Soros helyett az eredmények kommunikációjára kellene helyezni a hangsúlyt – vonta le a Fidesz-média a tanulságot a hódmezővásárhelyi, történelmi vereségből. Ennél nagyobb marhaságot kitalálni sem lehetett volna.

Bencsik András elhíresült, hét eleji mondatára – "Azt hiszem, hogy abba kéne hagyni ezt az elemi iskolai szintű sorosozást például, Stop Soros, meg egyebek. Ezek jópofák, de a magyar társadalom ennél intelligensebb." – tromfolt azonnal Bayer Zsolt, amikor közölte: "nem elég a csak Soros és a migránsozás, mert ezzel még a sajátjaiknak sem tudják elmagyarázni, igazából miről van szó." A konklúzió: nem létező migránsok helyett az elmúlt két ciklus eredményeit kell a kampány középpontjába állítani.

Azóta Orbán egyértelművé tette: szó sem lehet irányváltásról. Soros, az ENSZ és a migránsok maradnak a fókuszban. A miniszterelnöki döntés nem légből kapott, ugyanis – mint az ATV most megírta – a hódmezővásárhelyi, történelmi vereséghez vezető kampány során a Fidesz helyben az állítólagos pozitívumokkal kampányolt. A városi politikusok lényegében szájukra sem vették Soros nevét, nem riogattak migránsokkal. A Nézőpont Intézet belső használatra szánt összesítése szerint: "A kampány szinte kizárólag a lokális eredményekre helyezte a hangsúlyt. A helyi (Hódmezővásárhely, Szeged, Csongrád megye) médiumok tudósításai alapján a Fidesz több mint 150 témát, üzenetet „küldött el" tudatosan a választóknak, ebből közel 100 foglalkozott helyi fejlesztésekkel."

Vagyis: valójában nem a sorosozás, az uszítás bukott meg, hanem az eredmények sulykolása. Nem is csoda. Mutatunk két olyan pontot, amelyet – eléggé meggondolatlanul - vélhetően elő fog venni a kormány az országos kampányban, vesztére:

– 700 ezerrel több munkahely van ma Magyarországon, mint volt 2010-ben,

– Orbán letörte az államadósságot, az ország megszabadult a hitelezőitől.

Nézzük az első állítást. Minthogy az kormány minden kommunikációs paneljét szolgai módon igyekszik a Központi Statisztikai Hivatal valahogy alátámasztani – nem egyszer a minimális szakmaiságot is sutba dobva –, nem vitatjuk a hangoztatott számot. Legyen 700 ezer új munkahely Magyarországon.

Ez esetben csupán egyetlen kérdésünk lenne: ha Orbán legújabb regnálása alatt 700 ezerrel többen dolgoznak, mint korábban, akkor hogyan lehetséges, hogy – ugyancsak KSH adat – a magyar GDP a globális válság kirobbanása előtt 158,2 millió amerikai dollár volt, míg 2016-ban 125,8 millió dollár? De még 2009-ben és Orbán első évében is 130 millió dollár fölött volt a nemzeti össztermék. Mit csinál az a 700 ezer ember? Mert nagyon nem úgy tűnik, hogy gazdagítja a GDP-t. Hol a magyar termelékenység? Hol a versenyképesség? Nagyon nehéz büszkének lenni 700 ezer olyan munkahelyre, amely a jelek szerint inkább viszi, mint hozza a pénzt.

Az államadósságból ugyancsak nehéz lesz győzelmi jelentést faragni. Idén januárban 27 ezer milliárd forintra rúgott a nominális államadósság. Csak összehasonlításként: 2010 januárjában, vagyis még a Bajnai kormány alatt ugyan ez 19,3 ezer milliárd volt. Két évvel korábban, vagyis a globális krízis kirobbanása előtt 15,8 ezer milliárd forint. Összességében Orbánnak sikerült nyolc év alatt 8 ezer milliárddal növelni az államadósságot, úgy, hogy közben állítólag a csökkentésre ment el a magánnyugdíj pénztári befizetések 3000 milliárdja. Ezzel már összesen 11 ezer milliárdnyi a bukó.

De nem sokkal jobb a helyzet a GDP arányos összehasonlításban sem. Ne feledjük az előző 3000 milliárdot, ami a nagyjából a kormányváltás kori államadósság 15 százalékának felelt meg. 2009 december 31-én, vagyis az utolsó, teljes Bajnai év végén 77 százalékon állt a mutató. Alig másfél évvel később, 2011 tavaszán már 81,6 százalékon. 2016 márciusára sikerült 76,4 százalékra levinni, majd 2017 végére 72 százalékra. Vagyis összesen 5 százalékot tudott faragni az Államadósság Kezelő Központ hivatalos statisztikája szerint Orbánnak nyolc év alatt. Mindezt pedig úgy, hogy közben oda lett a teljes adósság 25 százalékát kitevő magánnyugdíj vagyon. Hát, ezzel sem érdemes kampányolni.

Maradnak a képzelt ellenségek - azokról aztán tényleg azt mond a kormány, amit akar.