A Vatikáni rádió pozitív példaként hozza két magyar főpap segítségét a menekülteknek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 23.
Magyarországon két főpap megmutatja, hogy lehetséges egy másfajta menekültpolitika is. Beer Miklós, a váci egyházmegye vezetője, illetve Székely János, budapesti segédpüspök összeütközik az Orbán-féle kemény intézkedésekkel, amelyek célja, hogy távol tartsák a menedékkérőket. A kormányfő azzal igyekszik elejét venni az egyházak bírálatának, hogy azt hangoztatja: Európa keresztény örökségét igyekszik megvédelmezni. Emellett a földrészen elsőként államtitkárságot hozott létre az üldözött keresztények érdekében. A migránsok ügyében azonban nem enged. Székely János viszont kijelentette, hogy a katolikus egyháznak két igazságot kell összhangba hoznia. Az egyik az, hogy a migránsoknak tiszteletben kell tartaniuk a befogadó ország törvényeit, másfelől viszont segíteni kell őket, szállással, munkahellyel, hiszen mindössze néhány száz emberről van szó. Beer Miklós pedig mozgalmat indított a menekültek támogatására.
Az unió fokozni kívánja a nyomást Magyarországra és Lengyelországra, ezért azt várja, hogy a tagok az eddiginél határozottabban lépjenek fel a két kormánynál az olyan európai értékek védelmében, mint a demokrácia és a jogállamiság. Erről a Bizottság alelnöke beszélt a lapnak adott interjúban. Timmermans szerint többet kell vitázni Orbánnal és Kaczynskival, mert a többieknek világossá kell tenniük, hogy ezek az értékek nem egyszerűen díszítést jelentenek a virágcsokron. Hogy ezt meg tudják velük értetni, ahhoz nem elegendő a Bizottság, itt van felelőssége a többi tagországnak is. A politikus hozzátette, hogy szükség esetén bevetik az EU rendelkezésére álló eszközöket, további lépéseket azonban csakis a tagokkal együtt lehet tenni, azaz meg kell szerezni az Európai Tanács támogatását. A témát a testület napirendjére kell tűzni, mert ha konkrét a probléma, arról konkrétan kell beszélni. A lap magyarázatként hozzáteszi, hogy mind a magyar, mind a lengyel kormány nemzeti felfogású és szembehelyezkedett a demokrácia liberális értelmezésével.
A Bizottság alelnöke elismerte, hogy hiábavaló volt a jó egy éven át húzódó jogállamisági eljárás Lengyelország ellen, Varsó csak még inkább megkeményítette álláspontját. Az EU ezért a tagállamokhoz fordul segítségért, és úgy gondolja, hogy ezek után a Tanácsnak kell megpróbálkoznia a demokratikus vívmányok védelmével. A politikus az Európai Parlament Bel- és Igazságügyi Bizottságában kifejtette, hogy először az illetékes minisztereknek kellene megvitatniuk a helyzetet, miután a lengyeleknél egyre erősebb a rendszerszintű fenyegetés a jogállam ellen. Ha a Tanács napirendjére tűzi a kérdést, az fokozza a nyomást a Jog és Igazságosságra. Azt azonban nem tudni, hogy a lengyelek mennyire ijednek meg a fenyegetéstől, illetve hogy más tagállamok mennyire akarják elmérgesíteni a viszonyt Varsóval, amikor az uniónak amúgy is van épp elég gondja.
A jelek arra utalnak, hogy a PiS kemény marad, ez esetben fel lehetne függeszteni az ország szavazati jogát a közösségben, csak éppen Orbán Viktor már értésre adna, hogy megtorpedózná a döntést. De előtte – szintén a 7-es paragrafus értelmében – ki lehetne mondani, hogy fennáll az alapértékek súlyos megsértésének veszélye, ehhez már négyötödös többség továbbá az Európai Parlament jóváhagyása elegendő volna. Egy ilyen lépés súlyos kudarc lenne Varsó számára, hiszen azt jelentené, hogy a tagok nagy többsége szembefordul vele. Timmermans azonban óv a 7-es cikkely alkalmazásától, mert azzal várhatóan nem érnének el semmit. Ezért szerinte érdemesebb volna az ügyet a Miniszteri Tanács elé vinni, hogy az valljon színt.
Vendégkommentárjában a liberális varsói Gazeta Wyborcza egyik újságírója azt hangsúlyozza, hogy országa 10 éven át a keleti bővítés mintaállamának számított, mára azonban a szélre szorul és egypárti oligarchia lesz belőle. Elég volt hozzá egy demokráciaellenes, nacionalista, ultrakonzervatív, populista és euroszkeptikus párt győzelme. A háttér az, hogy Lengyelországot is elérte a civilizációs ugrás, azaz hogy az utóbbi 25 év fejlődése alapján egyre nagyobbak lettek az igények, az emberek a jövedelmek igazságosabb elosztását követelték. Ehhez járult még a „tények utáni igazság”, így a tömegek elhitték, hogy az ország romokban van. Zajlik az elitcsere, a hatalmon lévő Jog és Igazságosság kizárólag a haszonelvűség alapján tekint az unióra. Számára az EU nem az értékek, hanem a pénztárcák közössége. Elveszi a támogatásokat, de elveti a demokratikus alapelveket.
A népfelség nevében egypárti oligarcharendszer épül ki, Kaczynskit személyi kultusz veszi körül. Felszámolja a hatalmi ágak megosztását, lábbal tiporja az ellenzék jogait. A hatalom propagandistái megszállták a közmédiát. Lengyelország egy éve mind inkább a képtelenség ködébe burkolózik. Nem kell tartania az unió retorziójától, mert Orbán Viktor megvétózná, hogy felfüggesszék a szavazati jogot. A Solidarnosc szabad szellemében felnőtt lengyel demokraták döbbenettel figyelik, hogy a kormány kivezeti az országot a demokratikus nemzetek sorából és megsemmisíti az utóbbi 27 év vívmányait.
1. Eltekintve az olyan bonszáj-autokratáktól, mint Orbán Viktor, Putyin és Erdogan után Trump már a 3. tekintélyelvű figura, akivel Merkelnek meg kell vívnia a nemzetközi porondon. Szóval már hozzászokott, mégis újra meg újra megdöbben. Az új elnökkel egyszerűen nem tud mit kezdeni. De Németország nem tudja átvenni azt a helyet, amit Amerika éppen felad, annál nagyobb felelősség hárul viszont Európára. A kancellár egyértelműen ki is fejtette Washingtonban, hogy az EU sikere a lényeg, és alighanem ez volt a legfőbb mondandó a vendéglátó számára, aki a legszívesebben rásegítene az unió széthullására. De éppen Európa felbomlása ellen kell küzdeni, úgy, ahogyan azt a hollandok tették a választásokon, amikor móresre tanították Wilderst. Előttük az osztrákok bizonyították, hogy meg lehet állítani a nacionalistákat és a populistákat, és most a franciákon a sor. Az egyesült kontinens a liberális világrend hathatós védelmezője lehet, mert tudjuk, hogy a világ gondjait csak együtt lehet megoldani, és hogy biztonságot nem lehet kizárólag katonai erővel megteremteni. Amerikában azokat kell támogatni, aki az európai és a többi liberálissal vállvetve óvják a fennálló rendet az autoriter kísértéssel szemben.
2. Mozgolódnak Európában a jobboldali populisták, de láttukra azok is szervezkedni kezdenek, akik elutasítják őket és ez még jól jöhet a földrésznek - írta a Zeit. Múlt vasárnap Schulz, a német szociáldemokraták kancellárjelöltje nagy ünneplés közepette jelentette ki, hogy határozottan szembe kell szállni az európai egység ellenfeleivel. Utóbbi erőknek Nagy-Britanniától Magyarországig sikerült az uniót felelőssé tenni jóformán mindenért, ami állítólag rosszul működik. Csakhogy közben liberális, populista-ellenes, Európa-barát erők választásokat nyernek, lásd Ausztriát. A hollandoknál kikapott Wilders, Franciaországban pedig jók az Európapárti Macron esélyei.
Hans-Jochen Vogel, aki egykor Brandt utóda volt az SPD élén, úgy látja, hogy Schulz jókor tette meg kampánya központi elemévé az EU-t, mert az emberek már érzékelik, hogy a demokrácia és Európa nem magától értető, meg kell védeni. De Merkel baloldali riválisa zászlójára tűzte a szociális igazságosságot is és a klasszikus szociáldemokrata felfogás védettséget adhat a populizmussal szemben. További kedvező hatás, hogy markánsabbá lesznek a politikai középen a nagy néppártok, a küzdelem ismét közöttük zajlik, és nem csupán a hagyományos pártok és a populisták között. Utóbbiak ily módon kikerülnek a közfigyelem fókuszából.
Az osztrák szociáldemokraták visszautasítják, hogy Magyarország az itt működő osztrák bankokat fenyegeti arra az esetre, ha Ausztria csökkenti a magyar vendégmunkásoknak fizetett családi pótlékot. A megtorlás lehetőségét Balog Zoltán pendítette meg az osztrák közszolgálati tévében, ám erre az SPÖ egyik parlamenti képviselője úgy reagált, hogy az EU-ban nem lehet kimazsolázni az előnyöket. Muttonen szerint nincs nagy hitele, amikor a magyar kormány azt bizonygatja, hogy a Kern-kabinet megsérti az európai szolidaritást, közben viszont Magyarország bojkottálja a menedékkérők átvételét. De nem hagyja magát befolyásolni a néppárti osztrák családügyi miniszter sem. Mint mondta, a gyerekpótlék nem szociális juttatás, nem a fizetés része, arra szolgál, hogy ellensúlyozza az érintett famíliák többletkiadásait. Arra is kitért, hogy Magyarországon jelenleg egy gyerek után átszámítva 40 euró jár, Ausztriában 150, ebből lenne a készülő rendelkezés értelmében 80 euró, ha az adott gyerek nem követte szülejét Ausztriába, hanem idehaza maradt.
A magyarok alapvető szabadságjogok ügyében csörtetik a kardot, ám itt olyan viszály bontakozik ki, amelyben mindkét fél csakis veszíthet – hangsúlyozza a családi pótlék ügyében kirobbant vitáról a kommentár. Kiemeli, hogy minden magyar fenyegetőzés ellenére Ausztriának érdemes volna odafigyelnie a másik félre. Kern kancellár és Kurz külügyminiszter már hetek óta olyan tervekkel házal a médiában, amely egy lépéssel tovább megy, hogy elszigetelje az országot keleti szomszédaitól. A munkaerőpiacon is az Ausztria mindenek előtt!-elvet akarják érvényesíteni. Ám közben figyelmen kívül hagyják, hogy egyenjogú felekről van szó. A magyar és a cseh kormány sem nézheti tétlenül, ha Bécs egyoldalúan jár el. Az EU-ban az érdekegyeztetés a lényeg. És nem lehetséges osztrák részről a tőke szabad mozgását szorgalmazni, ha Ausztria közben kizárja a keleti munkavállalókat. De a konfliktus elhárításához már az is elég volna, ha a Kern-kabinet nem rukkolna ki hetente olyan új tervekkel, amelyek csak elmélyítik az árkokat.
Ki gondolta volna, hogy a Heinekent egyszer csak a kommunista elnyomás jelképének tekintik? Pedig pontosan ez történik Magyarországon, bár a Fidesz a próbálja szűkíteni a törvényjavaslat érvényességét, mármint hogy az indítvány ne vonatkozzon a Converse-cipőkre és a Sanpellegrino ásványvizekre. Ez azonban felveti annak a kérdését, hogy a magyar kormány nem irányított jogalkotással avatkozik-e bele a magánszférába, ami visszatérő panasz a befektetők részéről. Az ország részben éppen emiatt csúszott le a Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján 7 év alatt az 52-ről a 69. helyre. A Heineken visszautasítja, hogy esetében a vörös csillag bármilyen kapcsolatban volna a kommunizmussal, hiszen a sörfőzők már a középkor óta használják ezt a szimbólumot. A cég jelezte, hogy figyelemmel kíséri az ügyet és reméli, hogy az hamarosan megoldódik.
