Az országgyűlés bármit megtehet, és ha ez valakinek nem tetszik, akkor az nem demokrata – nagyjából így összegezhető a Fidesz felfogása. És pontosan ez tükröződik a Stop Sorosnak csúfolt törvénytervezetben is.

A normaszöveg színvonalához igazodva: Soros György 88 éves. Sokkal valószínűbb, hogy egy meredekebbre épített lépcsővel is meg lehet állítani, nem kell ahhoz bohócot csinálni a teljes magyar népképviseletből.

A Stop Sorossal azonban nem az a legnagyobb baj, hogy felesleges - sőt!

A törvény-tervezet boncolgatása előtt felidéznénk Trócsáni László igazságügyi miniszter nemrég adott interjújának egyik kulcsmondatát: "…ma gyakori az, hogy a bíró átértelmezi a jogot vagy olyan kiterjesztő értelmezést ad egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal. Ebben az esetben a bíró átveszi a jogalkotó feladatát, és bírói kormányzással állunk szemben. … a bírói kormányzás mélyen antidemokratikus." 

Vagyis az a kormány elvárása az elvben független igazságszolgáltatással szemben, hogy szolgainak hajtsa végre a a kormány akaratát. Persze nagyon függetlenül. De maradéktalanul. Mert semmi helye az egyéni jogértelmezésnek.

Mindegy, mennyire illeszkedik ez az elképzelés a jogállamisághoz (semennyire), de legalább önmagára is érvényesnek tarthatná a Fidesz azt, ami ebből a mondatból következik: a kodifikáció során magas színvonalú, egyértelmű normaszöveg születik, ami nem ad helyet a független bírók egyénieskedő jogértelmezésének és független ítélkezésének.

Lássuk: a beterjesztett normaszöveg kiállja-e ezt a próbát? (Nagy Boldizsár, nemzetközi jogász, egyetemi tanár elemzése alapján.)

– A tervezet címe szerint a "jogellenes bevándorlást" hivatott megakadályozni. Csakhogy a magyar joganyag nem ismeri sem a jogszerű, így a jogellenes bevándorlás fogalmát sem. A "bevándorlás" fogalmát most sem definiálják.

– A benyújtott szöveg szerint "szervező tevékenységnek minősül különösen, ha az (1) bekezdésben meghatározott célból
a) Magyarország területének [schengeni] külső határ szerinti határvonalán, illetve határjelénél határmegfigyelést szervez,
b) információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad,
c) hálózatot épít vagy működtet.”

– Kérdések:

1, Mi a határmegfigyelés? Bámészkodás? Bambulás? Erős nézés előre? Milyen magatartásforma valósítja meg a határmegfigyelést?

2, Honnan lehet tudni, hol húzódik a határtól számított 8 km-es körzet határa? Mindenki tudja például Budapesten, hogy a több tucat dunai kikötő melyike minősül határnak? És ha a kikötői mólót bámuljuk, az határmegfigyelés? Vagy a budai oldalon bambulunk?

3, Mi számít tiltott információs anyagnak? Szemelvények a magyar büntetőjogból? Esetleg az alaptörvény vagy a NER közfalakra akasztott szövege? A határt átlépők jogairól és kötelességeiről való tájékoztató? Ki fogja eldönteni egy "információs anyagról", hogy sért-e a jogszabályt vagy sem?

4, Mi az a hálózat? Ki működtet egy hálózatot? A vezető vagy a tagok is? Egy civil szervezet már önmagában hálózat?

5, Amennyiben "szervező tevékenységnek minősül különösen", akkor mi minősül nem különösen, de szervező tevékenységnek? A jog nyelvében a "különösen" kifejezés az éppen felsoroltakon kívül más tevékenység oda sorolását is megengedi. A jogalkotó tehát nem nevesít a törvényben olyan magatartásformát, amelyet amúgy a jövőben büntetni szándékozik?

– Bűncselekményt követ el: "Aki szervező tevékenységet folytat annak érdekében, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyan személy részére, aki hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nincs faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott, b) a Magyarországra jogellenesen belépő vagy jogszerűtlenül tartózkodó személy tartózkodási jogcímet szerezzen."

1, A jogalkotónak valóban az a reális elvárása bárkivel szemben, hogy ránézésre döntse el azt, amire a hatóságoknak és a bíróságoknak is hónapok állnak rendelkezésükre?

2, Mi történik akkor, ha valaki segít egy olyan személynek, a hatóságok erre bekaszlizzák gyorsított eljárásban, majd hónapokkal később kiderül, hogy az olyannak mégiscsak járt a menedékjogi eljárás, sőt, valamilyen szintű oltalmazotti státuszt is kapott a magyar államtól?

3, Egy olyat nem illet meg az ártatlanság vélelme?

4, Mit jelent a "közvetlen üldöztetés"? És akkor mi a közvetett?

5, Jogszerűtlenül az országban tartózkodó személy-e az a külföldi mérnök, aki nem vette észre, hogy lejárt a tartózkodási engedélye? Ha igen, akkor az ügyvédjét börtönbe zárják, amiért segít neki újat kérni?

És még hosszan sorolhatnánk.

Mindenkinek el kell fogadni, hogy a jog nyelve nem azonos a hétköznapi nyelvvel. Egy vasárnapi ebédnél senkinek nem múlik az élete egy nem kellően pontosan meghatározott fogalmon. A jogban igen. (A a "jogos védelem" a fenti módon lenne meghatározva a a Btk-ban, egy jó ügyvéd minden gyilkosságot ezzel magyarázhatna, és minden gyilkost fel kellene menteni.) Legutóbb hasonlóan homályos fogalmak alapján akkor kellett ítéleteket hozni, amikor például azt írta a jog, hogy: "kiutazása sértené a szocialista államrendet".

Ilyen minőségű joganyagnál várja azt az igazságügyi miniszter, hogy a bíróságok ne értelmezzék, csupán szolgaian használják a jogszabályt, kiszolgálva a kormányt.