A kérdés valós, és szemben a primer, politikai hangulatkeltéssel, valódi, gazdasági összefüggés rejlik mögötte. Természetesen a politikai látványberuházásoknak is van haszna, ahogy a bevándorlásnak is.

Néhány hír az elmúlt napokból:

– Az utóbbi időben több cég is elvitte egyes termelési egységeit Magyarországról, emellett már a tervezett bővítések egy része is elmaradt a munkaerőhiány miatt - írja csütörtöki számában a Magyar Idők. 

– Óriási problémát okoz a munkaerőhiány a mezőgazdaságban – mondta szintén a magyar időknek Nagy István agrárminiszter. 

– 2018-ban 45 milliárd forintot fordít a kormány stadionépítésre, 2020-ig pedig összesen 350 milliárd megy el erre tíz év alatt. 

Kezdjük az utóbbival. Ha túllépünk azon, hogy az egész stadionépítési láz origója Orbán Viktor kedvenc hobbija, a gazdaságra gyakorolt hatása legalább kettős – nem úgy, mint a hazai foci színvonalára, ami lényegében megállíthatatlanul zuhan.

Az állami pénzből történő építkezés ugyanis elsőre nem más, mint egyfajta állami transzfer, amellyel az adóforintokat forgatják vissza a gazdaságba, élénkítve azt. Részben ennek is köszönhető a jelenlegi, 4 százalék feletti GDP-növekedés. Azonban a stadion – sajnos – Magyarországon rossz befektetés. Még akkor is az lenne, ha nem oligarchák nyúlnák le a beruházások elsöprő részét. Ugyanis kizárólag addig fűti a gazdaságot a stadion, amíg az építkezés és a kifizetések tartanak. Ezt követően megkapja egy önkormányzat vagy a tulajdonos az üzemeltetési jogot és jön a ráfizetés – elvégre konganak az ürességtől a létesítmények. Márpedig veszteséges beruházásba csak a hülye fektet – meg persze a rajonó. Utóbbinak igen könnyű dolga van, főként, ha nem a saját, hanem a mi pénzünket szórja.

Az is igaz, hogy a veszteség-képző időszak jelentősen hosszabb, mint az élénkítő, beruházó periódus, és a pénz is lassabban folyik el. Ennek ellenére ezek a beruházások nem fenntarthatóak - de a negatív hatások az időben sokkal jobban elnyújtva jelentkeznek, mint az átmeneti, pozitív hatás.

A munkaerőhiány ennél sokkal valósabb probléma, amelynek megoldására a kormány környékéről még ötlet sem körvonalazódik. Pedig ez igazán égető a helyzet – ha már a propagandakiadványok is foglalkoznak a témával. A szakképzett, de még a képzetlen dolgozók hiánya már idén éreztetni fogja hatását a gazdaság lassulásában.

A megoldás kézenfekvő: vendégmunkásokkal kell feltölteni a megüresedett álláshelyek tízezreit. Mégpedig olyan emberekkel, akiket a kormány előszeretettel nevez gazdasági migránsnak. Ilyen pedig – ígéri lépten-nyomon Orbán – ide be nem teheti a lábát.

Vagy mégis? Épp a Magyar Idők a héten: a tavalyinál tízezerrel több munkavállalási engedély kiadására készül az ország, csak épp nem jön az istennek se a munkaerő.

Persze a nemzeti öncélúság jegyében lehet hivatkozni a határokon túl élő magyar népességre, akik számára bizonyára vonzó a helyinél jobb fizetés és a magyar nyelvű kommunikáció. A valóságban azonban erről szó sincs. Az erdélyi magyar fiatalok épp úgy Nyugatra vágynak, mint az itthoniak, a felvidékieknek eszük ágában sincs ide jönni, a kárpátaljaiak pedig azzal a lendülettel mennek Hegyeshalom felé, ahogy átjöttek Záhonynál. Bármit is szeretne a hatalom, bizony idegen ajkú és a mienktől legalább valamelyest eltérő kultúrával rendelkező migráns kell a munkák elvégzésére.

Bizonyosan sokan kezdenek el ettől a gondolattól soros-bérencezni – lelkük rajta. De ahogy az EU és egyetlen szervezet sem várja el Magyarországtól, hogy ellenőrzés nélkül bárkit beengedjen a határain belülre, úgy a munkaerőhiány kezelésekor sem a határok ellenőrizetlen megnyitásáról van szó. Szigorúan ellenőrzött, legális migráció képes enyhíteni a jelenlegi helyzeten.

Itt jegyezzük meg: akik hazaárulónak, bolondnak és hasonlóknak tartják Angela Merkelt, mert beengedett az országba milliós nagyságrendű menekültet, majd azon sopánkodnak, hány milliárd eurót költött a német állam az eltartásukra, elfelejtik a magyar stadionokat. Ugyanis minden, a menekülteknek juttatott euró a német boltosnál, fodrásznál, pincérnél és benzinkutasnál végzi. Vagyis ebben az esetben is állami transzferről beszélhetünk, amely az adómilliárdokat pumpálja vissza a magángazdaságba - bár kétségtelen, nem kizárólag orbánista oligarchák zsebébe. Emellett a befogadottak egy jelentős része dolgozni akar, csökkentve a szakképzetlen munkaerő hiányát.

A fentiek ellenére senki nem gondolja, hogy ellenőrizetlen embertömegeket kell valamiféle automatizmus alapján befogadni Magyarországra, vagy Európa bármely országába. Azt viszont igen, hogy a migráció – más néven: a munkaerő mobilitásának erősítése – ellenőrzött, törvényeken alapuló, integratív szemléletének elutasítása már nagyon rövid távon kipukkasztja a magyar gazdasági lufit.