Bizonyítékot találtunk arra, hogy nálunk is alkalmazzák az úgynevezett Ellenség-Büntető-Jogot, ami egyértelműen a diktatúra meglétének bizonyítéka.
Az Ellenség-Büntető-Jogot gyakorló hatalmak tulajdonképp megszüntetik az "állam ellenségeinek" polgári jogait. Ez főként a dél-amerikai államokban bevett szokás, de hazánkban is lépten-nyomon felfedezhetjük ennek a jogi gyakorlatnak a burkolt meglétét. Nem kellett sokáig keresgélnünk.
Mi az az “Ellenség-Büntető-Jog”?
Az “Ellenség-Büntető-Jog” (Feindstrafrecht) jogi fogalmát Günther Jakobs német jogfilozófus dolgozta ki, amely nagy viharokat kavar. Az Ellenség-Büntető-Jog nem egyéb, mint a polgári jogok megszüntetése az állam ellenségeivel szemben, az egyéni emberi jogok hatályon kívülre helyezése bizonyos csoportokra való tekintettel. Az Ellenség-Büntető-Jog szerint az állam ellenségeire minden eszköz alkalmazható. Ennek folyományaként az ártatlanság vélelmét, a polgárjog egyik alapelemét hatályon kívül helyezik.
Minden magát demokratikusnak meghatározó állam tagadja, és rejtegeti az Ellenség-Büntető-Jog alkalmazását. Ugyanakkor az Ellenség-Büntető-Jog rejtett vagy nyílt alkalmazása a totalitarizmus felé igyekvő kormányok útján egy olyan mérföldkő, mely egyértelműen leleplezi és bemutatja a kormány/államfő szándékát a diktátorrá válás folyamatában.
Ellenség-Büntető-Jog szerint azok a polgárok, akik az állam jogrendszerét tudatosan visszautasítják és/vagy annak teljes vagy részleges megsemmisítésére törekednek, elveszítik polgári jogaikat, és személyiségi jogaikat is. Ide tartoznak a terroristák, megrögzött bűnelkövetők, és a Maffia tagjai.
Már maga az Ellenség-Büntető-Jog alkalmazása is vitatható. Az viszont pláne az, ha az állam pusztán politikai érdekből alkalmazza olyan személyekre, akik a legnagyobb rosszindulattal sem mondhatók terroristának vagy maffiatagnak. A BKV-ügyben úgy tűnik mégis ez történt, hiszen ebben az ügyben szintén tetten érhető az Ellenség-Büntető-Jog érvényesítése:
- Terroristákat megillető letartóztatás
A BKV-ügyben már a letartóztatások is súlyosan törvénysértő módon zajlottak. Zelenák Tibor volt osztályvezető őrizetbe vételét például előbb közölték a tévéhíradóban, mint vele. Lelovics Ottó, Hagyó egykori sajtósa pedig mindenben együttműködött a rendőrséggel. Ennek ellenére mégis úgy vitték el a kihallgatásra, hogy nyomozók fényes nappal körülvették a belváros közepén, megbilincselték, pórázra kötötték és egy órán át álldogáltak ott vele.
- Kényszervallatás
A pszichoterror alkalmazása kínzásnak minősül, tehát szintén alkotmányellenes. Ezzel szemben a BKV-ügy vádlottjait kényszervallatásnak vetették alá. A vádlottak a bíróság előtt elmondták, hogy legtöbbjüket arra utasították a nyomozók, hogy tegyenek - akár hamis tartalmú - terhelő vallomást feletteseikre, és így elkerülhetik a börtönt. Mint később bevallotta, Balogh Zsolt is csak azért találta ki a nokiás dobozos mesét, mert félt a börtöntől. “Nem vagyok hős, nem akartam mást, csak hazamenni.”- nyilatkozta. Horváth Évát, Hagyó sajtósát pedig előzetes letartóztatása alatt megalázták zsidó hite miatt. Illetve azzal ijesztgették, hogy amíg nem mond valamit Hagyó ellen, addig nem láthatja kislányát.
- Mondvacsinált ürügy a vád
A nokiadobozos vád eleve mondvacsinált ügy, mivel kizárólag Balogh Zsolt ellentmondó vallomásain alapszik, aki pedig ugye a kényszervallatás során mondott terhelő dolgokat Hagyóra. Ráadásul a nyomozás alatt egyszer sem hallgatták ki azt a cégvezért, akitől a "nokiás dobozba pakolt pénz" származott. Ezek után pedig csak Hagyót vádolták meg, az állítólagos vesztegetőt nem.
- A fogva tartás indokolatlan meghosszabbítása
A fogvatartás meghosszabbítása nem egyéb, mint „letartóztatás határozatlan időre”, ami szintén alkotmányellenes. Arról nem beszélve, hogy Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes kilenc hónapos előzetes letartóztatását hónapról hónapra egy olyan adatra hivatkozva hosszabbították meg, amiről utólag kiderült, hogy nem is létezik.
- Megfosztva a törvényes bíróság jogától
A BKV-per vádlottjait alkotmányba ütköző módon fosztották meg a törvényes bíróhoz való jogtól. A politikailag elfogult OBH elnök a pert ráadásul jogsértő módon kétszer is áthelyezte az általa választott bíróságra. Ennek folyományaként pedig - más hírhedt elszámoltatási perekkel együtt - másodfokon a hírhedten elfogult Szegedí Ítélőtáblán landolt az ügy.
A fentiek alapján kijelenthetjük tehát, hogy Magyarországon is egy rejtett - demokráciának álcázott - diktatúra uralkodik, amely különösen erőteljesen súlyt le a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően, és ez a diktatórikus kormányzás nem riad vissza az Ellenség-Büntető-Jog alkalmazásától sem.
