- A Soros elleni kampány arra jó, hogy az emberek ne a saját életkörülményeikkel foglalkozzanak, egyébiránt a családok nem sokat éreznek a gazdasági növekedés áldásaiból.
- Az európai demokrácia sorsa válik el a populisták ellen vívott küzdelemben.
- Kína benyújtja a politikai számlát a gazdasági támogatásért cserében.
New York Times/Washington Post/AP
Kovács Zoltán ugyan azt állítja, hogy a Soros-tervről lefolytatott kampánynál nem volt sikeresebb a nemzeti konzultációk sorában, Soros szerint viszont a feltett kérdések torzításokat, sőt kifejezett hazugságokat tartalmaztak nézeteiről. Egy szakértő szerint nehéz megmondani, hogy mit vált ki a milliárdos ellenakciója. Novák Zoltán, a Méltányosság Elemző Intézettől egyaránt elképzelhetőnek tartja, hogy a visszavágás csupán olaj a tűzre és megerősíti, amit Orbán mond, hogy ti. a befektető az országot támadja a migráció támogatásával. De az is elképzelhető, hogy elveszi a viszály élét, mivel bemutatja, hogy mit tett alapítványain kereszütl Soros a magyarokért, illetve a demokráciáért. Mindenesetre amit a nyílt társadalomról hirdet, az teljes ellentétben van a hatalom szándékaival. A jelentés hozzáteszi, hogy erős hazai ellenzék híján Orbán Viktor az üzletembert, valamint Brüsszelt tette meg fő ellenfelévé a választási kampányban. Legutóbb pedig már arról beszélt, hogy a Soros által finanszírozott NGO-k pártként akarnak fellépni a korteshadjáratban.
A Nyílt Társadalom jó munkát végez Magyarországon, Orbán Viktor mégis új célpontot talált a befektető és emberbarát Soros György személyében – írja a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért igazgatója. Goran Buldioski szerint a legutóbbi nemzeti konzultáció valójában újabb politikai hadjáratot jelent, miután az EU hivatalosan megrótta Magyarországot az „Állítsuk meg Brüsszelt!”-kampány miatt, amire korábban egyetlen más tagállam esetében sem volt példa. A kormányfő azt állítja, hogy van Soros-terv, pedig nincs is. A konzultáció kérdőívei szakemberek szerint manipuláltak. A kérdés azonban az, hogy mi az értelme ennek a folyamatos hadakozásnak, ami amúgy ismert populista taktika. Miért éppen Sorost pécézték ki, mik az okok és mi lesz ennek az államilag gerjesztett idegengyűlöletnek a következménye?
A Nyílt Társadalom Alapítványok jó 30 év alatt 400 millió dolláros támogatást adtak Magyarországon. Szerepet játszottak a szocializmus megbuktatásában, segítettek a politikai és gazdasági átmenetben. Közreműködnek a legrászorultabbak ellátásában, azon kívül egyengetik a civil társadalom fejlődését. A vörös iszap katasztrófa áldozatainak rendkívüli segélyt folyósítottak, a CEU pedig már igen elismert tanintézmény lett. Az alapítványok az idén világszerte 940 millió dollárt költenek, több mint 100 országban. Ebből tavaly Magyarországra 3,6 millió jutott. Kevesebb, mint amennyit a nemzeti konzultáció felemésztett. Így nevetséges az az állítás, hogy a NyTA bármiféle fenyegetést jelentene az országra nézve.
A legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy Soros kényelmes célpont, amelyet Orbán felhasználhat arra, hogy mozgósítsa erőit a választás előtt. Mások arra emlékeztetnek, hogy az antiszemitizmussal átitatott sajtókampány a társadalom sötét démonait ébreszti fel. A Nyílt Társadalom Alapítványok az ideológiában a szólásszabadságot, az átláthatóságot, az kormányok és társaságok elszámoltathatóságát képviselik. Amikor a miniszterelnök megkérdőjelezi mindazok legitimitását, akik más állásponton vannak, mint ő, akkor igazolja tekintélyelvű lépéseit, figyelmen kívül hagyva az alapítvány értékes munkáját, egyben valótlanságot állít arról. Elemzők kiemelik, hogy ez a kampány is el akarja leplezni a társadalom igazi állapotát. Hogy 2004 óta több mint félmillióan hagyták el az országot. Akik maradtak, azoknak a fele nem engedheti meg magának a nyaralást. Súlyos helyzetben van az egészségügy, illetve az oktatás. Mindenki láthatja, hogy a társadalom befelé fordul, köszönhetően egy kormánynak, amely az unió tagja. És ez rossz mind Magyarországnak, mind az EU-nak.
A világon se szeri, se száma az összeesküvés elméleteknek, a lap ezek közül 8-at sorol fel, köztük azt, amit a magyar kormány terjeszt Soros Györgyről, aki a „világot irányítja”. Az Orbán-kabinet azt állítja, hogy a befektető sok millió migránst kíván betelepíteni Európába, hogy eltörölje az itteni népek nemzeti és keresztényi identitást. A miniszterelnök egészen nyíltan rácsatlakozik régi, antiszemita uszítókampányokra, amikor úgy tünteti fel, hogy Soros mozgatja a szálakat a világban, a hatalmas hálózatán keresztül le akarja rombolni az európai kultúrát és a magyar nemzetet. Az üzletember a Nyílt Társadalom Alapítvány révén demokratikus, illetve emberi jogi mozgalmakat támogat a kontinens keleti felén, ezért élesen támadják és rágalmazzák olyan államokban is, mint Szerbia, Ukrajna vagy Oroszország.
Az osztrák konzervatívok egyik vezető EP-képviselője óv attól, hogy nacionalista pártok szórakozzanak a közvetlen demokráciával, mert azt nem szabad eszközül felhasználni a képviseleti demokráciával, a hatalmi ágak elválasztásával szemben. Othmar Karas úgy fogja fel Európát, hogy az válasz a nacionalizmusra és a populizmusra. Ám nyomasztó látnia, hogy jelen állapotában az EU táptalaj a populisták számára. Mint mondta, harc folyik azok között, akik az együttműködést szorgalmazzák, illetve azok között, akik a bajokat a nemzetállamok újjászületésére aknázzák ki. De ez egyben dönt az európai demokrácia jövőjéről is. A nacionalisták játszanak a félelmekkel, pedig a többség nem úgy gondolkodik, mint ők. Ám ennek a többségnek nem szabad hallgatnia, szembe kell szállnia a másik oldallal. Továbbá újra be kell vonni a polgárokat a közéletbe. Ugyanakkor ha azt várjuk az uniótól, hogy oldja meg pl. a menekültválságot, akkor ehhez megfelelő jogkört és elég pénzt kell adni neki. Mert ha nem erősítjük meg a közösséget, akkor a nacionalizmus kerekedik felül. Karas megjegyezte, hogy az EU jelenleg még nem teljesen cselekvőképes, mert a nemzetállamok sok gátló tényező építettek be.
Az ügyvezető cseh miniszterelnök hibásnak és veszedelmesnek tartja a kétsebességes Európa ötletét. Sobotka szerint senkit sem szabad kirekeszteni, a perifériára tolni. Az EU lényege ugyanis éppen az, hogy keresik a kompromisszumokat és mindenkit bevonnak a döntéshozatalba. A bírálók ezzel szemben erős kezet, világos, gyors és egyszerű válaszokat sürgetnek. De a megegyezés pontosan azért fontos, hogy senki se érezze úgy: átléptek rajta, illetve a margóra szorították. Merthogy a legfőbb érték az együttműködés és az egység. Viszont ha az EU nem tudja fenntartani a polgárok bizalmát, valamint a tagállamok lelkesedését, akkor megreked az integráció folyamata. Ennek megfelelően el kell érni, hogy egyetlen ország se ütközzön zárt ajtókba. A politikus reméli, hogy a következő cseh vezetés szintén kitart a szorosabb unió mellett, ideértve, hogy egy nap belép az euróövezetbe. De a fő az, hogy ha az államok nem együtt szállnak szembe a nehézségekkel, akkor nem is képesek azokat megoldani.
A külföldi tőkebefektetések a vártnál jobban segítik a magyar növekedést, a gazdaság jól alakul, csak éppen nem mindenki élvezi a fellendülés előnyeit. Ez már a 3. egymást követő negyedév, amikor felfelé kell módosítani az előrejelzéseket. A KSH szerint az előző év hasonló időszakához képest a GDP 3,9 %-kal lett nagyobb, pedig az elemzők csupán 3,6 %-ra számítottak. A térség 9 éve nem produkált ekkor fejlődést, így fel kell tenni a kérdést, hogy akkor meg miért fordulnak a szavazók változatlanul olyan pártok felé, amelyek populistaként elutasítják a jelenlegi rendet. A választ alighanem az Európai Reformközpont elnevezésű kutató intézet jelentése adja meg, miszerint az átlagháztartások nem sokat látnak a bővülés eredményeiből. A bérek ugyanis csak lassabban nőnek, mint a bruttó nemzeti termék, és szintén esik a fogyasztás. A legutóbbi adatok is ezt az irányzatot támasztják alá. Az elemzés kitér arra, hogy a magyaroknál, a cseheknél és a szlovákoknál a legfontosabb ágazatok nagyrészt vagy teljesen külföldi kézben vannak, így a fokozódó beruházások nem okvetlenül csapódnak le magasabb hazai keresetekben. Ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy a három ország alakítson ki újfajta növekedési stratégiát, ne függjön az idegen befektetésektől. Mert a mostani feltételek nem kedveznek a felzárkózásnak az életszínvonal területén.
A lap legendás volt főszerkesztője szerint Kína nagy dolgokra készül Kelet-Európában, amiért politikai ellenszolgáltatást vár, ám ebbe az európaiaknak nem szabad belemenniük. Theo Sommer úgy látja, hogy a jelenlegi államférfiak közül Hszi Csinping az egyetlen, akinek világméretű tervei vannak, és ennek érdekében kérlelhetetlenül igyekszik is keresztülvinni stratégiáját. A cél elérésére kereken ezermilliárd dollárt helyezett készenlétbe, már 40 országgal kötött együttműködési megállapodást. A támogatással persze politikai befolyáshoz jut, és mindenütt örömmel fogadják, ahol nincs elég pénz, és ahol nem szívesen látják, hogy a tőketulajdonos politikai feltételeket ír elő. Mert míg a nyugati fejlesztési segély a politikai és pénzügyi szerkezeti reformokra épít, addig Peking az infrastruktúrára.
Hogy ez kihívás a Nyugattal szemben, az a múlt héten, Budapesten, a 16+1-es konferencián vált nyilvánvalóvá. A térségben Kína szinte már mindenütt megvetette a lábát és nincs hiány nagyszabású tervekből. A legtöbb persze egyelőre csupán papíron létezik, az előirányzott 15 milliárd dollár szerény, akárcsak az 56 milliárdos kereskedelmi forgalom a régió és az ázsiai nagyhatalom között. Csak összehasonlításképpen: a visegrádi csoport árucseréje az uniós partnerekkel tavaly 256 milliárd eurót tett ki. Magyarország ugyanakkor 25 milliárd eurót kap Brüsszeltől a mostani költségvetési időszakban.
A kínaiak mégis szerencsét próbálnak. Erre szolgál a Budapestig tervezett vasútvonal, miközben nagyvonalúan megkerülik az idevágó EU-szabályokat. Ezért nem csak az unió fél attól, hogy meg akarják osztani Európát. igyekeznek engedelmessé tenni a görögöket, magyarokat és lengyeleket, hogy azután rajtuk keresztül bele tudjanak szólni a közösség dolgaiba. Erre már több példa is akadt. A válasz erre csak az lehet, hogy a földrész elismeri Peking „egy-Kína” politikáját, de elvárja, hogy cserében a másik fél tartsa tiszteletben az „egy-Európa” elvet.
