Annak érdekében, hogy a fegyveres erőket „intenzíven lehessen alkalmazni”, a kormány március 6-tól újabb fél évre meghosszabbítja a migrációs válsághelyzetet – természetesen nem csupán a határon, hanem az egész országban. Csakhogy erre semmiféle törvényi felhatalmazásuk nincs.
Bakondi György biztosra megy – volt kitől tanulnia –: csak olyan médiumnak nyilatkozik, ahol véletlenül sem tesznek fel neki kérdéseket. Így történt akkor is, amikor a királyi szennycsatornán bejelentette: március 6-tól meghosszabbítja a kormány az egész ország területére érvényes migrációs válsághelyzetet. Ugyanis – így Bakondi – csak így lehet a rendőri és katonai erőket továbbra is „intenzíven alkalmazni", márpedig erre igen nagy szükség van.
A rendőrségi statisztikákból pontosan tudjuk, mekkora az az igen nagy szükség. Például február 10., 11. és 12-én
egyetlen menekültet sem fogtak el a határon.
Az eddigi februári csúcsot a 3-a tartja, ekkor 24-en próbáltak átjutni a magyar határon. Minden másik napon 20-nál kevesebben próbálkoztak.
Magyarország még – új uraink szemmel láthatóan legnagyobb bánatára – jogszabályi keretek között próbál működni. A migrációs válsághelyzetre is van törvény, amely kimondja, hogy akkor lehet ilyet kihirdetni, ha:
a) a Magyarországra érkező elismerést kérők száma
- egy hónap átlagában a napi ötszáz főt,
- két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy
- egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt
meghaladja,
b) a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma - a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva -
- egy hónap átlagában a napi ezer főt,
- két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy
- egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt
meghaladja.
A rendőrségi számokból jól látható, hogy
a feltételek egyike sem áll fent, vagyis a kormánynak nincs törvényi alapja a válsághelyzet meghosszabbítására.
Csakhogy! Miként egy törvényt meg lehet alkotni, épp olyan könnyű megváltoztatni is. A kormány épp most nyújtotta be a még nem ülésező parlamentnek azt a tervezetet, amely egy c) ponttal is ellátná a fenti felsorolást:
az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti magyarországi határvonal védelmét közvetlenül veszélyezteti.
(Nem kell bedőlni a Schengeni kódexre való nagyzoló hivatkozásnak. A jelzett pont mindössze a határ fogalmát tisztázza: „”külső határok”: a tagállamok szárazföldi határai, beleértve az álló- vagy folyóvizeken áthaladó határokat, tengeri határokat és repülőtereket, folyami, tengeri és tavi kikötőket, amennyiben ezek nem belső határok”.)
Vagyis: ha bármely olyan körülmény alakul ki, amely „közvetlen veszélyt” jelent. Ennél homályosabban ritkán sikerül normaszövegben fogalmazni. Afelől pedig ne legyen kétségünk, hogy a gombnyomogató birkahad, ó, pardon, a Fidesz-frakció kérdés nélkül fog igennel szavazni a Tisztelt Házban, amikor rendkívüli sürgősséggel, teljes 8 pernyi vita után majd utólag kell legitimálniuk
