• A magyar kormányfő taktikából félreteszi az önérzetét és jelenleg nem veri vissza reflexből a német vádakat;
• Orbán kőszívűsége mérce lett az európai nemzeti konzervatívok szemében;
• Az európai zöldek azt javasolják, hogy Magyarország ne kapjon uniós pénzt az elutasított menedékkérők hazazsuppolására, ha úgysem enged be senkit.
1. Az újság azon tanakodik, vajon miért van az, hogy Merkel időről időre szemrehányást tesz Magyarországnak a 2015-ös menekültválság miatt, de Orbán Viktor mindannyiszor annyiban hagyja. Legutóbb, vasárnap pl. megismételte a kancellár, hogy a magyar területen feltorlódott 400 ezer ember miatt humanitárius katasztrófát kellett elhárítani, hiszen közülük több ezren már annyira elkeseredtek, hogy gyalogszerrel indultak az autópályán az osztrák határ felé. És ezért személyesen a magyar kormányfőt tette felelőssé. Normális körülmények között Orbán és emberei nem késlekednek, visszakézből utasítják el az ilyen vádakat, ám most hallgatnak. Gulyás Gergely, a helyettes frakcióvezető is csupán annyit mondott, hogy a migránsok valóban csalódottak voltak, csakhogy nem a magyarok miatt. Vagyis úgy tűnik, hogy a Fidesz jelenleg nem szeretne összetűzésbe bonyolódni a választás előtt álló CDU-val, amely szintén az európai konzervatívok pártcsaládjához tartozik. Pedig magyar részről lenni mit Merkel szemére vetni, mivel a miniszterelnök-asszony annak idején egyfelől kimondatlanul is hívta Németországba a menedékkérőket, másrészről viszont a német vezetők többször is megismételték, hogy Dublin értelmében ezeknek az embereknek ott kell maradniuk, ahol először léptek az unió területére.
2. Orbánnak áll a zászló a jövő tavaszi választáson, de különösen a fiatalság körében már szerveződik az ellenállás politikájával szemben. A bírálók attól félnek, hogy a kormányfő tekintélyuralmi rendszert alakít ki. A legnagyobb tiltakozást a a CEU elleni elnyomó intézkedés váltotta ki. De hasonlóképpen áll hozzá a hatalom a külföldi támogatást élvező civil szervezetekhez is, ami ellen szintén tüntettek Budapesten. Ugyanakkor az ellenzék szétaprózódott, úgy hogy nem könnyű megmondani, kire érdemes szavazni. Új szín a palettán a Momentum, amely a hagyományos jobb-bal-felosztáson túllépve témákra kíván összpontosítani. Nagy feladat számára, hogy az olimpiai népszavazás által keltett energiát mozgósítani tudja a választásra. Fekete-Győr András azt mondja, sokak számára ők jelentik az utolsó esélyt. Az irány egyértelmű: el a haveri gazdaságtól, Orbántól, Európa felé. A példakép Macron pártja.
Kopper Ákos politológus úgy látja, hogy a Fideszre csakis saját maga lehet veszélyes, mivel belülről felmorzsolódhat. Az ellenzéktől sokat nem lehet várni, de bármi megtörténhet. Az emberek a szocializmus tapasztalatai miatt eleve bizalmatlanok a politikával szemben és ezen csak tovább ront a burjánzó korrupció. A fő gondot a szakember ott tapasztalja, hogy nincs kiegyensúlyozott tájékoztatás, jóformán csak a kormányoldal jut szóhoz a sajtóban. Információszabadságról nem lehet beszélni, az elemző szerint itt az uniónak kellene közbelépnie. A riportban megszólal egy korábbi Fidesz-hívő fiatal, aki éppen a korrupciót tartja elviselhetetlennek. De hogy kire voksol, arról fogalma sincs a konzervatív egyetemistának. Abban azonban biztos, hogy az EU-ból nem szabad kilépni. Egy társa attól fél, hogy orosz és török mintára nálunk is erővel korlátozhatják a szólásszabadságot.
Míg Európa azon tanakodik, milyen migránspolitika volna a legjobb, Magyarország kész tényeket teremtett – írja menekültügyi körképében a lap. Mint rámutat, az EU a mézesmadzagot, illetve a kerítést és a rendőrséget alkalmazza, vagyis egyszerre veti be az elnyomást és a gazdasági ösztönzőket, ám ezzel csak visszaszorította az áradatot, meg nem oldotta a gondot. Ezen belül Orbán Viktor, a budapesti erős ember megértette, hogy a két évvel ezelőtti káosz szalonképessé tette a radikális módszereket. Ezért határzárat emeltetett, majd a balkáni útvonal lezárása még tovább enyhített a feszültségen. Tavaly már csupán 30 ezren próbáltak meg bejutni az országba, az idén pedig 11500-an, közülük 560-an kaptak menedéket.
A kemény álláspont, valamint a kvóták elutasítása miatt Magyarország mintakép lett a földrészen a nemzeti konzervatívok számára. Orbán a belpolitikában is kihasználja a vélt fenyegetést, amit a migránsok jelentenek. Azzal érvel, hogy az olyan globalisták, mint a magyar származású zsidó emberbarát, Soros megpróbálják illegális bevándorlókkal elárasztani a kontinenst. Viszont a népszavazás kudarca fájdalmas vereséget jelentett számára. De jött a 2. kerítés, majd a vitatott törvény, amely lehetővé teszi, hogy minden menedékkérőt a tranzitövezetekben tartsanak fogva, akár egy évig is. Ezt a gyakorlatot élesen bírálja az UNHCR budapesti szóvivője. A kormány visszautasítja a kifogásokat, alapvetően illegálisnak tekinti a bevándorlást a déli határ felől. A hatalom kizárólag azon méri le politikája sikerét, hogy hányan próbálnak meg bejutni az országba a zöld határon keresztül, és ez a szám erősen csökken.
Ha a liberális erők szorosabban összefognak a világban, akkor esély van arra, hogy a Trump-korszak csupán epizód marad, egyben pedig korlátok közé lehet szorítani Kelet-Európában is az illiberális erőket. Az EU ez esetben joggal mondhatná, hogy értékközösség. Így ítéli meg a helyzetet az egyik legtekintélyesebb német történész, aki éppen most jelentetett meg könyvet arról, szétesik-e a nyugat. Heinrich August Winkler arról is beszélt az interjúban, hogy erkölcsi okokból Merkelnek tökéletesen igaza volt, amikor két éve befogadta a Magyarországon rekedt menekülteket, csak éppen nem számolt a következményekkel. Ráadásul az osztrákokon kívül nem egyeztetett sem a többi szomszéddal, sem az unióval. És túl sokáig voltak nyitva a határok. A szakértő megjegyzi, hogy nem csak a közép-kelet-európai államok, hanem a franciák és a britek is sokkal korlátozóbb álláspontot foglaltak el a bevándorlókkal szemben, mint a németek.
Magyarország a terrorfenyegettségre hivatkozva továbbra is szükségesnek tartja a határok szigorú ellenőrzését. A kormány épp ezért további hat hónappal kiterjesztette a különleges állapotot. A jelentés hozzáteszi, hogy a kerítés megépítése óta gyakorlatilag nem érkeznek menekültek az országba. Ugyanakkor emberi jogi szervezetek egyre másra figyelmeztetnek, hogy a tranzitzónákban lehetetlen körülmények között tartják fogva az embereket. Az európai zöldek strasbourgi frakcióvezetője felvetette, hogy ha Magyarország senkit sem fogad be, akkor a jövőben nem kellene kapnia az elutasított menedékkérők kitoloncolására szolgáló uniós támogatást. Mint mondta, a viszonyok elviselhetetlenek azok esetében, akik oltalmat szeretnének. Emlékezetes, hogy a német kormány két napja úgy döntött: az itteni állapotok miatt senkit sem toloncol vissza magyar földre.
A Helsinki Bizottság társelnöke szerint hiába fordultak 22 másik civil szervezetekkel együtt az Alkotmánybírósághoz a tevékenységüket korlátozó törvény miatt, az esélyük csekély. Az eljárás egyébként sok-sok hónapig is eltarthat. Pardavi Márta épp ezért bejelentette, hogy panaszt kívánnak benyújtani a jogszabály ellen az Európai Emberi Jogi Bíróságnál is. A tudósítás megjegyzi, hogy rendszabály nyilvánvalóan Soros György ellen irányul, mert az üzletember jó pár civil csoportot támogat. A Fidesz egyik szóvivője kijelentette, hogy Soros menekültbarát szervezetei nem kívánnak átláthatóan ténykedni. Ugyanakkor külföldön éles bírálatok érték az új szabályozást, a többi közt az ENSZ és az Amnesty International részéről. Az Európai Bizottság pedig a múlt hónapban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.
