Rezsiszilárd újra megvédi Magyarországot a rezsidémontól, a gonosz imperialista cégektől, Brüsszeltől és Gyurcsánytól. Mindezt egyetlen törvényjavaslattal. Milyen kár, hogy nonszensz az egész!
Korában már megírtuk, hogy Németh „Rezsiharcos” Szilárdot a Fidesz újra aktiválta, annak ellenére, hogy
- Brüsszel már indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen és
- a legtöbb közműszolgáltatót az utóbbi években államosították.
Mindezek nem jelentenek akadályt a Fidesz alelnökének, hogy újra meg újra körbeturnézza a sajtót marhaságokkal.
Most az MTI-nek azt nyilatkozta: szerinte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogszabály-alkotási joggal történő felruházása védheti meg a rezsicsökkentést azokkal a brüsszeli törekvésekkel szemben, amelyek eltörölnék a hatóságilag szabályozott árakat a lakossági energiaellátásban.
Rezsiszilárd javaslata a teljes közjogi nonszensz:
olyan, mintha a rendőrség rendeleteket alkothatna a bűnüldözés területén, vagy a Médiahatóság rendeleteket hozhatna a nyilvánosság területén. Németh Szilárd ugyanis ezt javasolja: az Országgyűlés a jövő héten szavazzon arról az előterjesztésről, amely rendeletalkotási jogot biztosítana a MEKH-nek a gáz- és villamosenergia-ellátás területein. A hivatal hatósági árról szóló rendeleteit csak az Alkotmánybíróság előtt lehetne megtámadni.
A közjogi abszurdum után jöttek azok a mondatok, amiket a szerkesztők szeretnek betenni az újságokba:
- a változtatás nélkül Brüsszel "kiverné a magyar emberek kezéből" a rezsicsökkentés fenntarthatóságának és folytathatóságának lehetőségét.
- A szabályozott ár és piac hiányában ugyanis semmi nem akadályozná meg a szolgáltatók "áremelési indulatait", és minden költséget elszámolnának, "ami a csövön kifér". Németh Szilárd azt is felidézte, hogy a három évvel ezelőtt folytatott, Magyarország nem hagyja magát! elnevezésű aláírásgyűjtés támogatói azt kérték a magyar pártoktól, hogy a parlamentben, az utcán és Brüsszelben is védjék meg a rezsicsökkentést.
Következett egy kis jól bevált gyurcsányozás, elmúltnyolcévezés és nem utolsó sorban brüsszelezés is, vagyis mindenkit kipiálhattunk a listán az ellenségek közül:
- Brüsszelezés: az unió tiszta energia nevű csomagja - egyelőre még csak a villamos energiával kapcsolatban - írásos javaslatot tesz a hatósági árak megszüntetésére a lakossági szolgáltatásban a teljes EU területén (szó se esett zöld energiáról, vagy bármi ilyesmiről, meg arról, hogy a nap- és szélerőművek hogyan termelnek szinte ingyen áramot Európa-szerte…)
- Gyurcsányozás: 2002-2010. között az akkori energiahivatal mindig csak emelte az árakat, összesen tizenötször adott lehetőséget a drágításra az akkor még szinte teljes egészében külföldi tulajdonú energiacégeknek. Ennek eredményeként a gáz ára a háromszorosára, 206 százalékkal, a villanyáram ára pedig kétszeresére, 97 százalékkal emelkedett, miközben a kumulált infláció mértéke mindössze 58 százalék volt.
- Gonosz multik: a kormánypárti politikus szerint ennek hátterében az áll, hogy ebben az időszakban teljesen kiszolgáltatottá váltak azok a Magyarországhoz hasonló közép-európai országok, amelyek rendkívül olcsón "tokkal, vonóval eladták a teljes energiahálózatot" azoknak a nyugati cégeknek, amelyek később a magyar lakossággal fizetették meg azt a csaknem 1100 milliárd forintot, amelyet "hivatalosan kicipeltek az országból".
Németh Szilárd eztán kurucos harciassággal sorolta a Fidesz-kormán rezsicsökkentős eredményeit, közölte, hogy a gonosz nyugati cégek nem nyerészkednek tovább a szerencsétlen, szakadt magyarokon. A rezsibiztos szerint a rezsicsökkentés rávilágított arra is, hogy a magyar szuverenitást nem lehet mindig semmibe venni. "Magyarország nem azért lépett be az Európai Unióba, hogy mindenét feladja" - fogalmazott, hozzátéve, a rezsicsökkentés fontos szuverenitási, nemzetbiztonsági kérdés is, az országnak ugyanis magának kell meghatároznia, miképp akarja megsegíteni a családokat.
A Fidesz alelnöke eztán olyat mondott, hogy Mészáros Lőrinc röhögőgörcsben fetrengett a luxusjachtján: az energiapiaci szabályozott árakra elsősorban szociális szempontból, a családok és a lakosság segítése érdekében van szükség.
De legalább volt benne annyi korrektség, hogy megjegyezze: az Országgyűlés 2013-ban egyszer már felruházta rendeletalkotási joggal a hivatalt, mivel akkor az érintett cégek közigazgatási eljárás útján támadták a rezsicsökkentést. A hivatal rendeletalkotási jogát később az Európai Unió megtámadta, ezért azt visszavonták, így a MEKH jelenleg csak határozatokat hozhat. Szerinte ez „nem nyújt elég védelmet a hatósági áraknak”.
