Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. április 4. Hangos sajtószemle itt.
A konzervatív lap úgy értesült, hogy németekkel és a franciákkal az élen jó 20 uniós ország ultimátum elé akarja állítani Magyarországot és Lengyelországot: vagy befogadják a menekülteket, vagy szedjék a sátorfájukat az EU-ból. Magyarázatként a brüsszeli tudósítás hozzáteszi, hogy a kvóták elleni lázadást a magyarok vezetik, akik egyben „kulturális ellenforradalmat” indítottak a jogkörök brüsszeli központosítása ellen. Sem ők, sem a lengyelek nem hajtják végre a közös döntés rájuk eső részét 160 ezer menedékkérő elosztására. A többiek ezért kívánják felvetni az egység kérdését a két euroszkeptikus és populista vezetésnél, éspedig ősszel, amikor tetőpontra érkeznek a tárgyalások a brit válásról.
Egy magas rangú nyugati diplomata szerint Budapestnek és Varsónak választania kell: vagy részei az európai rendszernek vagy nem, de az uniót nem lehet zsarolni. Az egységnek megvan a maga ár. A forrás hozzátette, hogy az Európai Bíróság remélhetőleg a közösség számára kedvező ítéletet hoz a magyar panasz ügyében. Ha igen, akkor mind a magyaroknak, mind a lengyeleknek el kell fogadniuk a verdiktet, mert ha nem, annak pénzügyi és politikai következményei lesznek. Többé nem játszhatják, hogy kint is vannak meg bent is. Az EU igen kemény lesz ez ügyben. A jelentés kitér arra, hogy a magyar és a lengyel vonakodás már csak azért is berzenkedést vált ki Brüsszelben, mert sok tagállam amögé bújva nem tesz eleget a kvótahatározatnak.
A migráció kapcsán az európai egység fontosságára figyelmeztetett a német kancellár. Merkel azután nyilatkozott, hogy Berlinben a cseh és a szlovák kormányfővel találkozott. Mint mondta, ez ügyben nem lehet megkerülni a szolidaritást, a vonatkozó határozatok érvényesek. Viszont itt nem csupán a menekültek befogadásáról van szó, hanem a külső határok védelméről és az emberáradatot kiváltó okok felszámolásáról is. A cikk megjegyzi, hogy immár Prága és Pozsony is elhatárolódik a visegrádi csoport másik két tagjától, Magyarországtól és Lengyelországtól, mert a színfalak mögött nem ért egyet azok illiberális vonalával. A berlini megbeszéléseken különben mindhárman úgy foglaltak állást, hogy a britekkel közösen kell tárgyalni, nem kétoldalú alapon. Nem szabad, hogy London megossza a 27-ket.
A demokráciáért vívott harc küzdőtere lett Budapesten a Soros György által alapított egyetem, a CEU túlélése kapcsán a tét immár a liberális demokrácia jövője egész Kelet-Európában. Erről az intézmény rektora beszélt. Ignatieff úgy látja, hogy a Fidesz-rezsim lassan, de biztosan megszilárdítja hatalmát a magyar társadalom fölött, a Közép-Európai Egyemben ugyanakkor ennek akadályát látja. Az EU történetében ez az első alkalom, hogy az egyik tagállam be akar zárni egy szabad tanintézményt, de a CEU-nak éppen ezért kell megnyernie a harcot. A rektor hozzátette, jelen körülmények között minden eddiginél fontosabb, hogy fennmaradjanak a független iskolák a világnak ebben a részében. Emlékeztetett arra, hogy egészen a közelmúltig úgy gondolta: Magyarország szabad ország. A hírügynökség megjegyzi, hogy az unió fontos útelágazáshoz érkezett, hiszen kiválnak a britek, közelednek a francia és a német választások, keleten ugyanakkor a lengyelek követik a magyarokat az illiberális úton. Orbán pedig mind jobban kiterjeszti ellenőrzését a független intézmények fölött, ideértve az igazságszolgáltatást, hiába tiltakozik az EU.
A CEU rektora azt mondta, ők csak azt szeretnék, hogy hagyják békén az egyetemet, mert annak eredményei önmagukért beszélnek. A tanintézmény nyolc tudományágban is a világ legjobb egyetemei között van, különösen kiemelkedik a politológiában és a nemzetközi tanulmányokban. Az ellene indított akció a legújabb fejezet a liberalizmussal szembeni harcban, amit az egyre inkább radikális Orbán Viktor hirdetett meg. Fő célpontja Soros György, aki támogat több liberális civil csoportot. Ugyanakkor a Fideszben többen is szemet vetettek a CEU rendkívül jó helyen lévő épületeire. Viszont a tiltakozás ereje a jelek szerint meglepte a kormányt. A legsúlyosabb ezek közül az Oktatási Hatóság nyilatkozata volt, miután az megerősítette, hogy az egyetem teljes mértékben legálisan működik. A kompromisszumos megoldás az lehet, hogy új nemzetközi megállapodást köt az egyetem és New York állam. Ha az kellőképpen szavatolja, hogy a hatalom többé nem avatkozik be, akkor még meg lehet menteni a CEU-t.
FT
Az Oxfordi Egyetem helyettes rektora szerint a CEU elleni fellépéssel a magyar kormány csapást mérne azokra az értékekre, amelyek nélkül egyetlen egyetem sem tud megfelelően működni. Louise Richardson hozzáteszi, hogy a kormány eljárása veszélyezteti a tanszabadságot, noha az egyetem eleget tesz minden törvényi kívánalomnak és a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme. Tanszékei sorra nyernek különféle nemzetközi elismeréseket. Működése hozzájárult a magyar tudományos élet presztizsének erősödéséhez. A benyújtott jogszabályváltoztatás viszont nagyban ártana az intézmény autonómiájának, felrúgna korábbi egyezményeket és biztosítékokat a magyar állam részéről. Egyben veszedelmes precedenssel szolgálna, amikor korlátozza az egyetem függetlenségének alapfeltételeit. A szerző, aki a közelmúltban lett a CEU Felügyelő Testületének tagja, sürgeti, hogy az Orbán-kabinet vizsgálja felül elgondolását, mert az az országnak is károkat okoz.
Egy neves szélsőségkutató úgy látja, hogy az unió túlságosan is sokáig elnézte, amit Orbán Viktor művel, de most állást kell foglalnia, mert a magyar vezető immár a kritikus és multikulturális Közép-Európai Egyetemet vette célba. Ám nem szabad megengedni, hogy elterjedjenek a kormányfő illiberális nézetei. Cas Mudde, aki 20 éve két éven át maga is tanított a CEU-n és jelenleg a Georgia-i Egyetemen dolgozik, rendkívül jó tapasztalatokat szerzett annak idején Budapesten. A diákok csaknem mind keletről jöttek, az oktatók nyugatról. Hogy a kormány most ki akarja paterolni az intézményt, abban az elemző nem talál semmi meglepőt, hiszen a CEU megtestesít mindent, amit Orbán megvet: kritikus, globális, független és multikulti. A politikus egyébként már két évtizeddel ezelőtt szembekerült az egyetemmel, valamint a Nyílt Társadalom Alapítványokkal. Már akkor szó volt arról, hogy visszavonja a CEU akkreditációját, de azután nem lett semmi a dologból. Azidőtájt a miniszterelnök még csak kezdte a tekintélyelvű izmozást, de fontosabb volt számára az uniós belépés.
A politikus ma már nem a nyugati vezetés kedvence, sokkal inkább az illiberális demokraták modellje egész Európában. Országát illiberális demokráciává alakította át. Szembemegy Merkellel és az ő befogadó és integrált Európa-képével. Azt gondolja, hogy a liberális demokrácia ideje már lejárt, egy nacionalistább, illiberális korszak jött el, amit ő indított el. Amikor a „pénz, a média, a globális kormányzás és a nyílt, globális társadalom ellen harcol, utóbbin Sorost kell érteni, alig leplezett antiszemita felhangokkal, nos, akkor épít a Brexitre és Trumpra, illetve az Európai Néppárt folyamatos támogatására. Látni kell, hogy itt messze nem belügyről van szó. Orbán az illiberális demokrácia vezérürüje, egyben az egész kontinensen ösztönzi ez ilyen erőket. Ily módon ezúttal nem csak az CEU, hanem az összes egyetem jövője forog kockán. Ha most nem parancsolunk megálljt, hamarosan hasonló lépések következnek a lengyeleknél és másutt is. Többé nem szabad kézből etetni Orbánt, mert az csak radikalizál másokat és aláássa az EU, illetve az Európai Néppárt értékeit. Az EPP-nek választania kell Merkel és a magyar vezető, a liberális és illiberális demokrácia között. Továbbá hogy az a világkép győzedelmeskedjen-e, amelyben bátorítják, hogy az egyetemek legyenek kritikusak és függetlenek, illetve netán az, amelyben bezárással fenyegetik őket, ha történetesen kritikusak és függetlenek.
Az újság „Újabb zaklatás“ címmel számol be arról, hogy Magyarországon, Ukrajnában, Egyiptomban már megint a civileket cseszegetik. Az átláthatóságra hivatkozva különféle törvényekkel nyomás alá helyezik őket, mert oligarchák és áldemokraták így próbálják megszilárdítani a hatalmukat. Ehhez egyre inkább formális, bürokratikus eszközöket vetnek be, pedig a digitális korszakban nem lehet sokáig titokban tartani a híreket a korrupt, mohó és tolvaj elitről. Vértelen, ám annál hatékonyabb háború folyik a civil társadalom ellen. Putyin mutatja, hogyan kell ezt csinálni, amikor idegen ügynökökként tilt be ilyen csoportokat.
Most Európa közepét is elérte a baj. A magyar kormány arra akarja kötelezni az NGO-kat, hogy közöljék, kik támogatják őket külföldről, hogy azután ellenséges ügynökként lejárassák ezeket a szervezeteket. Az első számú céltábla: Soros György, merthogy az olyan csoportokat segít, amelyek a kisebbségvédelem, az emberi jogok, a képzés és a táplálkozás területén működnek. Csupa olyan feladat, amit az állam nem tud vagy nem akar ellátni. Ám Soros jó példa arra, hogy látszólag politikamentes ügyek is igen fontossá válhatnak, ha az uralkodó elit veszélyben érzi a kegyencrendszert vagy a saját érdekeit. A gond az a szóban forgó szervezetekkel Európa peremén, hogy leleplezik az áldemokráciákat, ezért veszélyesek. Éppen emiatt akarja az Orbán-kabinet a CEU-t is elűzni, hiszen az ellentmond a zárt, ellenőrizhető társadalom gondolatának. Budapesten a kormány azt hajtogatja az Emberi Jogi Biróság legutóbbi ítélete nyomán, hogy a két bangladesi menekült miatt kirótt bírságot nem a kormánynak, hanem Sorosnak kellene megfizetnie, mert neki van elég pénze. Ez az arrogancia igazolja, hogy a hatalom milyen cinikusan vélekedik bírálóiról.
A magyar kormánynak sürgős, hogy becsukassa a CEU-t. Az Országgyűlés már ma szavaz a törvényjavaslatról, amelyet úgy fogalmaztak meg, hogy annak feltételeit az egyetem ne tudja teljesíteni. Pedig az iskola magas színvonalon működik és hatása az egész térségben érződik, a nyílt társadalom jegyében. Orbán Viktor azonban illiberális demokráciára törekszik. Mindenben, amit Soros támogat, a miniszterelnök akadályt lát terveinek valóraváltásához. De már formálódik az ellenállás, ám emiatt is akarja Orbán a lehető leggyorsabban keresztülverni az indítványt. Egy nap alatt lezajlik minden, ez is alátámasztja, milyen szavazógép lett Magyarországon a parlamentáris demokráciából. A CEU pedig alighanem kénytelen lesz valahová máshová áttelepülni. Az Osztrák Rektori Konferencia és a Neos Párt azt szeretné, ha Bécsbe, Grazba vagy Klagenfurtba költözne. Az egyetemi vezetők szervezetének vezetője arról ábrándozik, hogy bár minden osztrák főiskola olyan szintű lenne, mint a CEU. Közben Orbán folytatja a nyomulást, a főleg a Soros által finanszírozott civilek ellen. Őket orosz mintára idegen ügynökökként bélyegeznék meg.
FAZ/Die Welt/Süddeutsche Zeitung/Die Zeit
Az újságok honlapjai a Reuters egyperces riportfilmjében számolnak be a CEU mellett tartott vasárnapi tüntetésről, az egyetem ellen kezdett hivatalos hadjáratról és a nemzetközi tiltakozásokról.