Tegyünk egymás mellé két minapi hírt.
- Az egyik szerint a kormány megalakította a Mindennapos Éneklés Bizottságát; van elnök, titkár stb., ahogy az kell.
- A másik szerint 34-ből a 30. helyen végeztek a magyar diákok az internetes szövegértést mérő, nemzetközi PISA-felmérésen.
Kétségtelen, dalolva szebb az élet. És zengjük a dalt üde mámoros szívvel és a többi. Más kérdés, hogy a mai világban mi a hasznosabb? Szépen szolmizálni vagy esetleg képesnek lenni az internet zavaros világában eligazodni, információkat gyűjteni és értelmezni azokat?
Ne kapkodjuk el a választ. Ugye az internet a romlott konzumkultúra terméke, liberálmocsok, tömve pornóval és esetleg még olyan információkkal, amelyek szerint
a magyar kormány bizony nem minden idők legjobb kormánya.
Míg a régi pentaton dallamok nem hazudnak. Nincs szebb annál, mint amikor fiatalos acéltorkokból harsan fel együtt, hogy „Sej, Nagyabonynak csak két tornya látszik…” bepárásodik a tekintet, összeszorul a gyomor és sarokba kell vágni a romlott nagyvilágot sugárzó számítógépet.
Azzal ne tessék törődni, hogy a mai világban könnyebben eligazodik az, aki érti a cyberspace működését. Áh, majd behívatjuk az illetékes nagykövetet, és megaszondjuk neki, hogy coki.
A magyar közoktatás szép sikereit mutatja, hogy ezeken a felméréseken kifejezetten rosszul szerepel Magyarország rendszeresen a szövegértést illetően. Ehhez
tessék csak végigolvasni egy átlagos internetes cikk után megjelenő kommentek jelentős részét,
és máris látszik, micsoda hátrányt kellene a magyar iskolarendszernek még ledolgoznia.
De szerencsére a mindennapos testnevelés része ma már az oktatásnak. Ha a természettudományos tárgyakat nem is nagyon okítják majd, de bukfencológiából jól állunk. Sőt, a sok tornaóra miatt a tantestületekben megnőtt a tornatanárok aránya, amely komoly biztosítéka annak, hogy a közeg intellektualitása tovább fejlődjön. (Vesd össze Woody Allen örökbecsű, bár kétségtelenül kicsit elnagyolt megállapításával, amely szerint, aki nem tudja csinálni, az tanítja. Aki már tanítani sem tudja, az a tornatanár.)
A szakiskolákban gyakorlatilag megszűnt az úgynevezett közismereti tárgyak oktatása. De sebaj, itt a régen várt hittanóra, végső esetben
az erkölcstan, amely kifejezetten jól helyettesíti a fizikát, a kémiát és a biológiát.
Ne tessenek félreérteni. A zene az nagyszerű dolog, most is szól, miközben ezt írom. Igaz, hogy az interneten keresztül hallgatom, de sebaj. (Az meg az én egyéni pechem, hogy bár az én időmben még bőven nem volt mindennapos énekóra, de az a heti két alkalom olyan maradandó sérüléseket okozott, hogy hosszú éveknek kellett eltelnie, míg rájöttem, hogy nagyon szeretek Mozarttal gúnyolódni a kis vezetőn, Paganinire hatásosabban gúnyolom a kormányt, s ha Muszorgszkij szól, akkor néha képes vagyok még a kereszténydemokratáknak is megbocsátani.)
Foglaljuk össze.
- Legyen tehát mindennapos énekelés, bizottság már van hozzá.
- Mindennapos testnevelés. Ezzel már meg is vagyunk.
- Hit- és erkölcstan. Ezzel is.
- Akkor legyenek még hülye egyentankönyvek, utasításos rendszer az oktatásban, valamint rend, fegyelem, kuss.
Megvan ez is? Akkor meg lehet nézni, hol is állunk az országok közötti listán.
Ja, Japán az élen már megint. Pedig ott is szeretik a zenét, tisztelik Kodályt – szóval lehet értelmesen is csinálni. De nem érdemes. Szerencsére lett nekünk most propaganda minisztériumunk a kis Rogán vezetésével, kap hozzá állítólag három államtitkárt is iziben. Majd ők megmagyarázzák nekünk, hogy ez egyrészt a Gyurcsány miatt van, másrészt ez így jó nekünk.
A koronázásra készülő nagy kórusmű pedig készül valahol, egy titkos műhelyben. Már csak betanulnunk kell.
Dési János
