A Jobbik sarokba szorította a Fideszt letelepdési kötvény-ügyben. Október végén Vona Gábor, a Jobbik elnöke azzal zsarolta meg Orbán Viktort, hogy csak akkor támogatják az újabb alkotmánymódosítást, ha a Fidesz lemond a letelepedési kötvényről. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke ma
"minősített hazaárulásnak"
nevezte, hogy a testület kormánypárti többsége egy cipruson bejegyzett közvetítő cég tevékenységét a Seychelles-szigetekre is kiterjesztette. Bírálta, hogy mindeközben a kormány a közvélemény előtt a konstrukció kivezetését lebegteti.
Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis ma óvatosan meglebegtette, hogy mégsem vonják vissza a letelepdési kötvényt. A politikus úgy fogalmazott: a kormány megvárja az új hitelminősítői döntést, utána dönt a letelepedési kötvény további sorsáról, de a konstrukció feltételeihez hozzá kell nyúlni.
Mindnenek egy magyarázata van: Rogánék és a fideszes haverok rengeteg pénzt vesztenének, ha valóban kivezetnék. A Fidesz láthatóan inkább a pénzt választja, mintsem a sikeres alkotmánymódosítást.
7 kérdés, 7 válasz a letelepedési kötvényről:
Mire jó a letelepedési kötvény?
Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerez, mellyel szabadon utazhat, céget alapíthat a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhetnek családegyesítési céllal.
Kinek az ötlete volt?
Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd irodája szövegezte meg, mely azóta részt vehet az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé, akivel ma is kapcsolatban vannak, találkozni is szoktak.
Hogy lehet jegyezni?
A világ különböző országaiban lévő kereskedelmi lehetőségeket kartellszerűen kiosztotta a Rogán vezette gazdasági bizottság. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerzik meg. A kötvényeket így pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazzák, országonként egy. De vannak másodlagos, sőt, harmadlagos közvetítők is, ezekről még az Átlátszónak sem sikerült kiderítenie semmit. A kiválasztott közvetítők számára szinte magától értetődő, hogy a Rogán–Habony-pároshoz köthető Kosik Ügyvédi Irodával célszerű együtt dolgozniuk, s annak adják tovább a díjak egy részét.
A titokzatos közvetítők magas profithányaddal dolgoznak. Profitjuk két részből áll: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség.
Mennyibe kerül?
Magyarországon 2015-től 300.000 euróért lehet letelepedési kötvényt vásárolni (a kezdeti 250.000 eurós ár emelkedett). Az eddig eladott ötéves, 2018-tól lejáró papírokat névértéken fizeti ki az állam, euróban nézve a piacinál magasabb, évi 2–2,5 százalék közötti garantált hozammal. Magyarország ezzel sok milliárd forintot bukik, a közvetítők pedig nyernek - ráadásul a kötvényesnek fejenként 45–60 ezer euró közötti díjat is ki kell fizetnie, amely részben a közvetítőhöz, részben különböző ügyintézőkhöz, szolgáltatókhoz kerül, mint az eljárás költsége.
A hvg.hu számítása szerint mostanáig 5-6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a 2013-ban bevezetett újfajta állampapír mesterségesen fenntartott magas kamata - az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint összesen 33,6 milliárd forintnyi kamatjövedelme volt a közvetítő cégeknek, a közvetítő ugyanis nem 300 ezer eurót utal tovább az ÁKK-nak, mert kedvezményes, úgynevezett diszkontáron jut hozzá az állampapírhoz. A közvetítői díjakból pedig 80 milliárdnál is több bevételre tettek szert. A kormány részéről még nem hangzottak el ésszerű indokok amellett, hogy ezt a bevételt a magyar állam kiengedi a kezéből. A letelepedési kötvény egyes számítások szerint kötvényenként összesen 23-27 milliót hoz az offshore cégek konyhájára.
Hányan vettek?
Nem tudni biztosan. A K-monitor beszámolója szerint 2016. augusztus 31-ig 3915 személy számára összesen 12299 darab letelepedési államkötvényt jegyeztek le, de azt nem tudhatjuk, hogy pontosan mely közvetítő cégeknél: „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”.
Miért gázos az egész?
Mert itt aztán lehet offshore-ozni, bárkinek ész nélkül, ellenőrzés nélkül kis híján állampolgárságot adni. Ráadásul az ország bukik rajta, a közvetítők meg gazdagodnak közben. Pláne, hogy a bevándorlás-ellenes Fidesz ezzel gyakorlatilag gazdag bevándorlóknak ad lehetőséget az Unión belül – bármit csinálni. Ellenőrzés ugyanis nincs: kapott már kötvényt jogerősen elítélt orosz adócsaló is.