellenoldal azonban hajlik arra, hogy megfeledkezzen a tényekről. Pl. hogy a kormánynak milyen nagy szerencséje van az ellenzékkel.
A lengyel fejlemények szintén túlzott reakciókat váltottak ki. Egy lapon emlegetni a lengyeleket és a magyarokat, illetve az igazán tekintélyelvű rezsimeket, nemcsak, hogy helytelen, hanem árthat a liberális intézmények terjedésének a világban. Japánban pl. a Liberális Demokrata Párt több mint 50 éve hatalmon van, mégsem mondjuk, hogy autoriter, egypártrendszerrel van dolgunk. A kelet-európai nemzetek érzékenyek a szuverenitás kérdésében, így nem meglepő, hogy Budapest és Varsó gyanakodva nézi az EU túlterjeszkedését, illetve a tömeges migrációt. Nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy az aránytalan kritikák oka pontosan a bevándorlás elutasítása Orbán és Kaczynski részéről. És hogy a tekintélyelvűség vádja azért merül fel, mert szembemennek Brüsszellel. Van ok aggódni Kelet-Európában a liberalizmus állapota miatt, de az euroszkepticizmus vagy migráció-ellenesség még nem bizonyíték a lopakodó fasizmusra. Ha a régióban választani kell a nemzeti függetlenség és a liberális demokrácia között, sokan az utóbbi mellett tehetik le a garast. Ne kényszerítsük őket döntésre!
Az újság felfigyelt Kocsis Máténak arra a kijelentésére, hogy Soros György, aki a Fidesz frakcióvezetője szerint súlyos pszichopata, hálózatán keresztül utcai provokációkra készül Magyarországon, bár részleteket nem árult el. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy az amerikai milliárdos, akit Orbán Viktor az állam ellenségének minősített, támogatja a nyílt társadalmat segítő civil szervezeteket. A miniszterelnök azzal vádolja, hogy meg akarja változtatni a földrész nemzeti és vallási jellegét, ezért a muzulmánok tömeges bevándorlását szervezi. A hatalom tavaly plakátkampányt indított ellene, ám azt zsidó szervezetek kifogásolták az antiszemita felhangok miatt. Majd törvények születtek, hogy illegalitásba kényszerítsék azokat az NGO-kat, amelyek bírálják a Fideszt. A brüsszeli Bizottság emiatt normaszegési eljárást indított.
Az ukrán vezérkari főnök cáfolta, hogy Magyarországnak szólt volna az a hadgyakorlat, amelynek egy része a Kárpátalján, a magyar határ közelében zajlott. A manőverek aggodalmat keltettek Budapesten, mármint hogy azok nem erőpróbát akarnak-e jelenteni, miután a két ország diplomáciai vitába bonyolódott az ukrán nyelvtörvény, illetve a kettős állampolgárság kapcsán, Muzsenko azt mondta, hogy a katonákat az orosz veszély miatt rendelték ki öt napra, ideértve annak lehetőségét, hogy Oroszország Nyugat felől támadja meg az országot. Arról is beszélt, hogy nem szeretnének felkészületlenek lenni, ha netán bármi történik. Épp ezért támaszpontot építenek az Azovi-tengeren, egyben több egységet küldenek a térségbe, mivel ott egyre nagyobb a feszültség. A tábornok szerint az oroszok már odáig jutottak, hogy az ukrán kikötőkbe tartó hajókat háborgatják. Átvizsgálják, sőt visszatartják azokat. A vezérkari főnök ugyanakkor kizárta annak a lehetőségét, hogy katonai kíséretet adnának kereskedelmi járművek mellé.
