A magyar csoda: egyszerre csökkenteni az államadósságot és növelni a versenyképességet – Orbán Viktor szerint ezt tette meg kormánya. Lázár vasárnap elárulta: szó sincs versenyképesség-növelésről, sőt, 2020 után, brüsszeli pénz nélkül nagy bajban leszünk.
A Nyugat válsága című orbáni monodráma egyik fontos eleme, hogy az EU nem versenyképes, bezzeg Magyarország – már persze 2010 óta – nagyon is az. Ez az a bizonyos „magyar modell”, amit a kedves vezető szeret NER-ként emlegetni. A – természetesen liberális – „közgazdászok szinte vallásosan hittek abban, hogy nem lehet egyszerre adósságot csökkenteni és versenyképességet javítani. … Csakhogy 2016-ra sok mindent elértünk.” – dicsekedett nemrég a baráti kézbe lopott Mediaworksnek.
A valóságot persze ismerjük. A Világgazdasági Fórum éves versenyképességi indexében jól látszik az ország zuhanórepülése. A globális válság sokkja után 2009 és 2011 között valóban töretlen volt a javulás, miként azóta a lejtmentben sem volt megtorpanás. Olyannyira, hogy mára 28 uniós tagállamból sikerült a 25. helyet elfoglalni, olyan országok mögött kullogva – természetesen a V4-es konkurensek mellett –, mint
Románia és Bulgária.
Az orbáni helyzetértékelésnek az utolsó döfés: a világ top 20 legversenyképesebb állama közül 10 európai, 9 az EU tagja.
Most azonban, talán a melegfront hatására, Lázár János is feleszmélt. Az uniós pénzek elherdálásáért kifizetéséért felelős miniszter nagyot ment a hétvégén: szombaton és vasárnap is nagyot rúgott főnökébe. Szombaton egy gazdanapon kijelentette: a magyar mezőgazdaság 2007 és 2013 között 3800 milliárd forintot kapott Brüsszeltől, ám mindebből
az ágazat termelékenysége nem változott.
Ugyanis a felzárkóztatásra kapott pénzt, ahelyett, hogy befektettük volna fejlesztésekbe – értsd: új traktor, jobb vetőmag, korszerűbb gyártási technológiák –, az ezermilliárdokat „a jövedelemkiesés pótlására fordították”. Így Lázár.
De mintha nem lett volna elég a coming out, vasárnap a közrádióban fejelte meg az előzőket: közölte, hogy 2018. március 31-ig a 2013-2020 közötti ciklus teljes támogatási összegét, vagyis 9000 milliárd forintot el kell költeni. Természetesen ezt nem azzal indokolta, hogy a várhatóan áprilisban tartandó választáson akár veszthetnek is, ezért csak így tudják garantálni, hogy az ezermilliárdok a haverokhoz kerüljenek. Inkább azt mondta: ebből a pénzből növelni kell az ország versenyképességét. Ugyanis
ezekben az években dől el, hogy a magyar gazdaság meg tud-e állni a saját lábán: ha 2020 után jóval kevesebb brüsszeli forrás áll majd rendelkezésre, akkor „képesek leszünk-e olyan gazdaságot működtetni, amely az ország fejlődésének motorja lehet", nem pedig külső forrásokra szorulni.
Leegyszerűsítve Lázár szavait:
- felzárkózás, beruházás, versenyképesség-növelés helyett megettük a brüsszeli milliárdokat,
- ezek nélkül ma nem állna meg a lábán a magyar gazdaság.
