Győzött az igazság!
2016. február 24-én történ, hogy kigyúrt kopaszok egy csoportja megakadályozta, hogy a náluk jóval korábban érkező szocialista Nyakó Istvánt, hogy a NVI épületében odaférjen az időbélyegzőhöz, és leadhassa népszavazási kezdeményezését a vasárnapi boltzár eltörléséről.
A kiérkező rendőrök nem láttak semmi törvénytelent. Erről biztosította őket az NVI elnöke, Pálffy Ilona is.
A kopasz, kidobókülsejű alakokról a sajtó hamar kiderítette, hogy Erdősi Lászlónéval, egy fideszes polgármester feleségével érkeztek, aki ugyanabban a tárgyban készül népszavazást kezdeményezni, annak ellenére, hogy a szükségtelen volt. Nem kellett ugyanis törvényt hoznia az Országgyűlésnek ahhoz, hogy ne lehessen kinyitni vasárnap, tekintve, hogy már hozott egy ilyen törvényt.
Kiderült, hogy
- a kopaszoknál az Erdősinéével megegyező népsavazási kezdeményezek voltak, amelyeket az épület előtt osztott szét köztük a vezetőjük.
- Valamint az is, hogy többségük a Fradi meccseit biztosító cég alvállalkozójának dolgozik.
- Továbbá, hogy közülük többen börtönviseletek erőszakos bűncselekmények miatt.
A meg köztudott volt, hogy a Fradi elnöke Kubatov Gábor, aki Orbán Viktor helyettese a Fideszben.
Ebből azért nem volt nehéz összerakni, hogy a kormánypárt azzal kívánta megakadályozni, hogy a választók többsége által támogatott szocialista kezdeményezés kerüljön a Nemzeti Választási Bizottság elé, hogy nem engedik odaférni Nyakót az időbélyegzőhöz.
Ami egyben azt is jelentette, hogy
a kormányoldal fizikai erőszakkal történő fenyegetéssel akadályozta meg az ellenzéki politikai akaratnyilvánítást.
Ez nyilván világbotrány. Ilyen csak Putyin Orosz- és Erdogan Törökországában van. Ha még jogállamban élünk, a magyar hatóságok ezt nem hagyhatták következmények nélkül.
A rendőrség március 4-én, a történtek után több mint egy héttel már el is kezdte a nyomozást.
- Először abban nem voltak biztosak, hogy a verőemberek és Erdősiné összedolgoztak.
- Aztán nem sikerült megszerezniük az NVI épületének kamerafelvételeit.
- Aztán nem tudták megállapítani a sajtó által már korábban tisztán beazonosított kopaszok személyazonosságát.
- Sőt, Nyakót arról faggatták, miután együtt végignézték a videókat, hogy tud-e személyleírást adni a verőemberekről.
- Kubatovot még tanúként se hallgatták ki, mert tőle nem vártak semmilyen fontos információt.
- Gyanúsítottként pláne senkit nem hallgattak ki.
- Végül augusztus 17-én arra jutottak, lezárják a nyomozást, mert nem is történt bűncselekmény.
Mert Nyakó végülis odafért az időbélyegzőhöz,
és beadhatta a népszavazási kezdeményezését. Az már rendőröket nem érdekelte, hogy az már akkor okafogyottá vált, hiszen a később érkező Erdősiné a verőemberek segítségével már beadhatta a sajátját, az NVB pedig időrendben tárgyalta a beadványokat. Ez volt az időbélyegző értelme. És az azonos kérdéskört érintő, de később beérkezett kezdeményezést automatikusan elutasították.
Bűncselekmény már csak azért sem történhetett, mert - mint az NVB egyik, kormánypártok által delegált tagja fogalmazott -
a Kúria döntése után az időbélyegző kikerült a választási törvény hatálya alól. Már csak olyan volt, mint egy kávéautomata.
Politikai tétje a dolognak akkor már nem volt.
- Egyfelől a közélet akkor már Orbán Viktor népszavazásáról szólt, amelyik eleve teljesen törvénytelen volt és végül érvénytelen lett.
- Másfelől miután a Kúria úgy döntött, mégis Nyakó kérdése érvényes, és Erdősinéé emiatt érvénytelen, a parlament eltörölte a vasárnapi nyitvatartás tilalmát.
Visszaállt tehát a jogrend. Már leszámítva persze azt, hogy senkit nem vontak felelősségre amiatt, hogy fizikai erőszakkal akadályozott meg politikai akaratnyilvánítást.
Ez azért mégiscsak kirívóan közösségellenesnek kellene, hogy minősüljön, amelyet a Btk. garázdaság néven az erőszakos bűncselekmények körébe sorol, és csoportos formáját 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.
De azt még elképzelni is nehéz, hogy
a magyar joghatóságok - rendőrök, ügyészek, bírók - tétlenül tűrjenek egy olyan bűncselekményt, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat keltsen.
Nem is tűrték tétlenül.
Gulyás Márton aktivistát már tavaly március 22-én elítélték garázdaság miatt, tegnap pedig jogerősen is garázdává nyilvánították és egy év próbára bocsátották, hogy visszatartsák az ilyesfajta akcióktól.
Gulyás ugyanis tavaly február 25-én, a kopaszok akciójának másnapján leszerelte a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság feliratú táblákat az épületről.
Helyreállt tehát a rend, megbűnhődtek a bűnösök, győzött az igazság. Sokadszorra is bebizonyosodott, hogy hiába hívják már Nemzeti Együttműködés Rendszerének,
Magyarország továbbra is jogállam, ahol a törvény az úr és garantált a jogbiztonság.
Különösen a politikai szabadságjogok vannak biztonságban.
Elképzelhetetlen, hogy a hatóságok vagy választott testületek és közintézmények (például ügyészség, rendőrség, bíróság, NVI, NVB) bűnpártolást kövessenek el.
Az erőszakos bűnözőkre pedig kegyetlenül lecsap a magyar állam, és a hatóságok példásan megbüntetik a kirívóan közösségellenes, másokban riadalmat keltő garázdákat, akik megzavarják a köznyugalmat, nem ismerik el törvényes rendet, esetleg fizikai erőszakkal vagy az azzal való fenyegetéssel lépnek fel a jogkövető magyar polgárokkal szemben.
