- Carl Bildt: Budapest szennyes populizmust mutat be. Orbán azonban nem tud leszállni migrációs vesszőparipájáról.
- Hírek szerint a német kormány lassan torkig van a magyar vezetés hajthatatlanságával menekültügyben, ezért lépni készül, ami fájni fog. Nekünk.
- Gazdaságilag megéri befogadni az idegeneket, persze csak ha egy kormány nem a politikai pecsenyéjét sütögeti.
A volt svéd kormányfő szerint az új osztrák kormánynak választania kell Brüsszel, illetve Budapest Európája között. Carl Bildt, aki rendszeresen publikálja kommentárjait a lapban, kiemeli, hogy ha Ausztria inkább Magyarország felé hajlik, akkor ez egyben meghatározza helyét az EU-ban, illetve ami még fontosabb: Berlinben. A politikus rámutat, hogy az igazság aggasztó magva benne foglaltatik abban, amit az Osztrák Szabadságpárt mond, hogy ti. a múlt heti választás kapcsán a konzervatívok és a szociáldemokraták az ő politikai témáikat vették át. Így azután a küzdelem nem is szólt másról, mint a menekültekről, a határok ellenőrzéséről az „iszlamizálódásról”. Bildt hangsúlyozza, hogy ezek a kérdések meghatározóak a térség három államában, a magyaroknál, az osztrákoknál és a bajoroknál. Magyarországon Orbán Viktor gusztustalan populista játszmát folytat, úgy állítja be magát, mint a nemzet védelmezőjét az állítólagos összeesküvéssel szemben, amelynek célja, hogy lehetővé tegye veszedelmes muzulmánok beözönlését. A CSU nem csinál titkot a véleményéből, hogy ilyen ügyekben Budapestre kellene hallgatni, nem pedig Berlinre.
Az biztos, hogy e három országban a korábbi politika kudarcának következményeit jobban lehetett érezni, mint bárhol másutt, a Keleti pályaudvartól, a müncheni főpályaudvarig. Azóta a közéletet mindhármuknál a határőrizet, a migránsok számának korlátozása, a muszlimokkal és a mecsetekkel szemben érzett félelem uralja. Ausztriában az FPÖ nyíltan hangoztatja, hogy olyan kulcstárcákat akar magának a leendő koalíciós kormányban, mint a belügyi és a külügyi. Van der Bellen államfő jelezte, hogy csakis Európa-barát kabinetet hajlandó kinevezni. Ez remek, de itt lép be a képbe, hogy van egy Európája Brüsszelnek, és van egy másik Európája Budapestnek.
A lap úgy értesült, hogy Németországnak kezd elege lenni a keleti tagok csökönyösségéből a menekültek ügyében, így ha nem sikerül konszenzust elérni, akkor a többségi döntés mellett van. Márpedig ez hadüzenettel ér fel Magyarország és a többi érintett új tag számára. Egy EU-diplomata azt üzente nekik, hogy aki ilyesmire adja a fejét, annak tisztában kell lennie a következményekkel is. Mindenesetre az Európai Tanács elnöke a mostani kétnapos csúcson előterjeszti reformindítványát, amely több ponton is igazodik a francia elnök javaslataihoz, de hírek szerint főleg a legkisebb közös nevezőt próbálja megtalálni. Azaz legfőbb célja, hogy megőrizze az egységet. Ezért nem szorgalmazza a kétsebességes uniót, amiben Kelet-Európa mélységesen egyetért vele. Egy brüsszeli forrás azt mondja, amit Macron akar ez ügyben, az teljes mértékben kívül reked az érvényes jogi kereteken. Mindenesetre Tusk azon van, hogy a jövő nyári csúcskonferenciáig állapodjanak meg a migráció újraszabályozásában. Csak éppen a nagy bökkenő az, hogy ki hány menedékkérőt fogadjon be, mert itt a magyarok és a lengyelek beásták magukat. Próbálják őket mindenféle kompenzációs fizetésekkel jobb belátásra téríteni, de a kudarc előre látható. Ezt viszont Berlin már nem akarja sokáig tétlenül nézni.
Úgy tudni, hogy az unió meg akarja újítani menedékpolitikáját, de ragaszkodik ahhoz, hogy valamilyen formában megmaradjon a befogadott menekültek kötelező, illetve automatikus elosztása. Csakhogy a visegrádi csoport továbbra is elutasítja az elképzelést, de lehet, hogy miattuk felvizezik a javaslatot, így az elfogadhatatlan lesz a migráció két fő ütköző állama, Görögország és Olaszország számára. Az EU különben sok pénzt akar mozgósítani a menekültválság kezelésére. A hírügynökség úgy tudja, hogy a ma kezdődő kétnapos brüsszeli csúcsértekezleten határozat-tervezetet nyújtanak be, amely jelentős alapokat irányoz elő a migráció feltartóztatására Afrikában és másutt is. A jelentés emlékeztet arra, hogy az EU két éve képtelen volt bármit is kezdeni az emberözönnel, és ez lényegesen fokozta a populista, jobboldali, bevándorlás-ellenes erők támogatottságát. A tagállamok azonban nemigen tülekednek, hogy feltöltsék az Afrika-alapot, amelyből még sok tízmillió euró hiányzik. Egyes államok arra hivatkoznak, hogy a program nem minden pontja célozza meg az áradat visszafogását, de panaszkodnak a pénzek elsikkasztására, a korrupcióra is. Vagyis nem bíznak az alapban. Ezért az EU paradox módon most még többet kíván áldozni a célra.
Orbán Viktor kijelentette, hogy az egymás követő menekülthullámok előre eltervezett támadást jelentenek az unió ellen. A miniszterelnök az EU Duna-térség stratégiájáról tartott konferencián ismét sorosozott, mondván, hogy az üzletember alá akarja ásni Európát, amennyiben célja vegyes társadalmak létrehozása, a földrész etnikai és vallási összetételének megváltoztatása. Mint mondta, a Soros-terv a Duna-térséget érinti a legélesebben, a régiót olyasfajta népvándorlás sújtja, mint amely több száz éve zajlott le. Úgy fogalmazott, hogy először a határokat puhatolják ki, majd rászabadítják a tömegeket a kontinensre, a jövevények többségbe kerülnek, és párhuzamos társadalmakat alakítanak ki. Hozzátette, hogy ez már meg is történt. De védekezni fogunk. Orbán ugyanakkor azzal vádolta meg a gazdag uniós tagokat, hogy azok gátolják a szervezet bővítését a Balkánon.
Olaszországban a legális bevándorlók csak tavaly 130 ezer milliárd eurós forgalmat generáltak, ami a GDP csaknem 9 %-át jelenti és több, mint Magyarország éves bruttó hazai terméke. Egy most elkészült tanulmányból az derül ki, hogy összesen 2,4 millió emberről van szó. Ők tavaly 7,2 milliárd jövedelemadót és 11,5 milliárd tb-járulékot fizettek. Az általuk alapított cégek száma egyetlen év alatt jó 25 %-kal nőtt és csaknem eléri a 600 ezret. A legtöbben közülük Marokkóból érkeztek (11 %), utánuk a kínaiak következnek, 10 %-kal. Jelenleg 5 millió külföldi él Olaszországban, a legjöbben Romániából és Albániából származnak. Főleg a vendéglátásban, az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgoznak. Csak 11 %-uknak van diplomájuk, miközben az olaszok közül minden 3-nak.
A leendő osztrák kancellár megerősítette, hogy új tisztségében közvetíteni próbál az EU nyugati fele, illetve Magyarország és Lengyelország között. Az oroszellenes szankciókról úgy nyilatkozott, hogy ott a gyakorlatban rugalmasabbnak kell lenni, bár az elvekből nem szabad engedni. Az interjúban Kurz nem árulta el, hogy kivel akar koalíciót alkotni, de a beszélgetésből kiderült, hogy osztja a szélsőséges Szabadságpárt véleményét a politikai iszlámról. Azzal érvelt, hogy a menekülthullám olyanokat is az országba sodort, akiknek ott semmi keresnivalójuk, olyanok a nézeteik. Ezért sürgeti az unió külső határainak szigorú védelmét, az illegális migráció leállítását, valamint a jóléti juttatások korlátozását a külföldiek számára.
A lap megjegyzi, hogy választási győzelme óta a konzervatívok vezetője igyekszik szalonképessé tenni a lehetséges szövetséget az FPÖ-vel, amely külföldön meglehetősen hírhedt az antiszemitizmusa és az ország náci múltjának megszépítése miatt. De a nyugat aggódik a párt orosz kapcsolatai miatt is. No, meg azért, mivel összeállt a jobboldali magyar és lengyel kormánnyal. Bécsben dolgozó diplomatáknak a hideg futkos a hátukon arra a gondolatra, hogy a szélsőségesek valamelyik vezetőjéből külügyminiszter lehet. Kurz viszont arról igyekszik meggyőzni a külvilágot, hogy a választás demokratikus volt, eredményét tiszteletben kell tartani, csak éppen a külföld nem ismeri az országot.
A lap azt latolgatja, vajon Csehország is beáll-e a sorba, azaz olyanok nyerik-e meg a péntek-szombati választásokat, akik a félelmet terjesztik a nyitott Európával szemben. Meg hogy a V4-ek szekértábort alkotnak-e a változásokra szomjas Nyugattal szemben. A nagy favorit Babis pártjából azonban hiányzik az a vallási-nacionalista düh, amivel Orbán, illetve Kaczynski fellép. Liberális újságírók Berlusconihoz, illetve Trumphoz hasonlítják a politikust, végső célja a parlamentarizmus felszámolása. Szóval inkább a probléma része, semmint a megoldás. Hiszen pl. uniós pénzek elsikkasztásával vádolják. Babis a lapjain keresztül gerjeszti a rettegést, pl. a migránsokkal, a terroristákkal, a német határnyitással szemben. A cseh közvélemény van a legkevésbé jó véleménnyel az EU-ról a visegrádiak közül. A Kelet úgy érezte a válság során, hogy magára hagyták, ezért kiábrándult. Természetesen az ANO első embere elveti a kvótát, valamint az euró bevezetését is. Csak éppen fennáll a veszély, hogy az ország a Babis-kormány alatt még jobban a perifériára szorul. Ezt már az uniós belépési tárgyalások egykori főtárgyalója, volt uniós biztos mondja, akinek elege lett a Babis-féle vircsaftból és a múlt hét végén kilépett a milliárdos pártjából.
Soros György 18 milliárd dollárt áldoz a szólásszabadságra. Így értékeli az újság, hogy a befektető ennyi pénzt adott az utóbbi évek során saját vagyonából az általa létrehozott Nyitott Társadalom Alapítványoknak, amelyek 30 éve küzdenek a demokráciáért és a kisebbségek védelméért. Ugyanakkor ez a szerepvállalás gyűlöletes figurává tette Soros a kelet-európai autokraták, illetve az amerikai jobboldali-populisták szemében. Ő maga azt mondja, hogy szeretné a világot jobbá tenni. Ami azt illeti, annak a rosszabbik oldalát elég hamar megismerte, hiszen a háború alatt üldözöttként bujkálnia kellett, majd jött a kommunizmus. Az emigrációban találkozott Karl Popper tanításaival a nyílt társadalomról és alapítványain keresztül immár 3 évtizede azokat hirdeti.
