- New York Állam kormányzója azt üzente: a CEU-szerződés kész, alá kellene írni!
- A visegrádiak hiú reményeket fűznek Kurzhoz, viszont a cseh választás adhat egyet az európai egységnek;
- Minden 4. magyar elismeri, hogy nem demokrata.
A visegrádi országoknak hamarosan választaniuk kell, hogy gyorsabban akarnak-e fejlődni, vagy inkább maradnak a lassú sávban, ám valószínűleg megosztja őket, hogy betársulnak-e az integráció elmélyítésébe. A négyek vezetői ma leülnek Junckerral, hogy a kelet-nyugati feszültség enyhítéséről tárgyaljanak vele. Orbán és a többiek úgy érezhetik, hogy pozíciójuk erősödött, miután Ausztriában várhatóan olyan kormány alakul, amely szintén nem sokra tartja az EU menedékpolitikáját. Ám nem valószínű, hogy akár az osztrák eredmény, akár az AfD előretörése kisiklatná az unió reformját, amely az euróövezetre épül, és amelyet támogat mind a Bizottság elnöke, mind a francia államfő. Vagyis közeleg a döntés ideje a V4-ek számára, márpedig ez belső szövetségi rendszerükre is ki fog hatni.
A magyarok és a lengyelek decentralizált Európát akarnak, ez viszont befolyásuk és tekintélyük elvesztésével jár, ha a külső körön haladnak tovább. A cseheknek és szlovákoknak viszont azt kell mérlegelniük, hogy mit részesítenek előnyben: a regionális szolidaritást vagy tempósabb gazdasági bővülést. Fico már letette a garast, amikor kijelentette, hogy Szlovákia számára Brüsszel a fontosabb. A cseheknél sok múlik az eheti választáson. A magyar és a lengyel lakosság Európa-barát, csak éppen a társadalom egy része elégedetlen a tagság hozadékával, és ez populista-nacionalista kormányokat segített hatalomra. A lengyelek hónapok óta azt hangoztatják, hogy a kétsebességes EU végzetes volna. Magyarország kevésbé kritikus a reformelképzelések ügyében, inkább a menekültpolitikát szapulja. De ha kimarad a mag-Európából, az derékba lőheti Orbán tervét, hogy nagyobb nemzetközi befolyáshoz juttassa országát. Hacsak nem az a törekvése, hogy kilépjen az unióból, amint azt megfigyelők kezdik hinni.
NZZ
A lap nem gondolja, hogy túl sok mindenben tudna közösködni az új osztrák vezetés és Közép-Európa. A választáson a mindent eldöntő téma a bevándorlás volt. Kurz nagyot dobott, amikor a közelmúltban el tudta érni a balkáni út lezárását a menekülők előtt. És az csak népszerűséget hozott neki mind a bulvársajtóban, mind a határokon túl, hogy a migráció kérdésében Merkel ellenfeleként jelent meg. Ha ÖVP-FPÖ-koalíció alakul, még keményebb intézkedések várhatók a menedékkérőkkel szemben, a leendő kancellár azonban igazából az illegális migrációt igyekszik megakadályozni. De azért évente maximum 15 ezer ember befogadna és támogatja a kvótát is. Márpedig ily módon igencsak másként képzeli el a jövőt, mint a visegrádiak. Továbbá az ország nem tagja a Nato-nak, elutasítja az atomenergiát és ellenőrizné a személyi forgalmat a schengeni övezetben, ami máris viszályt váltott ki a V4-ekkel. A Néppárt vezetője is sürgeti, hogy csökkentsék az EU jogkörét, ám meggyőződéses európai. A potenciális a koalíciós partner, a Szabadságpárt időközben elállt attól, hogy népszavazást követeljen az uniós kilépésről.
Új veszély fenyegeti az európai egységet a péntek-szombaton esedékes cseh választáson. A nagy esélyes volt pénzügyminiszter, Babis határozottan távol akarja tartani a bevándorlókat, főleg a muzulmánokat, megszólalásai tele vannak populizmussal. Egy prágai elemző Trumphoz hasonlítja, mert egyáltalán nem kíváncsi mások véleményére a parlamentben. Mindenesetre a választási eredmény nagyban kihat majd arra, hogy töréspontig jutnak-e az ellentétek a tehetős Nyugat és az egyre inkább tekintélyelvű Kelet között. A Brüsszellel szemben elfoglalt álláspont, valamint a bevándorlás elutasítása segítette hatalomra a nacionalista-populista Fideszt, illetve a PiS-t , és lehet, hogy most Csehország is csatlakozik hozzájuk. De az még bizonytalan, hogy Babis pont annyira illiberálisnak bizonyul-e, mint Orbán és Kaczynski, mivel országa világi és igazodik a nyugathoz.
A politikus már jelezte, hogy a törvényhozás rovására erősíteni kívánja a végrehajtó hatalmat. Pártja, az Ano azt hirdeti, hogy véget kell vetni az országot irányító elit korrupciójának. Ám milliárdos elnöke ellen vizsgálat folyik uniós pénzek elsikkasztásának gyanújával. Zeman államfő, aki maga is populista és erős kapcsolatok fűzik Moszkvához, ezzel együtt azt mondja, hogy ha Babis nyer, akkor is kinevezi, ha éppen börtönben ül. Hogy a jelölt vezet a közvélemény kutatásokban, az nagy mértékben köszönhető a médiabirodalmának. Ő egyébként ellenzi a Moszkva elleni szankciókat és nem kér az euróból. De hogy miként viszonyul az EU-hoz, az nem egyértelmű.
Magyarország továbbra is jogi bizonytalanságban tartja a Soros György által alapított Közép-Európai Egyetemet. A rektor a jogállam megcsúfolásának minősítette, hogy a kormány elhalasztja a New York Állammal kidolgozott megállapodás megkötését. A CEU kiesett Orbán Viktor kegyeiből, aki hirdetési kampányt folytat az üzletember ellen és azzal vádolja, hogy az súlyosbítja a menekültválságot. Magyar illetékesek szerint ugyanakkor a jogszabály nem fenyegeti a tanszabadságot, az egyetem viszont úgy látja, hogy segédeszköz lettek a hatalom számára, amely a választások előtt mind intenzívebben támadja Sorost. A tudósítás megjegyzi, hogy Maryland állammal már megszületett a hasonló egyezség. New York Állam kormányzójának szóvivője pedig azt mondta a lapnak, hogy nincs ok a késlekedésre. Annál is inkább, mivel a magyar fél már értesítette őket, hogy a tervezet eleget tesz a kívánalmaknak, így Budapest készen áll az okmány szentesítésére. Amerikai megítélés szerint ennélfogva meg kell kötni a megállapodást.
Magyarországon a lakosságnak mindössze 18 %-a tartja magát meggyőződéses demokratának, 38 % csak kevéssé van meggyőződve a maga demokratikus felfogásáról, 24 viszont úgy gondolja, hogy egyáltalán nem demokrata. Ezzel a 18-as lista utolsó előtti helyén állunk, csupán Oroszországot előzzük meg a Pew amerikai közvélemény kutató legújabb felmérése alapján készült statisztikában. De a demokrácia népszerűsége világszerte visszaesőben van. Az nem igaz persze, hogy máris összedőlne a demokrácia, ám egyre többen tekintik feleslegesnek a választásokat, valamint a parlamenti döntéshozatalt. Vonatkozik ez immár a fejlett államokra is, igaz, ott leginkább a széleken mutatkozik ez a jelenség erőteljesen. Hogy mivel lehetne felváltani a demokratikus formákat, arra a magyarok 14 %-a azt válaszolta, hogy a katonaságra kellene rábízni a vezetést. 24 % inkább az erős emberre építene, 68 % ellenben a szakértőkre voksol, akik nem választás útján kerülnének a kormányrúdhoz. Jelenleg egyébként általában még igaz, hogy minél tehetősebb egy ország, annál többen helyeslik a demokráciát. Viszont minél rosszabb a gazdasági helyzet, annál inkább erősödik a bizalmatlanság a demokráciával szemben.