• Duda vétója nem is olyan egyértelmű, ám az uniónak érvényesítenie kell a jogállami normákat
• Magyarország és Lengyelország csak abból ért, ha nem kap közösségi támogatást
• A magyar kormány a jelek szerint nagy ívben tesz a strasbourgi bíróság ítéletére (is)
A lengyel igazságszolgáltatás reformja miatt új veszély leselkedik az unió egységére, de itt most már az egész európai terv jövője a tét. Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok mindenekelőtt jogközösséget alkotnak, a közös szabályoknak pedig szükség esetén a helyi bíróságnak kell érvényt szerezniük, éppen ezért jogos az EU aggodalma Lengyelország miatt. Vagyis, hogy a jogállam módszeres aláásását jelenti, ha az igazságszolgáltatást politikai ellenőrzés alá helyezik. Így most először arról is szó van, hogy egy tagállamot megfoszthatnak a szavazati jogától, ez ügyben minden tagnak állást kellene foglalnia. Egy beavatott varsói forrás szerint azonban a Bizottságnak nem kellene örülnie az államfő vétójának, mert Duda hasonlóképpen ítéli meg a kérdést, mint a hatalmon lévő párt. Emellett úgy gondolja, hogy az unió beleavatkozott az ország belügyeibe, mert az igazságügy nemzeti hatáskörbe tartozik. Elsősorban belpolitikai megfontolásokból lépett közbe, nehogy nagyobb elégedetlenségbe csapjanak át a tiltakozások. Ugyanakkor azt mindkét fél tudja, hogy a 7-es paragrafust úgysem lehet alkalmazni, mert Magyarország megakadályozná.
A kelet-európai lázadás mutatja, hol lesz a következő törésvonal az EU-ban, ezúttal azonban politikai válság érlelődik. A lengyel igazságszolgáltatás átalakítása megosztja a keletet és a nyugatot. Varsó mindeddig példátlan büntetéssel néz szembe, miután jelenleg az elsőszámú célpont az eltévelyedett államok megregulázását célzó hadjáratban. A magyar és a lengyel populista vezetőket felbátorította Trump megválasztása és a Brexit. Ám a kontinens magja német és francia vezérlettel védi Európát a centrifugális erőkkel szemben, amelyek azzal néznek szembe, hogy politikailag a margóra szorulnak, de lehet, hogy gazdaságilag is. Viviane Reding kiemeli, hogy a rebellisek Magyarország és Lengyelország körül csoportosulnak, mivel ez a két kormány intézett támadást a demokratikus intézmények ellen, és tekintélyuralmi irányban halad.
A másik oldal rájött, hogy kezdeményeznie kell a közös értékek és szabályok védelmében. Orbán Viktor illiberális államot akar, a CEU, illetve a civilek elleni jogszabály miatt az unió jogi eljárás alá vonta a magyarokat. Egy brüsszeli elemző intézet vezetője ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni a jogállami normákat. Fontos, hogy a lengyel tüntetők az EU oldalán állnak. Reding szerint a renitens államok csakis abból értenek, ha megvonják tőlük az uniós támogatásokat. A már idézett szakértő viszont jónak tartaná, ha beélesítenék a 7-es cikkelyt, hiszen itt a jogállamról, a demokráciáról és az alapvető jogokról van szó.
A kommentár szerint az uniónak nincs más választása, mint hogy a lehető legkeményebb eszközök bevetésével lépjen fel, miután Lengyelország jogi kútmérgezést folytat. A Bizottság mindössze két nappal a nyári szünet előtt jelentette be, hogy megkezdi a szerződésszegési eljárást, bár Timmermans alelnök pár nappal korábban még arról beszélt, hogy Varsó kap egy legeslegutolsó határidőt, hogy választ adjon a jogállam módszeres megszegésével kapcsolatos aggályokra. Kilátásba helyezte, hogy idáig példátlan módon bevetik a 7-es paragrafust, a mostani lépés ebbe a folyamatba illeszkedik bele. Rendszer van abban, ahogy Varsó az igazságszolgáltatás kapcsán nekimegy a jogállamnak. De a lengyeleknek tudniuk kell, hogy mi a tét. Mert aki feladja a jogállamot, az önmagát és a demokráciát adja fel.
A magyar külügyminiszter rátett még egy lapáttal az osztrák kancellárral kialakult vitában, miután Kern megismételte, hogy az unió értékközösség, és nem szabad megengedni, hogy a magyar és a lengyel kormány fokozatosan felszámolja a demokráciát, korlátozza a sajtószabadságot és megszüntesse a hatalmi ágak megosztását. Mint mondta, ezt nem szabad ennyiben hagyni, mert a két ország igen sok pénzt kap az EU-tól és cserében legalább annyit el lehetne várni tőlük, hogy betartsák a játékszabályokat. Szíjjártó erre úgy reagált, hogy az osztrák politikus csupán saját népszerűségi adatait igyekszik javítani, Magyarország soha nem avatkozna bele más állam belügyeibe, viszont elutasítja az efféle liberális arroganciát. Előzőleg pedig azt állította, hogy az osztrák miniszterelnök azoknak a balliberális politikusoknak az oldalára állt, akik a Soros-terv alapján tömegesen akarnak migránsokat Európába hozni. Erre válaszolta azt az osztrák szociáldemokraták frakcióvezetője, hogy Szíjjártó mérsékelhetné magát.
A Helsinki Bizottság és a táborlakók szerint a magyar kormány ismételten megsérti nemzetközi jogszabályokat, amikor nem hajlandó javítani az életkörülményeken a tranzitövezetekben, ahová a menedékkérőket nem ritkán hónapokra bezárják. A szögesdróttal körülvett és rendőrök által őrzött két létesítménybe az újságírók nem léphetnek be, mint ahogy a legtöbb emberi jogi szervezet képviselői sem. Magyarországot most azzal vádolják, hogy semmibe veszi az Európai Emberi Jogi Bíróság döntéseit a központokban fogvatartott családok és kiskorúak ügyében, vagyis, hogy megszegi a Nemzetközi Emberi Jogi Konvenciót. A testület ugyanis egy 7-tagú iráni-afgán család ügyében még májusban kimondta, hogy az érintettek számára véget kell vetni a megalázó, illetve embertelen bánásmódnak.
Mivel nem történt semmi, két hónappal később újabb felszólítás érkezett Strasbourgból, külön kiemelve, hogy rendszeres étkezést kell biztosítani az apának, a feleség mellé pedig tolmácsot kell adni az orvosi vizsgálatok során. Az asszony akkor már előrehaladott terhes volt. A tudósítás hozzáteszi, hogy az új magyar jogszabályok értelmében nem kell gondoskodni az ételről olyanok esetében, akiknek az első menedékkérelmét már elutasították és a családfő éppen ebbe a kategóriába esik. Így a férfi kénytelen volt időként a szemeteskukából guberálni, hogy csillapítsa éhségét. Ám az újabb felhívás is eredménytelen volt, ezért két hete a Vöröskereszt ad időnként ennivalót a menekültnek. A kormányszóvivő szerint ugyanakkor a hatóságok nem hagytak figyelmen kívül semmiféle bírósági rendelkezést, a migránsok az összes érintett létesítményben a nemzetközi szabályoknak megfelelő ellátásban részesülnek. Orbán Viktor pár napja Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy EU arra készül, hogy területét átengedje egy kevert, iszlamizált Európának.