B1 blogcsalád



A Habony-művek nem túl eredeti ötlettel próbálta meg semlegesíteni az újabb éles amerikai bírálatot

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2017. június 21. - Szelestey
  • Washington kettős mércével mér, de megtévesztette a gaz, sorosisták által befolyásolt nemzetközi média.
  • Most már elég a magyar és a lengyel jogsértésekből! - hangsúlyozza a Bloomberg vezércikke.
  • Orbán a "Diktátorok kézikönyvéből" puskázik, de az ilyen tekintélyelvű politikusok ellen igen hatékony szokott lenni a polgári ellenállás.

new_york_times.jpgMagyarország visszautasította az amerikai Külügyminisztérium ismételt bírálatát, mondván, hogy a State Department kettős mércét alkalmaz a civil törvény esetében. A kormányszóvivői iroda közleménye szerint Washingtont félrevezette a nemzetközi média dezinformációs kampánya, amelyet erősen támogatnak a Soros-féle szervezetek. Merthogy a hatalom mindössze azt szeretné, ha mindenki látná, mely csoportok igyekeznek külföldi érdekek alapján befolyásolni a közéletet, illetve a migrációs politikát. A nyilatkozat a washingtoni cáfolat ellenére ezúttal is azt állítja, hogy a szabályozás megfelel az idevágó amerikai jogszabálynak.
A tudósítás megjegyzi, hogy a vita középpontjában olyan szervezetek állnak, mint Helsinki Bizottság, amelyet részben Soros György finanszíroz, illetve a TASZ. A magyar menekültpolitika azonban ellentétekhez vezetett az unióval, valamint az ENSZ segélyszervezetével. Az amerikai külügyi tárca pedig két napja újból az aggodalmát fejezte ki, mivel a törvény úgy állítja be a külföldről támogatott szervezeteket, mintha azok a társadalom érdekeivel ellentétesen járnának el, ám ez gyengíti a magyarok képességét, hogy megszervezzék magukat, és törvényes, illetve demokratikus módon orvosolják a bajokat. Ezt az állásfoglalást is az a szóvivő adta ki, akit már Trump nevezett ki. Ugyanakkor emlékezetes, hogy a jogszabályt elítélte a budapesti amerikai nagykövetség is.

 
bloomberg.jpgA szerkesztőségi állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy a magyar és lengyel fejlemények valóban zavaróak, ezért az uniónak fel kell lépnie azok ellen. Hiszen a két országot évek óta bírálatok érik, amiért semmibe veszik az EU szabályait és aláássák a közösség értékeit. Ám a válasz idáig leginkább csak szó, szó és szó volt. Csakhogyez így nem mehet tovább, mert egyre gyakoribbak a jogsértések. Nő a nyomás, hogy büntessék meg a két kormányt, közeleg a nagy összecsapás. Orbán Viktor pl. nekiment a bíróságoknak és a sajtónak. Nemrégiben pedig Putyin mintájára lecsapott a külföldi támogatást élvező NGO-kra. Az egyik fő célpont a CEU.
 
Brüsszelnek olyan eszközre van szüksége, amellyel el tudja érni, hogy a tagállamok lépései összhangban legyenek a demokratikus normákkal, és amelyeket nem fél bevetni. Hiszen létezik a 7-es paragrafus, de annak alkalmazása lassú, nehézkes és sok a politikai akadály. Ráadásul azzal fenyeget, hogy csak felszítja a nézetkülönbségeket. Ha a brüsszeli pénzeket fognák vissza, az az elesettebb polgárokat sújtaná és újabb feszültségeket váltana ki. Ezért az EU-nak jelenleg fokoznia kell a diplomáciai nyomást a magyarokra és a lengyelekre. Ha ez nem segít, akkor bármennyire is kockázatos, élni kell a 7-es cikkel. Ám a jövőre nézve el kell érni, hogy legyen egy olyan jogi eljárás, amely gyorsabb és nem hatja át ennyire a politika. Hogy mi következik egyes szerződésekből és alkotmányokból, annak eldöntésére leginkább a bíróságok alkalmasak. 
 
guardian.jpgKét amerikai professzor szerint a tekintélyelvűség visszatérőben van, de létezik ellene olyan eszköz, amiről az idő már bebizonyította, hogy hatékony. A szerzők, köztük Timothy Snyder, a Yale Egyetem történésze, emlékeztetnek arra, hogy napjaink autokratái is az elnyomásra, a megfélemlítésre, a korrupcióra építenek. A Diktátorok kézikönyve, amelyből Orbán, Trump és a többiek dolgoznak, ahhoz nyúl vissza, hogy támadja az újságírókat, megvádolja a külföldieket és a „fizetett tiltakozókat”, bűnbaknak állítja be a kisebbségeket, meggyengíti a fékeket és ellensúlyokat, jutalmazza a híveket, félkatonai szervezeteket vet be és általában az ellenségek és a barátok, vagyis az ők és a mi kérdésére egyszerűsíti le a politikát. Ehhez persze nagy tömegtámogatás szükséges.
 
Az első lecke ezek után, hogy nem szabad előre átengedni a terepet ezeknek az erőknek. Ha a polgárok nem igazodnak álomittasan az új valósághoz, hanem odafigyelnek a saját értékeikre és hazafiságukra, az nagy gondot okoz a tekintélyelvűeknek. A történelem ezt úgy nevezi: civil ellenállás. A tiltakozások, bojkottok, sztrájkok és más, nem erőszakos módszerek alkalmasak, hogy akár megállítsák az autoriter nyomulást. Lásd Gandhit, Martin Luther Kinget vagy a Szolidaritást. Itt stratégiai célokat kell kitűzni, a decentralizált vezetés fontosabb, mint a karizmatikus vezetés. Az autoriter rendszerek gyakran próbálnak erőszakot provokálni, hogy igazolják az elnyomó ellenintézkedéseket. A másik oldal viszont már kitalálta, miként kell békés mederben tartani a tiltakozásokat. Továbbá reményt kell nyújtania, hiszen a tekintélyelvűség a tömeges félelmen, a lemondáson, a kiúttalanság érzetén alapszik.
 
A tekintélyelvűség mindig azzal kezdődik, hogy előre odadobják magukat azok, akiknek nincsen semmiféle gondolatuk, illetve összezavarodnak azok, akik képesek gondolkodni. De tudjuk, hogy cselekedni kell és azt is, hogy miként. 

 
huffington.jpgAz európai zöldek strasbourgi frakcióvezetője úgy gondolja, hogy a kelet-európai államoknak az eddiginél nagyobb felelősséget kell vállalniuk a menekültválságban. Ha erre azok nem hajlandóak, akkor kényszeríteni kell őket rá, mert jogellenes, ha ez ügyben megtagadják az együttműködést. Ska Keller terve az, hogy nagyobb migránscsoportokat telepítsenek be a térségbe, ám ez aligha fog tetszeni a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak. A politikus azonban elképzelhetőnek tartja pl., hogy egy szír falu teljes lakosságát átköltöztetnék Lettországba. Ily módon feltehetőleg jobban rá lehetne bírni a menedékkérőket, hogy menjenek olyan államokba, ahol egyébként nincsenek menekültek és egyedül nincs is kedvük odatelepülni.
 
Egy neves menekültügyi szakértő úgy látja, hogy az unió üres ígéreteken túl mást nem kínál az érintett országoknak, hogy azokból ne induljanak útnak újabb tömegek Európa felé. Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű kutató intézet vezetője volt az, aki kitalálta, hogy meg kell állapodni Törökországgal. Most azt mondja, hogy az EU-ban a teendőkről kezdett vita sajnos, ideológiai síkon zajlik.Orbán Viktor azt sugallja, hogy minden csak hozzáállás kérdése, és ha akarjuk, akkor meg tudjuk állítani a migránsokat. Közben azonban a segély- és emberi jogi szervezetek joggal figyelmeztetnek arra, hogy ily módon értelmét veszti a menedékjog, ám nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy nap mint nap igen sokan fulladnak a Földközi-tengerbe. Tavaly pl. 4500-an, és az idén még többen jönnek.

A szakember képtelenségnek tartja, hogy lezárják a tengeri utat, és lehetetlennek nevezi azt is, hogy észak-afrikai táborokból küldjék vissza saját hazájukba az elutasított menedékkérőket. Ilyen központok felállítására az ottani országok nem kaphatók.  A Balkánon azért más a helyzet, mert ott a múlt év vége óta a korábbinál sokkal kevesebben jutnak el a görög szigetekre. Naponta nagyjából 50-en, de ha 500-an érkeznének, akkor megnézhetnék a gyenge balkáni államok, hogy képesek volnának-e feltartóztatni ennyi embert a határokon. Hogy jelenleg viszonylag kedvező a helyzet az a török egyezménynek köszönhető. Ebből következik, hogy az uniónak nem Észak-Afrikával, hanem a kontinens nyugati felének országaival kell dűlőre jutnia. Őket kell rávenni, hogy visszavegyék azokat, akik nem kapnak menedéket. Cserében meg kell szabni, hogy minden évben hány diák és munkavállaló jöhet legálisan.
 
suddeutsche.jpgA kommentár nehezményezi, hogy az unió nem lép fel minden lehetséges eszközzel Lengyelország ellen, amiért az felszámolja a hatalmi ágak megosztását. A nemzeti-populista kormány azzal indokolja a jogállam lebontását, hogy a népakaratot váltja valóra. De más volt szocialista országokban is látszik, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak nem volt elegendő, mármint hogy gyökeret tudjanak verni a jogállami normák. Kaczynski mindenesetre odafigyel a tömegek hangulatára, és ha túl nagy az ellenállás, mint volt az abortusz tilalma ügyében, akkor visszakozik. Az igazságszolgáltatás függetlenségének megszüntetése ügyében viszont egyelőre nem erősödnek a tiltakozások, így azt keresztülviszi a Jog és Igazságosság. Ugyanakkor a drámai fejlemények ellenére megosztottnak, illetve bénultnak látszik a lengyel ellenzék, valamint az EU. Brüsszel javarészt leállította az eljárásokat Lengyelország ügyében. A jogállamiság ügyében kezdett vizsgálat húzódik, mert Magyarország nem támogatja. Pedig itt akár a szavazati jog felfüggesztését is be kellene vetni. Európa belenyugodott, hogy lebontsák a demokráciát az egyik legfontosabb tagországban.
 
der_spiegel.jpgA britek kiválása és Trump győzelme miatt az európaiak a korábbinál sokkal jobban bíznak az unióban, ám a menekültpolitika sokakat dühít. Az amerikai Pew közvélemény kutató 10 ezer embert kérdezett meg, a 10 legnagyobb tagállamban, ahol az összlakosság 80 %-a él. Eszerint a németeknél és a franciáknál 18 %-kal nőtt az EU népszerűsége, sőt, még a briteknél is 10 %-kal magasabb az unió híveinek aránya, mint egy éve. Mert hát ki akar egyedül maradni egy sarkaiból kifordult világban, amikor egy szövetség része lehet. Szóval az embereknek nincs kedvük a politikai kísérletekhez. Ami a menekülteket illeti, ott éles a kritika, bár eltérő okokból. A görögök és az olaszok arra panaszkodnak, hogy az elosztás ügyében nem tapasztalnak szolidaritást a többiek részéről. A magyarok és a lengyelek kétharmada viszont azért elégedetlen, mert „azok, ott Brüsszelben“ rájuk akarnak kényszeríteni egy kisebb kontingenst. Ezen az sem változtat, hogy a két kormány bojkottálja a kvótadöntést. A két társadalom nagy része nem kedveli az EU „liberális“ menedékpolitikáját sem, és úgy ítélik meg, hogy az Berlinben főzik ki. Azaz Németország túl sok befolyást élvez.

 
the_times_1.jpgA Brexit hatására nagy tömegekben távoznak Nagy-Britanniából a kelet-európai munkavállalók. Egy friss tanulmány pedig azt támasztja alá, hogy az első negyedévben élesen csökkent azoknak a száma, akik a 8 keleti uniós tagállamból érkeztek és bejelentkeztek a szigetországi társadalombiztosítás hatálya alá. Ennyire kevesen még sosem jöttek, amióta 2004-ben megnyílt számukra a brit munkaerőpiac. Az első negyedévben mindössze 26 ezren regisztráltatták magukat, a többi közt Magyarországról. Egy évvel ezelőtt ez a szám még 40 ezer volt, a rekordot pedig 2007-ben jegyezték fel – 111 ezerrel. Egy szakértő azzal magyarázza a jelenséget, hogy a font veszített értékéből, ezért a hazautalások kevesebbet érnek. Ezen felül egyelőre tisztázatlan, hogy hosszú távon miként rendezik ezeknek az embereknek a jogállását. Alighanem kedvezőtlenül hatott az is, hogy a népszavazás után volt egy sor idegenellenes támadás.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr7312610457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Akhmed Há CIA terrorista 2017.06.21. 15:50:35

Magyarországon akkora diktatúra van, hogy a kormánypárt a választók 49%- nak részvételével, 32%- kal szerzett 70% feletti többséget.

Ja, nem, az Franciaország :DDD

MIÉRT NINCS.MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ BÖRTÖNBEN 2017.06.21. 16:25:02

@Akhmed Há CIA terrorista: Az semmi! Macron a kezében tartotta a választási irodát, az ügyészséget, a bíróségot, a médiát, amin keresztül hazugságokkal árasztotta el az országot, stb, stb. És a ruszkikkal akar akkora atomerőművet építtetni, ami az ország villamosenergia igényének felét fogja kiszolgálni, és a GDP 30%-ba kerül, hogy a felét ellophassa. Az egyik pénztárosa százmilliárd eurót lopott csak a múlt évben. Egy gennyes hazaáruló geci.

Akhmed Há CIA terrorista 2017.06.22. 08:10:25

index.hu/kultur/media/2017/06/22/botrany_fegyverkereskedovel_uzletelt_a_patinas_lap_rovatvezetoje/

"az AP megjelentetett egy cikket, amelyben egyebek mellett arról esik szó, hogy Jay Solomonnak egy iráni születésű mágnás, Farhad Azima tízszázalékos tulajdoni részesedést ajánlott fel egyik cégében.
Azima a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) számára bonyolít le fegyverügyleteket. Az AP riportja szerint hosszú éveken keresztül Azima volt a külpolitikai újságíró egyik tájékoztató forrása is."

Mondtam én, hogy a nemzetközi CIA- csicskasajtó bűnözők, terroristák gyülekezete.

Ezektől szemléz a kedves Szelestey úr.
süti beállítások módosítása