Semjén Zsolt, aki most azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Svédországban vagyonokért háziállatokra lövöldözött,s az állat felakasztott tetemét helikopterrel húzatta el, ráadásul a Magyar Nemzet cikke szerint a számláját egy olyan üzletember állta, akinek bőségesen jutott az állami megrendelésekből, nos ez a Semjén nemcsak a potya vadászathoz ért, hanem az ördögűzéshez is

„Sajnos, bőségesen van olyan, ahol festés nélkül is ott van [az ördög]. Szomorú példája ennek a híres, hírhedt Rolling Stones.” E veretes megállapítás nemcsak azért érdekes, mert doktori fokozatot, majd PhD-t ért, hanem mert szerzője ma Magyarország miniszterelnök-helyettese, s a hatalmat gyakorló egyik párt vezetője.

Persze a fenti kijelentés több részletében érdemes pontosítanunk. Már az is kérdéses, hogy ért-e doktori fokozatot a dolgozat. Úgy tűnik, formálisan igen, de valójában meglehetősen vitatható módon váltották át a politikus szakdolgozatát PhD-re. Az esetről számtalan cikk jelent meg, és kalandos úton-módon minősítették át Semjén 1991-es teológiai doktorátusát a ma érvényes, magas tudományos fokozatra.

Haladjunk tovább: „Magyarország miniszterelnök-helyettese”. No, igen, névjegyére nyilván ezt nyomták, hivatalos életrajzában így szerepel. De ha közelebbről megnézzük, akkor itt is akad egy kis bibi. Hiszen, feltételeznénk együgyűen, e fontos tisztség jelentős jogosítványokkal is jár. A miniszterelnök-helyettest egyrészt arra hatalmazták fel, hogy helyettesítse a kormányfőt, másrészt hogy önállóan döntsön egyes fontos kérdésekben. Viszont Semjén nem helyettesíti a miniszterelnököt, már csak azért sem, mert a miniszterelnök pótolhatatlan. Orbán helyettesének a legfontosabb önálló jogköre nagyjából annyi lehet, hogy eldöntheti, télvíz idején Ausztráliában akar új magyarokat avatni, vagy Latin-Amerikában. Esetleg még az, hogy ügetésben vagy lépésben vonul be lóháton az éppen soros erdélyi városba. Értelmeznünk kell továbbá azt is, hogy a „hatalmat gyakorló párt” kifejezés mit jelent. Semjén ugyanis egy KDNP nevű alakulatot vezet, mely mint párt praktikusan már régen nem létezik, és így semmit sem gyakorolhat.

Akaratát ez a párt nem tudja keresztülvinni a Fideszen.

Nem sikerült bezáratniuk vasárnapra a boltokat, nem sikerült elérniük az abortusztilalmat, valamint az egyházi törvényjavaslatukat az utolsó pillanatban maga Orbán dolgozta át. Amúgy Orbán kegyelméből közösen indulnak a választásokon, de külön a KDNP-re nem lehet szavazni. Parlamenti képviselőik egy része a Fideszből vagy éppen kifejezetten Orbán személyes környezetéből ült át a kereszténydemokratákhoz.

Teológiai doktorátus híján, ahhoz a kérdéshez most nem szólnánk érdemben hozzá, hogy Mick Jagger tényleg az ördög-e – de ha mégis megtennénk, akkor a pokolban lenne a helyünk.

Semjén akár tisztes felnőtt is lehetett volna. Egykori iskolatársa és barátja (vesd össze a madár, a toll, az ember és a barát logikai összefüggéseivel) idézi fel egy újságcikkben, milyen is volt, amikor a P. Mobil, a Rice és Hobo közös Fekete Bárányok koncertjén, valamikor a múlt század nyolcvanas éveiben alaposan berúgtak, és részegen fetrengtek a földön. (Bayer Zsolt: Az egyik tizenkilenc – http://mno.hu/velemeny/az-egyik-tizenkilenc-471026))

Akad olyan is, aki arra emlékezik, hogy lelkes focidrukker volt, meccsre járó, kiabálós fajta. Ki tudja, hol és mikor letért az egyenes útról, és politikus lett.

Saját honlapján úgy fogalmaz, hogy teológiaprofesszorai, mindenekelőtt Bolberitz Pál ösztönzésének oroszlánrésze volt abban, hogy közéleti pályára lépett. 1988-ban Keresztes Sándor invitálását követően csatlakozott a Márton Áron Társasághoz. 1989 márciusában alapítója a Kereszténydemokrata Néppártnak, először az országos elnökség tagja és a közös belbudai szervezet elnöke. Az 1994–1997 közötti pártbelviszályból igyekezett kimaradni. Vagyis jól taktikázott, mondhatnánk mi, visszavéve egy csöppet a szót, kiegészítve azzal, hogy már ekkoriban is erőteljesen a Fideszre kacsintgatott. 2003. június 28-án (Varga László halála után) lett először pártelnök, majd tisztségében többször megerősítették. ’90-ben is próbálkozott képviselőséggel, ám ekkor még csak a frakció-alkalmazotti posztot sikerült megcsípnie. 1994-ben már az országos listáról kerül be az Országgyűlésbe. A frakció 1997-es megszűnése után független, aztán a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjához csatlakozott. A következő választásokon elbukott. Nógrád megyében, a pásztói választókerületben indult az MDF színeiben, miután a KDNP belső csatározásai nyomán egy évvel korábban egy időre elhagyta eredeti pártját. De sebaj, mentora, Orbán fölkarolta, és 1998 és 2002 között az Orbán–Torgyán-kormány Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkári rangú, egyházi ügyekért felelős vezetője lett.

Akkor még az egyházalapítás szigorítását, az úgynevezett szektatörvényt ellenzéki támogatás nélkül nem tudta keresztülverni. Ehhez meg kellett várni a kétharmadot, de munkáját a történelmi egyházak megelégedésére végezte, hiszen sikerült megállapodni az egykor államosított egyházi ingatlanok sorsának rendezéséről, ami elég sokba került a magyar államnak.

Bár általában ügyesen lavírozott, előfordult, hogy mellényúlt. 2000-ben Semjén meggondolatlanul részt vett a Békejobb 2000 nevű MDF-es kezdeményezésben, amellyel Dávid Ibolya pártja megpróbálta összefogni a kisebb jobboldali szervezeteket, hogy azok ne oldódjanak fel a Fideszben. Semjén ott virított a mozgalom bemutatkozó plakátján, mellyel kivívta a Fidesz-vezetés haragját, a sajtó hamarosan meg is szellőztette, hogy távozik posztjáról. „Orbán első dühében ki akarta rúgni” – írta a kormányfőről szóló könyvében Debreczeni József, aki akkor még Orbán tanácsadója volt –, de állítólag a katolikus egyház legmagasabb rangú vezetői léptek fel az érdekében.

A kereszténydemokrata belviszály közben jött a megvilágosodás. Csak a Fidesz, és semmi más.

2002-ben a Fidesz–MDF közös országos listájának tizennyolcadik helyéről szerzett mandátumával visszatért a törvényhozásba. 2003-ban pártelnökként már aláírja Orbánnal a megállapodást, amely lehetővé teszi a kettős tagságot, és ezzel nagyjából vége is a KDNP történetének.

2006 áprilisában ugyan beugróként, de megszerezte a kalocsai mandátumot. A Fidesz és a KDNP frakciószövetség társelnöke lett.

A 2010-es parlamenti választáson már az első fordulóban mandátumot szerzett Bács-Kiskun megye 7. számú egyéni választókerületben.

A magyar pártpolitikában Semjént a katolikus egyház képviselőjeként szokták emlegetni.

„Egyenesen a teológiáról küldték a KDNP alapítói közé, pár évvel később pedig, 35 évesen már az egyház jelöltje volt a párt élére” –írja róla egyik elemzője.

Utalnak jelek rá, hogy a magyar katolikus egyház nem mindig igényli e buzgó hitvédő lelkes támogatását. Egy az azóta a Fidesz által bezratott lapban, a Népszabadságban megjelent  titkos tárgyalási jegyzőkönyv szerint Erdő Péter bíborosnak kellett lebeszélnie arról, hogy olyan törvényt alkossanak, amely az államival egyenrangúnak ismerné el az egyházi esküvőt. Az is kiderült, a katolikus egyház közel sem ragaszkodott a kötelezővé tett hit- és erkölcstan oktatáshoz – ám az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy oly vehemensen nem is tiltakozott ellene.

Ugyanakkor Semjén más területeken ért el sikereket. Például javaslatára március utolsó szombatja országos vadász-horgász nap.

És ez még semmi! Elérte, hogy a vadászok, a halőrök külön büntetőjogi védelmet kapjanak. De itt se álljunk meg! A nagy vadász hírében álló Semjén komolyan lobbizik azért, hogy engedélyezzék Magyarországon védett állatok kilövését. Nyilván nem Szent Ferencre gondolt, amikor azt kérte, hogy a nyári lúd, a kanadai lúd, a barátréce, a menyét, a nyuszt, a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj vadászhatóvá legyen és az erdei szalonka tavaszi vadászatának visszaállítását is tanácsolta. Támogatta az egerészölyv, a héja, a barna rétihéja és holló állomány gyérítését is.

Tegyük hozzá, a vadászat más, mint főnöke kedves játéka a foci. Bár szembeötlő a hasonlóság, hogy amíg Orbán stadionokra költi számolatlanul a milliárdjainkat, addig Semjén mániájára is jut némi aprópénz a mi adóforintjainkból. Így hárommilliárd forint vadászati múzeumra, százmilliók vadászati kiállításra, no és a svéd kaland – amiért állami megrendelések formájában félő, hogy szintén mi fizetünk.

Viszont nem csak az erdő vadjai rezzennek össze, ha Semjén közelít. Jobb, ha a liberálisok is kitérnek előle.

A kereszténydemokrata politikus azóta is sokszor idézett megjegyzései közé tartozik a következő: „Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re. Tegyen így az is, aki […] azt szeretné látni, hogy gyermeke extrém szekták szeánszán veri magát a földhöz, vagy aki az eutanázia és az abortusz halálkultúráját képviseli”.

Semjén, ha kell, saját testét dobja oda főnöke, Orbán védelmében. Egy a Magyar Narancsban megjelent interjúban így fogalmazott: „Beszéljünk nyíltan. Ez egy politikai feladat is volt: Gyurcsány Ferenc amortizálása. Ez száz százalékosan sikerült.”

Fontos megjegyeznünk, a kedves vezető is értékelte szolgálatait, aki egy vidám gyűlés keretében megjutalmazta a Frakció Hőse díjjal.

Semjén fő tevékenysége az utóbbi időben a határon túl élő magyarok magyar állampolgárságra való rábeszélése. Fáradságot nem kímélve utazik hol Ausztráliába, hol Dél-Afrikába, hol Amerikába – ahová a haza szólítja. Szerte a világon új és új Fidesz szavazókat köszönt a mi nevünkben.

Semjén reményei szerint ezek az emberek a most következő szavazáson segítenek benntartani őt a hatalomban, hogy mehessen még Svédországba eleget vadászni, másnak a pénzén.

(A teljes cikk a szerző A magyar szürke 48 árnyalata című könyvében olvasható)