Szabadon engedhetik Simon Gábort, az MSZP volt elnökhelyettesét. A napokban derült ki, hogy bár vádat emelnek ellene költségvetési csalás miatt, feloldották bécsi számlája zárolását, és svájci számlájának rejtélye is megoldódhat.
Úgy tűnik, Orbán ügyészségének mégsem fog összejönni, hogy Simont a “szocialista korrupció” szimbólumaként őrizzék meg a köztudatban.
Az ügyészség a hétfői iratismertetésen először ismerte el, hogy megtérült a magyar államnak okozott kár, ami miatt Simon Gábort költségvetési csalással gyanúsítják. A vélt adóhátralék összegét (128 millió forintot) ugyanis maga Simon térítette meg, még mielőtt az ügyészség benyújtotta volna a vádiratot.
A Simon-ügy kirobbantása a kampányhajrában
A Simon-ügyet a 2014-es év kampányhajrájában robbantotta ki a Magyar Nemzet. A botrány a Hagyó-ügy mellett jó példája annak, hogy a Fidesz semmitől sem riad vissza, ha az ellenzék bemocskolásáról van szó a választási időszakban.
A Magyar Nemzet 2014. február 4-én írt arról, hogy Simon Gábornak egy bécsi számlán több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő a választási időszakban nem tehetett mást, minthogy pártja érdekében február 6-án bejelentette lemondását. Lemondott az MSZP-ben viselt minden tisztségéről, kilépett a pártból, visszalépett a képviselő-jelöltségtől, és lemondott parlamenti képviselői mandátumáról is.
A legfőbb ügyész ezt követően adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését. Vagyonát zárolták, majd többszöri házkutatás, kihallgatás illetve gyanúsítás után őrizetbe vették, és letartóztatták. Egyszóval - Hagyó Miklóshoz hasonlóan - őt is megpróbálták a szocialista korrupció szimbólumává tenni.
Úgy tűnik azonban, hogy
a karaktergyilkosság ebben az esetben is csődöt mond.
Simon tavaly az előzetes letartóztatásból először házi őrizetbe került, majd idén már Budapesten is szabadon mozoghatott, hamarosan pedig szabadlábra kerülhet. A Budai Központi Kerületi Bíróság ugyanis a múlt héten megszüntette a lakhelyelhagyási tilalmat is, bár az még nem léphetett jogerőre az ügyészség fellebbezése miatt.
Feloldották a botrányt kirobbantó bécsi bankszámlát is, amin korábban a vélt adóhátralék miatt 238 ezer eurót zárolt az ügyészség. Ne felejtsük el azonban, hogy Simon ugyanerről a számláról már tavaly októberben ennél jóval többet, 128 385 409 forintot átutalt a NAV-nak. Tulajdonképpen
befizette az adóhátralékot, amivel megvádolták.
Nem is tehetett volna mást, hiszen a kiszabható 2-8 év büntetést korlátlanul enyhítheti, ha a gyanúsított még a vádirat benyújtása előtt megtéríti az okozott kárt. Simon pedig nem - ugye - nem egy Rogán Antal. Az ő vagyonnyilatkozata felett - a vádak megalapozottságától függetlenül - senki nem fog szemet hunyni.
A hétfői iratismertetésen kiderült, hogy Simont
- nagy vagyoni hátrányt okozó adócsalással,
- hamis magánokirat felhasználásával akarják megvádolni.
- A harmadik vádpont pedig nonszensz módon a nem létező afrikai útlevéllel kapcsolatos.
Simon tagadta, hogy a magyaron kívül bármilyen más útlevele lenne. Az állítólagos afrikai útlevelet egyébként az ügy nyomozati szakában nem mutatta be az ügyészség Simon védőjének többszöri indítványára sem. Mindig csak hivatkoztak rá, valahogy úgy, mint Hagyó esetében az a bizonyos “szökésre utaló adat”, amely soha nem került elő, de elég volt arra, hogy kilenc hónapra előzetesben tartsák a volt főpolgármester-helyettest.
Az Origo információja szerint a sajtóhírekkel ellentétben Simon svájci számlájának rejtélye is megoldódhat. Simon ügyvédje ugyanis kifejezetten indítványozta az iratismertetésen, hogy az ügyészség kérje ki az adatokat Svájctól.
Kíváncsian várjuk, mi lesz az ügy folytatása. A végén még kiderül, hogy Simon Gábor neve sem egyenlő a korrupcióval.
Az Egyenlítő blog sorozatát a Fidesz kormányzása alatti koncepciós ügyekről itt találják:
a BKV-ügy
a Sukoró-per
Szilvásy György ügyei
a Hunvald-ügy
a moszkvai kereskedelmi központ ügye
