- Fordított arányosság van az urambátyám-rendszer megerősödése és a demokrácia leépítése között - állapítja meg a Transparency International.
- Populisták! Vigyázó szemetek Caracasra vessétek! Persze csak, ha látni akarjátok, hogyan végzitek.
- 28 tagállamból már 20 támogatja, hogy az uniós támogatások megvonásával tanítsák móresre azokat a kormányokat, amelyek semmibe veszik a jogállami szabályokat.
New York Times/Washington Post/AP
Az olyan államok, mint Magyarország és Törökország egyre korruptabbak lesznek, mégpedig azzal párhuzamosan, hogy mind inkább belesüppednek a tekintélyelvűségbe. Az USA pedig a demokratikus intézményrendszert fenyegető veszélyek folytán kikerült a 20 legtisztességesebb állam közül, amire 8 éve nem volt példa. Mindkét oksági összefüggés a Transparency International éves jelentéséből derül ki. A dokumentum külön is felhívja a figyelmet arra, hogy kapcsolat van a korrupció és a demokrácia állapota között. Magyarország pl. 8 helyet zuhant, Törökország pedig kilencet.
Mint emlékezetes, a Freedom House legutóbb úgy értékelte, hogy a török rendszer immár nem szabad, a magyar állapotok pedig a legrosszabb besorolást kapták a rendszerváltás óta. A jogvédő szervezet kiemelte, hogy az osztályozás a jogállam és a demokratikus intézményhálózat helyzetének rosszabbra fordulását tükrözi, ideértve, hogy egyre kisebb a civil társadalom és a független sajtó mozgástere. A Transparency International igazgatója kifejtette, hogy a korrupció sokkal inkább hajlamos virágozni ott, ahol gyengék a demokratikus alapok, illetve ha a demokrácia-ellenes és populista politikusok a maguk javára tudják kihasználni a körülményeket.
A konzervatív lap Orbán Viktor fényképével illusztrálja a Transparency International megállapítását, miszerint az autokrácia megerősödése hatalmas korrupcióhoz vezetett Magyarországon és Törökországban. A magyar állapotok ezúttal a 46. helyre voltak jók, ami azt jelenti, hogy öt év alatt 8-cal kerültük hátrébb a rangsorban. De hát korlátozták a többi közt az igazságszolgáltatást és a sajtót, azon kívül kipaterolták a Nyílt Társadalom Alapítványt, valamint a CEU-t. A TI ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a világon jó pár helyen vannak veszélyben a demokratikus intézmények, sokszor tekintélyelvű, illetve populista vezetők miatt, ezért többet kell tenni a fékek és ellensúlyok megerősítésére, továbbá a polgárok védelmében.
Oroszországról azt tartalmazza a jelentés, hogy a lakosság 67 %-a Putyint tartja felelősnek a magas szintű korrupcióért, ám olyan törvények készülnek, amelyek alapján hivatalos személyiségek nem felelnének a vesztegetésekért és a hasonló visszaélésekért. Egy moszkvai kutató intézet szerint az orosz kenőpénzrendszer burjánzása évente 35 milliárd dollárjába kerül az országnak.
A lap azzal magyarázza Magyarország egyre rosszabb korrupciós megítélését, hogy amióta Orbán Viktor hatalmon van, azóta erősen megnőtt a korrupció idehaza. Ez részben abból ered, hogy a politika mind nagyobb befolyást épít ki a bíróságok fölött. Másfelől egyre jobban korlátozzák a politikai szabadságjogokat. A miniszterelnök ellentmondást nem tűrő hatalmi politikája és az illiberális demokráciáról vallott ideológiája meggyengítette az állami és civil felügyeletet, aminek logikus következménye a korrupció grasszálása. A Transparency International egyértelműen kimutatja az összefüggést a vesztegetések és demokrácia leépülése között. Az igazi demokráciák a százas listán átlagosan 70 pontot érdemelnek ki, az autokraták 30-at.
Venezuela megmutatja, miként ér véget az illiberális demokrácia – írja Ann Applebaum, a neves történész és elemző. Az állam egyszerűen összeomlott, mert a vezetői privatizálták és gyarmatosították a közintézményeket. Az ország a 70-es években még a földrész egyik legrégebbi és legerősebb demokráciája volt, fejlett infrastruktúrával, jelentős társadalmi felemelkedési lehetőségekkel, viszonylag csekély szociális egyenlőtlenségekkel. Mára viszont Latin-Amerika egyik legszegényebb nemzete lett belőle, ahol nincs elég élelem, rendkívül nagy a szegénység, hiperinfláció tombol. Az ok a kleptokrata egypártrendszer, amely a „zemberek” nevében kirabolta az országot.
A tragédia a politika egyik formájának végjátéka. Arra világít rá, hogyan végezheti napjaink egy sor illiberális demokratája. Olyan karizmatikus vezetők, akik jól kidolgozott hazugságokat hangoztatnak, ellenőrzésük alá vonják a bíróságokat, korlátozzák a sajtót és elnyomják az ellenzéket. További jellemző, hogy a fékek és ellensúlyok hiánya leegyszerűsíti számukra, hogy lopjanak. Ezt az utat választotta Putyin és Erdogan, és errefelé tart a keményen antikommunista Orbán, valamint a Fülöp-szigetek elnöke is. Egyik sem kér a jogállamból, ezért szintén belefuthatnak alkotmányos válságokba.
Ha Venezuelában Guaidó kerekedik felül, akkor jó volna, ha találna barátokat, akik segítenek helyreállítani a demokráciát, a polgári intézményeket és újjáépíteni az egész rendszert, az olajipartól az igazságszolgáltatásig. Nem lesz könnyű, mert egy bukott államról van szó.
Slavoj Zsizsek szerint lehet, hogy Európa vereséget szenved a lelkéért folyó küzdelemben, de újraindul a harc a populisták ellen. Napjaink egyik legjelentősebb közgondolkodója arra figyelmeztet, hogy az öreg földrész harapófogóba került az Egyesült Államok és Oroszország között, mert mindkettő fel akarja darabolni. A kérdés ezek után az, hogy a kontinens miként maradhat hűséges a saját örökségéhez. Az elemzés elhibázottnak tartja azt a felhívást, amelyet a minap tett közzé 30 vezető értelmiségi az EU szétesésének megelőzésére. Az aláírók ugyanis megfeledkeztek arról, hogy a populisták szintén Európa megmentőinek állítják be magukat.
Amikor a múlt nyáron Trumpot az Európába érkező bevándorlókról kérdezték, a válasz olyan volt, mintha Orbán vagy Salvini beszélt volna belőle. Amúgy ők szintén azt hangoztatják, hogy meg akarják védeni a földrészt. Az elnöknek és az európai populistáknak a nemzetek feletti egység nem tetszik, tehát hogy a bajok leküzdésére túl kell lépni a nemzetállami korlátokon. Továbbá, hogy az EU hűséges kíván maradni a Felvilágosodás alapeszményéhez, vagyis az áldozatok iránt tanúsított szolidaritáshoz. Hogy az emberséget tekintve valamennyien egy csónakban utazunk.
A szerző a mostani helyzetből azt tartja az egyetlen lehetséges kiútnak, ha az EU a populisták legyőzésére nem a kompromisszumot keresi, hanem radikális álláspontra helyezkedik. Azaz fel kell adnia a liberális politikát, szociáldemokrata alapokon rá kell térnie a könyörtelen kritikára. Mert Európát ki kell újra találni, a mostaninál sokkal radikálisabb formában. Előre kell menni ahhoz, hogy megmentsük a múltból azt, amit érdemes magunkkal vinnünk.
A német uniós biztos szükségesnek tartja, hogy még erősebb legyen az EU és határozottan lépjenek fel a jobboldali populisták ellen. Oettinger (a képen), aki korábban Orbán Viktor nagy barátjának számított, Berlinben a Bertelsmann alapítványnál tartott előadást. Azzal érvelt, hogy a világban olyan autokrata hatalmak fenyegetik az európai értékeket, mint Oroszország, Kína és Törökország. Velük szemben a nemzetállamoknak semmi esélyük sincsen, csakis a még több unió nyújthat megoldást. A politikus szerint teljesen értelmetlen, ha bárki behúzza a nyakát az euroszkeptikus közhangulat, vagy a jobboldali-populisták EU-ellenes mítoszai láttán. A biztost nagyon dühíti az a vád, hogy az uniónak nincs demokratikus felhatalmazása. Szerinte Brüsszel átláthatóbb, mint Németország.
Oettinger amellett van, hogy erősítsék a Bizottság jogkörét, pl. hogy hatékonyabban el tudjon járni a jogállami normák megsértése esetén, ahogy azt most Magyarországon, Lengyelországban és Romániában tapasztalni. Sürgeti, hogy a tagsági feltételek kirívó megszegését a közösségi támogatások csökkentésével torolják meg. Nem utasítja el a többsebességes Európát, ám úgy véli, a kívül maradók számára lehetővé kell tenni, hogy később csatlakozzanak a különféle programokhoz. Ugyanakkor az EP-választás előtt arra figyelmeztet, hogy veszélyesek a nemzeti populistákat, akiket egyvalami köt össze: az, hogy szét akarják verni az EU-t. Akár a mandátumok 30%-át is elhódíthatják, ám mint mondta, ezeket az erőket kellő határozottsággal meg lehet állítani. De az azért jó bennük, hogy tevékenységükkel egyre inkább ráébresztik az embereket Európa fontosságára.
Az újság azt tartja a legfontosabb elemnek Oettinger beszédéből, hogy szigorra van szükség azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek visszaszorítják a jogállamot, amint azt Magyarország, Lengyelország és Románia teszi. A biztos meg van győződve arról, hogy az unió hamarosan érzékeny pénzügyi bírságokkal reagálhat az ilyen jogsértésekre. Úgy fogalmazott, hogy a három államban megkérdőjelezték az igazságszolgáltatás függetlenségét. Mint emlékezetes, a politikus terjesztette elő Brüsszelben azt a javaslatot, hogy ilyen esetekben fogják vissza az érintett kormányok számára a közösségi kifizetéseket. Oettinger, hogy az Európai Tanács, illetve Parlament egyaránt áldását adja a kezdeményezésre, 28 államból 20 már mellette van.
Holnap a német törvényhozás is megvitatja, mi a teendő az olyan tagokkal, mint Lengyelország és Magyarország. A zöldek saját indítvánnyal kívánnak előállni, mert úgy látják, hogy nem reális, sőt a céllal ellentétes, amit Oettinger kiötölt. Nem valószínű ugyanis, hogy az érintett kormányok saját zsebből pótolnák az elmaradó összegeket, ennél fogva a támogatások megvonásával az EU magára vonná az érintett lakosság haragját. A környezetvédők éppen ezért felvetik, hogy a tagországok egy jogállami bizottság formájában folyamatosan figyeljék a demokrácia és az alapjogok tiszteletben tartását. Ha valahol módszeresen megszegik a jogállami normákat, ott meg kell vonni a szubvenciókat a központi hatalomtól, ám ezeket a pénzeket az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek kell kifizetni. A liberálisok is azt sürgetik, hogy az unió visszatarthassa a forrásokat a renitens hatalmakkal szemben.
Az izraeli miniszterelnököt azzal vádolják odahaza, hogy antiszemitákkal játszik össze, illetve Európa legjobboldalibb politikusainak udvarol, miután csúcstalálkozóra hívta meg a V4-ek nacionalista vezetőit. Netanjahu másfél évvel ezelőtt jelen volt Budapesten a csoport legfelső szintű értekezletén, ám a kormányfő ellenfelei most kifogásolják, hogy február 18-án a vendégek között ott lesz Orbán Viktor, valamint lengyel kollégája is, noha mindketten zsidóellenes kijelentéseket tettek. A házigazda egyik legkeményebb belpolitikai kihívója, Yair Lapid azt írta, hogy Netanjahu külföldről igyekszik támogatást szerezni a közelgő izraeli választás előtt. Ráadásul pont akkor, amikor a politikus körül három vesztegetési ügy is kirobbant.
A másik oldal különösen nehezményezi, hogy az izraeli vezetés erősíti a kapcsolatokat Orbánnal, aki nem győzi dicsérni Horthyt, noha az egykori kormányzó antiszemita törvényeket hozott és kollaborált a nácikkal. Azon kívül Budapesten kampány folyt Soros György ellen, a jelek szerint antiszemita felhangokkal.
A lengyel kormány megpróbálja megakadályozni, hogy átvehesse az ország 2. legnagyobb rádióját az a befektetői csoport, amelyben benne van Soros György is. A milliárdos sok nacionalista szemében szálkát jelent a térségen belül. Magyarországon az ellene irányuló hadjárat csúcspontja az volt, hogy elűzték a Közép-Európai Egyetemet. Varsóban a Jog és Igazságosság szóvivője kijelentette: az államnak mindent meg kell tennie, hogy meggátolja a médiában a piaci spekulánsok növekvő befolyását. Ám pár órával később a kulturális miniszterhelyettes azt közölte, hogy a monopolellenes irányelveket leszámítva nincs jogi eszköz a megállapodás felülvizsgálatára. A Rádió Zet-ért egyébként egy olyan társaság is pályázott, amelyet kormánybarát szereplők alapítottak.
