- A Bizottság elnöke még bízik abban, hogy jobb belátásra lehet téríteni Orbánt, de Juncker egyébként is a kelet-nyugati árkot akarja betemetni.
- Magyarország az eddiginél négyszer több menekültet fogadott be az utóbbi hónapokban, ám bőven elképzelhető, hogy ez is csak politikai trükk.
- Botka megbuktatásával a puccs meghozta gyümölcsét: az ellenzék minden eddiginél megosztottabb.
Bild Zeitung
A Bizottság elnöke egyelőre kivár, és nem tesz eleget a felhívásoknak, hogy az EU léptessen életbe pénzügyi szankciókat, amiért Magyarország és Lengyelország olyan kérdésekben nem tesz eleget az unió határozatainak, mint menekültpolitika és az igazságszolgáltatás átalakítása. Juncker elismerte ugyan, hogy a megbeszélések semmiféle kézzelfogható eredményt nem hoztak idáig, ám szerinte mindaddig korai volna megtorláshoz folyamodni, amíg nem zárultak le a tárgyalások. A maga részéről szívügyének nevezte, hogy ne mélyüljenek tovább az árkok Nyugat- és Közép-Európa között, bár mint mondta, nem kétséges, hogy a jogi normákat be kell tartani. Olyannyira aggasztja ez a szinte kulturális választóvonal, hogy éjjelente felébred miatta és a megoldáson töpreng.
Ezúttal is megismételte, hogy a történelem Merkel igazát bizonyítja majd, tehát hogy két éve meg kellett nyitnia a határokat a menekültek előtt. Megjegyezte, hogy a kancellár nem a maga szakállára hozta meg döntést, előtte sokakkal tanácskozott, csak azok most elbújnak. De mi történt volna, ha az a rengeteg ember magára marad reménytelen helyzetében a mocskos Keleti pályaudvaron? Németország csodálatra méltóan segítőkész volt, ám ha nem lép közbe, akkor ma egyfolytában bírálnák. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent jól csinált, de a szituáció drámai volt, és Merkelnek nincs oka arra, hogy tépelődjön akkori elhatározása miatt. Meg kell tapsolni az emberségéért és a részvétért. Ugyanakkor Juncker nem érti, az miként van, hogy minél kevesebb idegen él valahol, annál jobban aggódnak az ott élők a külföldiek miatt. Luxemburgban minden 2. ember máshonnan jött, még sincs ekörül semmiféle gond. Egyúttal azonban kiemelte, hogy Európa mindig is a szolidaritás földrésze volt és az is marad. Azaz befogadja a menekülteket, ellenben visszaküldi azokat, akik nem jogosultak a védelemre, ez a felelős bevándorlási politika két oldala.
Die Presse
1. Magyarország váratlanul az eddiginél jóval több menekültet fogad be. A lépésnek több magyarázata és politikai haszna is van. Igaz, hogy aki maradhat, az 30 napot tölthet egy átmeneti táborban, majd mehet isten hírével, semmiféle ellátásban nem részesül. Viszont az idén már hozzávetőleg 800 embernek adtak menedéket, amint az a berlini magyar nagykövet tájékoztatásából kitűnik. Ez pedig azt jelenti, hogy az év első három hónapjához képest megnégyszereződött a menekültstátuszt kapottak száma. Azaz ha ez az ütem folytatódik, az év végére 1200-an részesülnek oltalomban, jóllehet a kerítés miatt drasztikusan kevesebb a kérelmező. A kormány tavaly összesen 428 embert engedett be. Egy forrás a változás okáról azt közölte, hogy súrlódások vannak a bevándorlási hatóság, illetve a hivatalos, kemény elutasító politikát képviselő belügyi tárca között. A terepen lévő szakemberek sokkal segítőkészebbek, állítólag már a szerb táborokban kiszűrik, hogy kik azok, akik különösen rászorulnak a gyámolításra.
Másfelől viszont nem kizárt, hogy a jelenség mögött politikai megfontolás is áll, nevezetesen, hogy a hatalom bizonyítani akarja: sokkal több menekültet fogad be, mint ahogyan azt a bírálók állítják. Közben Brüsszelben eldőlt, hogy nem lesznek kötelező kvóták, vagyis a magyar félnek már semmibe sem kerül, újabb kérelmeknek helyt adni. Annál is inkább, mert a legtöbben nem is akarnak maradni, hiszen a támogatásukat már tavaly törölték. De az is lehet, hogy az Orbán-kabinet az újabb politikai játszmával a róla kialakult negatív képet igyekszik javítani Brüsszelben, illetve Berlinben. A menekülteket azonban gyakorlatilag az utcára teszi, majd ártatlanul széttárja a karjait, amikor azok továbbállnak nyugatra.
2. Egy most megjelent könyv szerint tavaly tél végén, tavasz elején a menekültügy miatt hajszálon függött az osztrák külügyminiszter politikai pályafutása. Kurz ugyanis villámgyoran tető alá hozta az érintett országokkal, hogy azok lezárják a balkáni utat az emberáradat előtt. Csak éppen nem lehetett biztos abban, hogy beválik az elképzelés, és a tömegek nem gázolják le a macedón határkerítést. Olyannyira nem, hogy a Belügyminisztérium a hadsereggel együtt terveket dolgozott ki, miként tartóztassák fel az újabb tömegeket a szlovén-osztrák határon. Előtte már 800 ezren özönlöttek nyugatra. A Külügy pedig már készenlétben tartott egy nyilatkozatot arra az esetre, ha Macedóniában a várt roham során netán megsérül egy kisgyerek. A macedón diplomácia vezetője többször is közölte Béccsel, hogy már nem sokáig tudnak ellenállni.
Az USA azt tanácsolta Szkopjénak, hogy tartsa nyitva a határokat, mert Washington féltette a Nato-szövetséges Görögországot. Ráadásul a német kormány megosztott volt. Egyrészt hasznot húzott a sebtében végrehajtott balkáni akcióból, másrészt viszont Merkel úgy gondolta, hogy nem európai megoldás a kerítés következményeit a görögökre hárítani. Emiatt nyíltan bírálta Bécsben megkötött megállapodást, de hivatalosan nem tett az ellen semmit. Hogy azután kit illetnek meg a szerzői jogok, az ügyben eltérnek a vélemények. Jelentkezhetnek érte a magyarok is, akik 2015 végétől nagy mennyiségben szállítottak szögesdrótot Macedóniának, majd Szlovéniának, Horvátországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Lengyelországnak. Egyidejűleg rendőröket küldtek a határra. A balkáni utat azonban leginkább Macedónia reteszelte el.
New York Times/Reuters
A jelentés azt emeli ki Botka László távozása kapcsán, hogy a szocialisták eddigi miniszterelnök-jelöltje a baloldali pártok aláásásával vádolta meg a hatalmat. A lemondás zavart idézett elő a kormányellenes demokratikus erők körében, ugyanakkor bebetonozza Orbán Viktort a választások nagy esélyeseként. Botka azt mondta, hogy a potenciális szövetségesek nem harcoltak elég elszántan a Fidesz megbuktatására, ugyanakkor a kormánypárt behatolt az ellenzék soraiba. Ezt erősítette meg Ujhelyi István is, aki úgy fogalmazott, hogy Orbanisztán egyértelműen elhelyezte a saját embereit szinte minden fontos mozgalomban. És most úgy tűnik, a puccs elérte célját: a demokratikus erők rendkívül megosztottakká váltak. A Fidesz közleménye azt állítja, hogy Botka jelölése tele volt botrányokkal, így nem csoda, hogy dicstelen véget ért. Ám a párt szerint a következő kiválasztott ugyanilyen szocialista eresztés lesz.
Washington Post
Európa és a világ vezetői mérsékletre és párbeszédre intik mindkét felet a katalán népszavazás körüli vitában, amelyről a hírügynökség úgy látja, hogy a függetlenség követelése újabb nagy kihívás az EU számára a görög pénzügyi válság, a magyar és lengyel demokratikus visszalépés, valamint a Brexit után. A német külügyminiszter sürgős tárgyalásokra hívott fel, nehogy még jobban elszabaduljanak a szenvedélyek. Tusk, az EU-Tanács elnöke érti, hogy Spanyolország miért utasítja a tartomány kiválását, ám arra szólította fel a spanyol miniszterelnököt, hogy akadályozza meg a helyzet súlyosbodását, illetve az erő ismételt alkalmazását, miután a sebesültek száma már 900 felé jár. A görög államfő kijelentette, hogy a földrész kritikus órákat él át, és meg kell védeni az unió egységét. Az ENSZ emberi jogi főmegbízottja aggályait fejezte ki az erőszak miatt, hozzátéve, hogy a rendőri fellépésnek mindig arányosnak és szükségesnek kell lennie. A szerb elnök kettős mércével és képmutatással vádolta meg az unió tagországokat, mondván, hogy Koszovó elszakadását bezzeg elismerték. (Spanyolország nincs ezek között.) Tiranában nem foglaltak állást Vucsics nyilatkozata ügyében, de egy ottani elemző azt mondta, hogy a kettőt nem lehet egy lapon említeni, mert az albán függetlenségi nyilatkozatot háború előzte meg és a világszervezett bábáskodott a megszületésénél.
FT
A Bizottság igyekszik kivédeni a vádat, hogy kettős mércével mér, vagyis hogy egyfelől nem bírálja a spanyol rendőri fellépést Katalóniában, ugyanakkor támadja a magyar és lengyel jogi reformot, mondván, hogy az elfojthatja az elégedetlenséget. A brüsszeli szóvivő úgy fogalmazott, hogy csínján kell bánni az ilyen véleményekkel, mivel Spanyolország csaknem 40 éves demokratikus múltra tekint vissza, és az alaptörvény megfelelő értékkereteket jelöl ki. Az EU egyúttal sürgette, hogy a két fél hagyjon fel a szembenállással és sürgősen kezdjen párbeszédet. A testület ugyanakkor illegálisnak minősítette a népszavazást, hozzátéve, hogy itt spanyol belügyről van szó. Egy jól értesült elemző szerint azonban Brüsszelben egységes a vélemény, hogy Madridnak körültekintőbben kellett volna eljárnia, mert az erőszak csak ront a dolgon. Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője kijelentette, hogy a demokráciában alapvető a jogállamiság. A nacionalizmus sohasem oldja meg a gondokat, csak újabbakat idéz elő.
https://www.ft.com/content/9e2f6144-a779-11e7-ab55-27219df83c97
